Egy 50 000 Celsius-fokos „falat” találtak a Naprendszer szélénél a Voyager űrszondák
A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.
A Voyager–1 és a Voyager–2 eltérő időpontban lépték át a Naprendszer határának tartott heliopauzát, ami fontos információval szolgált a NASA tudósai számára.
Amerikai és francia kutatók a következő 5 milliárd évet szimulálva arra jutottak, hogy a Naphoz közel kerülő csillagok meghatározhatják a Naprendszer sorsát.
Amerikai asztrofizikusok a Jupiter holdjait vették figyelembe, hogy kiszámítsák, milyen lehetett az ősi bolygó közvetlenül a születése után.
A New Horizons a galaktikus pólus felé, a sötét égbolt felé fordulva végzett méréseket, amikor különleges adatokat rögzített.
Egy nemzetközi kutatócsoportnak köszönhetően mostantól már csak a második legtöbb holddal rendelkező bolygó a Jupiter, a Szaturnusznál ugyanis sokkal több van, mint eddig ismert volt.
Kanadai és amerikai kutatók szerint elképzelhető, hogy egy idegen, a Jupiternél nyolcszor nehezebb objektum – valószínűleg egy bolygó – haladhatott át a Naprendszeren, megváltoztatva a bolygók keringési pályáját.
A szoláris év és a naptári év közötti különbséget eddig még nem sikerült tökéletesen kiküszöbölni, de a Gergely-naptár közel van ehhez. De mi történne, ha nem lenne szökőév, és minden évben 28 napos lenne a február?
Eredetileg 2025-ben indította volna útnak a NASA a Dragonfly-projektet, ezt azonban a költségvetés megnyirbálása miatt el kellett halasztani. Most úgy tűnik, megvan az új indítási dátum.
Amerikai kutatók szerint ha a Mars pályája csupán egyetlen méterrel megváltozik, az igazolhatja a feltételezést, hogy a sötét anyag valójában apró fekete lyukak összessége.
A NASA Messenger űrszondája 2015-ben ugyan befejezte küldetését, az általa rögzített adatok azonban a mai napig rendkívül értékesek a Merkúr vizsgálata szempontjából. Ennek köszönhető most egy új felfedezés is.
Együtt kel fel a Hold és a Szaturnusz július 24-én este.
Az elmúlt hetekben bejárta a világsajtót egy szenzációsnak ígért égi jelenségről szóló hír, miszerint egy valóságos „bolygóvonat fog végigrobogni” az égbolton június elején. Utánajártunk, mi a hájp mögött a valóság, mit láthatunk majd Magyarországról éjjel.
Egy friss tanulmány szerint a Nap mágneses mezője teljesen máshol kezdődik, mint azt korábban számolták. Ha ez valóban így van, az a napkitörések előrejelzését is pontosabbá teheti.
Csillagászok szerint június 3-án és 4-én hajnalban lehet majd megnézni, hogy miként sorakozik fel a Vénusz kivételével az összes bolygó az égbolton. Néhányat csak távcsővel, másokat pedig szabad szemmel is látni lehet majd.
Amerikai kutatók szerint a Vénusz sorsa intő jel az emberiség számára, csak épp nem akarjuk ezt észrevenni.
Egy Facebookon és más közösségi felületeken terjedő elmélet szerint a NASA egy második Napot próbál elrejteni az emberek elől.
A Voyager-2 űrszonda adataira támaszkodva olyan új modellt állítottak fel tudósok a Neptunusz és az Uránusz keletkezésével kapcsolatban, ami arra utal, hogy nincs is annyi víz rajtuk, mint ahogy eddig gondolták.
Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a fehér törpe csillagok gravitációs ereje olyan nagy, hogy néhány év alatt porrá őrlik a közelében megmaradt aszteroidákat, holdakat és bolygókat is.
Brit kutatók újra kiszámolták, mennyit változott a Föld mágneses mezője az 1859-es Carrington-esemény során. Az eredmény egészen elképesztő.
A 2023 FW14 egy olyan aszteroida, amelyhez hasonlót eddig csak egyet találtak a csillagászok a Mars pályáján. Könnyen lehet, hogy ez annak a leszármazottja.