Orvosi szempontból lehetséges, hogy egy lehűlt embert visszahozzanak a halálból, és az is, hogy hűtéssel mentsék meg valaki életét. A következő lépcsőfok már a tényleges hibernálás lehet.
Számos különböző definíció létezik arra, hogy pontosan mit is jelent a halál. Csak az elmúlt egy évszázad során számos különböző állapotot nevezett a tudomány halálnak – a 20. század elején például azt, ha valaki már nem lélegzett. Aztán mindig kiderült, hogy van még egy újabb és újabb tényező, amit figyelembe kell venni.
Jelenleg egy dolog biztos: ha egy orvos kimondja a halál beálltát, az már ténynek tekinthető. Csakhogy a jelek szerint ebben sem lehetünk teljesen biztosak.
[Visszafordítható-e a halál? Újraírhatja a halál fogalmát egy új tudományos felfedezés]
2011 februárjában egy csapat iskolás hajója borult fel a dániai Praestro fjordnál, a gyerekek pedig a jeges vízbe zuhantak. Mire a mentőegységek két órával később odaértek, hét tanuló szíve leállt, így a szakemberek csak a halál beálltát tudták megállapítani.
A CPB gépek például szívműtéteknél szokták használni: a vért a gép a szív és a tüdő kikerülésével keringeti a beteg szervezetében, oxigénnel töltve azt meg. Eközben az orvosok el tudják végezni a szíven a szükséges beavatkozást. |
A koppehnágai kórház orvosai azonban nem adták fel a küzdelmet, és megpróbálkoztak még egy módszerrel: kardiopulmonális bypass-gépre (CPB), vagy ismertebb nevén szív-tudő gépre kapcsolták az akkor már technikailag két órája halott diákokat.
Az orvosok tudták, hogy ilyen esetben nem lehetelen az újraélesztés. Amikor a test extrém módon kihűl (az egyik diák testhőmérséklete 17,5 Celsius-fokos volt), akkor nagyon lassan, tíz percenként 1-1 Celsius-fokot melegítve megnyílhat az esély rá, hogy sikerül őket visszahozni az életbe. A számításuk bejött: hat órával később mint a hét tanuló életben volt.
Az esetet látva felmerül a kérdés: vajon a hideg egyéb helyezetekben is segíthet, hogy valakit megmentsen a haláltól?
Ebben a témában kezdett el kutatni egy amerikai baleseti sebész, Samuel Tisherman is. A New Scientist 2019 novemberében arról számolt be, hogy a szakember és csapata sikeresen hűtötte le egy súlyosan sérült páciens testét 10-15 Celsius-fokra, aminek köszönhetően lényegében élet és halál között lebegett.
Tisherman szerint ha valaki olyan sérülést szenved, ami miatt elveszíti a testében lévő vér több mint felét (2,5 litert), akkor lényegében nagyon kicsi az esély arra, hogy megmentsék az életét, ugyanis mire a műtőasztalra kerül, már késő. A szerveik vér és friss oxigén nélkül komoly károkat szenvednének.
A szakember szerint azonban a test lehűtése adhat egy esélyt az orvosoknak. Míg normál esetben az agy néhány percnyi oxigénhiány után már károsodhat, addig egy 15 Celsius-fokra lehűtött test esetében plusz két órát is nyerhetnek az orvosok – írja a Wired.
Persze ehhez az kell, hogy a test viszonylag gyorsan lehűljön. A Marylandi Egyetem kutatói ezt úgy érték el, hogy a maradék vért a testen kívülre vezették el, a helyét pedig egy jéghideg sóoldat vette át.
Hogy Tisherman kísérletét hány beteg élte túl, egyelőre nem tudni, ahogy azt sem, meddig lehet valakit ilyen állapotban tartani anélkül, hogy a felmelegítés során ne károsodjanak létfontosságú szervek. A csapat jelenleg az amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) jóváhagyásával gyűjt adatokat, hogy kiderüljön, a módszer segíthetne-e a súlyos sérülést szenvedett betegeken.
Karim Brohi, a londoni Barts Kórház egyik kutatási vezetője szerint elméletileg működhet Tisherman kísérlete, de a részleteket még pontosítani kell.
Vladyslav Vyazovskiy, az Oxfordi Egyetem idegtudósa jelenleg állkísérletekkel igyekszik végére járni a dolognak. Ám ebben az esetben az állatnak először az anyagcseréje lassul le, és csak utának következik a test hőmérsékletének csökkentése.
Mivel a nagytestű állatok – például a medve – képesek hibernálni magukat (vagyis téli álomba merülni), szerinte ezt az emberekkel is meg lehetne tenni. A szakember azt reméli, vizsgálataival választ talál majd arra, hogyan sikerül az állatoknak mindezt komoly következmények nélkül kivitelezniük.
És igen, ez hosszú távon valóban az a hibernáció lehet, amit már a sci-fi filmekből is ismerünk. Csakhogy az eljárás jelenleg nagyon veszélyes, így először biztonságossá kellene azt tenni, hogy például egy űrutazás esetén alkalmazni lehessen.
Igény viszont már most volna rá. Elon Musk például nemrég arról beszélt, hogy 2050-re már 1 millió ember lakhatja majd a Marsot. A kérdés csak az, miként jutnak majd el oda. Az biztos, hogy jelenleg még az útra elegendő élelmiszert is magukkal kell vinniük, hibernált állapotban viszont erre sem lenne szükség.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
