szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint növekedése, az óceánok melegedése és savasodása is sosem látott mértékű lett 2021-ben. A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése sötét képet fest nemcsak a jövőről, hanem már a jelenről is.

Súlyos károkra figyelmeztet a klímaváltozás hatásait elemezve a Meteorológiai Világszervezet (WMO) most kiadott, 2021-es adatokat vizsgáló jelentése, amely egyértelmű bizonyíték egyúttal arra, hogy az emberi tevékenység az egész bolygóra ható káros – a földön, az óceánokban és a légkörben egyaránt, ráadásul hosszútávú negatív hatása lehet a fenntartható fejlődésre és az ökoszisztémára.

A dokumentum szerint a szélsőséges időjárás már tavalyi több milliárd dolláros veszteséget okozott a világgazdaságnak, és kihatott az emberek életére, jólétére, továbbá válságot okozott az élelmiszer- és vízellátásban. Mindez persze jó ideje tart már, de tavaly rosszabb lett a helyzet és 2022-re még hangsúlyosabbá vált. António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés kapcsán hangsúlyozta:

„a megújuló energiák jelentik az egyetlen utat az energiabiztonsághoz, a stabil energiaárakhoz és a munkalehetőségek fenntartásához. Ha összefogunk, akkor a megújuló energiára átállás lehet a 21. század békeprojektje”.

Juhász István András

A dokumentumot összeállító szakértők négy rekordrossz eredményről írnak.

Az üvegházhatású gázok koncentrációja globális viszonylatban már 2020-ban rekordot döntött, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 149 százalékot ért el. A növekedés 2021-ben és 2022 elején is folytatódott. Míg 2020 áprilisában ez a szám a hawaii Mona Loán 416,45 ppm (az egész egymilliomod része), addig egy évvel később 419,05 ppm, idén áprilisban pedig már 420,23 ppm volt.

Az óceánok hőmérséklete is rekordmagasságba emelkedett. A felső 2000 méteres réteg 2021-ben tovább melegedett, de a jövőben még további emelkedés várható – a visszafordíthatatlan változás évszázadokra vagy akár évezredekre meghatározó lehet. Minden adat azt támasztja alá, hogy az óceánok hőmérsékletének növekedése különösen nagy méreteket öltött az elmúlt két évtizedben és a melegedés a mélyebb rétegeket is kezdi elérni.

Felejtenek az óceánok, és ez bizony nagy baj

A globális éghajlatváltozás természetesen az óceánokat sem kíméli. Változik a hőmérsékletük, és mintha felejteni kezdenék a múltjukat, az eddigi stabil környezetük is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, megnehezítve a szélsőséges éghajlati jelenségek előrejelzését.

Az óceánok savasodása: a hatalmas víztömegek elnyelik a légköri antropogén szén-dioxid-kibocsátás nagyjából 23 százalékát. Ez reakcióba lép a tengervízzel, ami az óceánok savasodásához vezet, amely fenyegeti az organizmusokat és az ökoszisztémát, ennek hatására pedig veszélybe kerül az élelmiszerellátás, a turizmus és a partok védelme. Az óceánok pH-szintjének csökkenésével a szén-dioxid-elnyelő képességük is hanyatlik.

A tengerszint növekedése szintén rekordot döntött tavaly. Ez a mutató 2013 óta évente átlagosan 4,5 milliméterrel lett magasabb, ami több mint a duplája az 1993 és 2022 között mért értéknek. Enne oka a felgyorsult olvadás miatti jégtömegek elvesztésében keresendő.

AFP / Delta Images

További rossz hírek

A jelentés szerint a globális éves középhőmérséklet 2021-ben 1,11 (±0.13) °C fokkal volt magasabb az 1850-1900-as iparosodás előtti időszak átlagánál. Noha tavaly a La Niña jelenség ideiglenes lehűlést okozott, a hőmérséklet növekedési trendjét összességében nem állította meg, az elmúlt hét év volt az eddigi legmelegebb.

A jégtakarók olvadása is egyértelműen gyorsulásban van.

Kanadában a szélsőséges hőhullámok többszáz halálesethez és pusztító erdőtüzekhez vezettek, amelyek súlyosbították a novemberi árvizek hatásait.

A július közepi nyugat-európai árvizek minden eddiginél súlyosabbak voltak, számos emberéletet követeltek, és több mint 20 milliárd dolláros gazdasági veszteséget okoztak Németországnak. Eközben a világ számos részét pedig aszály sújtotta. Ez például Dél-Amerikában zavart okozott az energiaelőállításban, a folyóvízi szállításban és a mezőgazdaságban is komoly károkkal járt. A négy évszakja tartó esőhiány miatt Kelet-Afrikában 40 éve nem látott hosszúságú szárazság jöhet.

Az ózonlyuk az Antarktisz felett 24,8 millió négyzetkilométeresre tágult, tehát már majdnem akkora, mint Afrika mintegy 30 millió négyzetkilométeres területe.

A WMO szerint a szélsőséges időjárás, a gazdasági visszaesések és a járvány többévtizedes haladást ásott alá. Ezért aztán súlyos kockázatok mutatkoznak meg a világ élelmiszerellátásában. A 2021-es humanitárius válságok következtében több országban nőtt meg az éhhalál veszélye.

Fejezze most már be a vitát, a tudósok 99,9%-a szerint az ember okozta a klímaváltozást

Az üvegházhatást okozó gázok hatásának tudományos bizonyossága mára az evolúcióval és a lemeztektonikával kapcsolatos egyetértés szintjéhez hasonló mértékű - állítják a Cornell Egyetem tudósai, akik közel 90 ezer, éghajlattal kapcsolatos tanulmányt néztek át. A szakértők körében nincs kétség afelől, hogy a fosszilis tüzelőanyagok, például az olaj, a gáz, a szén, a tőzeg és a fa elégetése felmelegíti a bolygót, és szélsőségesebb időjárást okoz.

A jelentés szerzői úgy látják, különösen veszélyeztetettek a hegyi ökoszisztémák. A tengerszint-növekedés mértékének függvényében a partmenti vizenyős területek 20-90 százaléka is elveszhet a század végére, ami kihat az élelmiszerellátásra, a turizmusra, a partvédelemre és más ökoszisztémákra is.

A Meteorológiai Világszervezet globális klímára vonatkozó jelentése hivatalos dokumentumként szolgál majd az ENSZ klímaváltozásról szóló konferenciáján, a COP 27-en, melyet idén Egyiptomban rendeznek meg.

A jelentés a Világgazdasági Fórum vasárnap kezdődő 2022-es éves gyűlése előtt nem sokkal jelent meg, amelyen kétezernél is több szakértő és vezető vesz részt, a fókuszában pedig a 2030-as és 2050-es globális klímacélokat elősegítő cselekvési tervek lesznek.

„A mostani éves találkozó Davosban kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy megerősítsük a klímával kapcsolatos törekvéseinket, tettekre váltsuk az ambícióinkat és újabb partneri kapcsolatokat alakítsunk ki, hogy egy olyan jövőt alkossunk meg közösen, amelyre mindannyian büszkék vagyunk” – jegyezte meg Gim Huay Neo, a Világgazdasági Fórum igazgatótanácsának tagja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Németh András hvg360

A fiatalok többsége gondolja, hogy a klímaválság elpusztíthatja a civilizációt

Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.