A táplálkozási szakértők régóta vitatkoznak azon, hogy létezik-e az emberi evolúció során kialakult optimális étrend. Az Obesity Reviews című szaklapban megjelent tanulmány készítőinek így volt miből válogatniuk: több száz az ősi társadalmakhoz hasonlóan élő, mai vadászó-gyűjtögető csoport ételeit, szokásait, testmozgásának mennyiségét kutatta. Herman Pontzer, a Duke Egyetem evolúciós antropológusa és kutatócsoportja a világ minden táján élő vadászó-gyűjtögető és más kis népcsoportok adatait tanulmányozta. Megvizsgálták a kövületek és a régészeti leletek adatait, hogy megtudják, mit ettek az ember ősei.

Azt találták, hogy minden csoport tagjainak kitűnő az emésztése, noha igen változatosak az étrendek, amelyeket követnek.

Vannak csoportok, ahol a kalóriák akár 80 százaléka is szénhidrátokból származik, mások főként hússal laknak jól. Közös vonásokat is találtak: szinte mindegyik népcsoport étrendje növényeken, húson és halon alapul, vagyis olyan anyagokon, amelyek tele vannak tápanyaggal. Általában sokkal több rostot fogyasztanak, mint az átlagos amerikai. Szénhidrát-bevitelük legnagyobb része zöldségekből vagy keményítőtartalmú, alacsony glikémiás indexű növényekből származik, ami azt jelenti, hogy nincsenek hirtelen vércukor-ingadozásaik. A cukorfogyasztás sem ritka náluk: a vadászó-gyűjtögető népek azonban leginkább méz formájában jutnak hozzá.

A kutatás eredményei arra utalnak, hogy nincs egyetlen helyes emberi étrend, hanem igen sokféle táplálék-összetétel mellett is teljesen egészséges lehet az ember. Ez azt jelenti, hogy nem szerencsés elhinni a bulvárlapok címlapján évente (havonta) nagy szenzációval bejelentet újabb és újabb tökéletes étrendről szóló híreket.

A vadászó-gyűjtögető csoportok másik közös vonása a rengeteg testmozgás: sokuk napi 5-10 kilométert is gyalogol. Ennek ellenére energiafelhasználásuk nem nagyobb, mint egy átlagos amerikai iroda dolgozóié. Ez arra utal, hogy a hivatalos ajánlásoknak a mozgást az egészséges emésztésért kellene propagálniuk.

Közegészségügyi szempontból a vadászó-gyűjtögető népcsoportok legfeltűnőbb vonása, hogy a krónikus betegségek – szív- és érrendszeri betegségek, rák, magas vérnyomás – viszonylag ritkán fordulnak elő náluk. Az elhízottak aránya alacsony. Még idős korukban is kiemelkedő a szívük és légzőszerveik egészsége, 2-es típusú diabétesz és emésztési betegségek szinte nem fordulnak elő a csoportjaikban.

Ennek ellenére nem könnyű az életük. A fertőző betegségek miatt nagy a csecsemőhalandóság, a balesetek, a gyomor-bélrendszeri betegségek és a heveny fertőzések is gyakoriak. Ám akik megérik a felnőtt kort, azok az ipari társadalmakban megszokott degeneratív betegségeket elkerülve öregszenek meg: általában halálukig egészségesek és aktívak. Ez arra utal, hogy az életmódjukban van valami, ami az egészséges öregedést segíti elő.

Lehetséges, hogy genetikai vagy életmódjukkal nem kapcsolatos más tényezők óvják meg őket a krónikus betegségektől. Kutatások azonban azt mutatták ki, hogy amikor vadászó-gyűjtögető közösségekben született emberek nagyvárosokba költöznek és átveszik a nyugati életformát, ugyanolyan magas lesz köztük az elhízottak és krónikus betegek száma, mint a körülöttük élőké.

Új adatokat a tanzániai hadzák vadászó-gyűjtögető népcsoportjáról szereztek. A hadzák őseik életmódját követik több tízezer éve. Amit esznek, az egyesek szerint "a legősibb étrend". Pontzer éveken át a helyszínen tanulmányozta életüket.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.