A „távpilóta” képesítés megszerzéséhez szükséges tanfolyamra mostanáig Magyarországon nagyjából 3400-an regisztráltak, az azt követő vizsgára azonban csak 1500-an mentek el a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontba. Vizsgázni azért kell, hogy bizonyos drónokat, azokat, amelyek

• adatrögzítővel, például kamerával, mikrofonnal vannak felszerelve,
• felszállótömege nagyobb mint 120 gramm,
• képesek több mint 100 méterre repülni kezelőjüktől,

legálisan lehessen röptetni. Összehasonlításképpen: Ausztriában 8200 körül van a regisztráltak száma, közülük 3300-an magyar állampolgárok – derült ki a rendőrség szerdai, a civil és az állami drónhasználat szabályairól szóló sajtótájékoztatóján. Bunya Tamás, a Készenléti Rendőrség légirendészeti szolgálatának drónszakértője szerint azért népszerű a magyarok körében az osztrák vizsga, mert az ingyenes, míg itthon díja van, 4600 forintot kell érte fizetni.

Túry Gergely

A vizsga azonban még nem elegendő ahhoz, hogy egy repülés az ilyen eszközökkel jogszerű legyen. A tavaly év eleji jogszabályváltozások nyomán a polgári felhasználók számára is kötelezővé vált például a drónjuk nyilvántartásba vetetése. Ezt a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (korábban: Innovációs és Technológiai Minisztérium) kell kérvényezni, a múlt héten 2622 civil felhasználó és 5940 drón szerepelt a rendszerben – ismertette az adatokat Bunya Tamás.

A pilótáknak emellett felelősségbiztosítást is kell kötniük, használniuk kell a MyDroneSpace nevű mobilapplikációt, ha pedig lakott terület fölött akarnak drónozni, eseti légteret kell igényelniük. Ez utóbbi kifejezetten hosszadalmas művelet és rengeteg adminisztrációval jár.

Az eseti légteret a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálya jelöli ki 30 napos határidővel, tehát a reptetés előtt legalább ennyivel kell benyújtani a kérelmet, megadva benne azokat a koordinátákat és magasságot is, amelyek között mozgatni szeretné a járművét. Bizonyos esetekben az sem elég, ha a HM megadja az engedélyt: repülőterek vagy például kritikus ipari létesítmények közelében végzett repülésekhez az egyes objektumok üzemeltetőjétől is hozzájárulást kell kérni.

Túry Gergely

Repkedni lakott területen kívül sem lehet szabadon, országszerte ugyanis számos olyan terület, épület van, amelyek környékére civilek nem küldhetnek drónt. Ilyen például a ferihegyi repülőtér, a Parlament vagy a paksi atomerőmű. Embertömeg fölé sem szabad drónt küldeni. Az eseti hatósági légügyi korlátozásokat a rendőrség 24 órával a bevezetésük előtt közzéteszi.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy nem világos, mi számít lakott területnek a drónozás szempontjából, külön erre vonatkozó meghatározás ugyanis a légi közlekedéssel kapcsolatos jogszabályokban nincsen. Amikor erről a problémáról kérdezték, Bunya Tamás úgy reagált: itt nem a rendőrség illetékes, ők csak jogalkalmazók, a kérdés megoldása viszont a jogalkotók feladata.

A szakértő hangsúlyozta: a drónhasználat szabályozását a drónok terjedése és ennek nyomán a légtér egyre nagyobb leterheltsége, illetve a személyi biztonság igényli.

Túry Gergely

Azt Bunya Tamás nem tudta megmondani, hogy hányan lehetnek azok, akik Magyarországon anélkül használnak drónt, hogy nyilvántartásba vetették volna, vagy maguk letették volna a vizsgát. Arra a kérdésre, milyen büntetésre számíthat, akit például engedély nélküli drónozáson kapnak lakott területen kívül, a tájékoztatón elhangzott:

mivel nagyon friss a szabályozás, a rendőrség a betartatásában a fokozatosság és az arányosság elvét alkalmazza. Jelenleg az esetek túlnyomó többségében a hatóság az intézkedések legenyhébb formáját, a figyelmeztetést alkalmazza, mert időt szeretne hagyni a felhasználóknak a tájékozódásra.

Bunya Tamás arról is beszélt, hogy az állami, így a rendőrségi drónok használatára még szigorúbb szabályok vonatkoznak. A hatóság munkáját számos területen segítik ezek az eszközök: a határvédelemben, rendezvénybiztosításnál, közlekedési szabálytalanságok kiszűrésénél. A rendőrség 43, DJI márkájú drónt üzemeltet, amelyek repülési ideje 30-35 perc, kameráik harmincszoros optikai és hatszoros digitális zoommal rendelkeznek.

Túry Gergely

A rohamosan fejlődő ágazat résztvevőinek képviselőjeként részt vett az eseményen Drotár István, a Magyar Drónkoalíció szakmai vezetője is, aki elmondta: az a céljuk, hogy érdekképviseletként működjenek és az illetékesekkel való együttműködéssel hozzájáruljanak a biztonságos és hatékony drónhasználathoz. Elmondta: a felhasználók visszajelzései alapján igyekeznek javaslatokkal segíteni jogalkotót a jogszabályi környezet praktikusabb kialakításában a hatékony, környezetkímélő és a magánélet védelmét szem előtt tartó drónhasználat érdekében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.