Sok fiatal évente 114 napot tölt a képernyők előtt – többet, mint az iskolában

A pandémia és a lezárások még inkább kiélezték a fiatalok digitális kitettségét: a globális adatok szerint az általános iskolások képernyőideje átlagosan 83, a tinédzsereké pedig 58 perccel nőtt, de megdöbbentő módon már a 2 év alattiak 75 százaléka is gyakrabban találkozik okoseszközökkel, mint az ajánlatos lenne. Az amerikai adatok szerint egy átlagos fiatal már évi 114 napot ül képernyő előtt. Persze ez kapóra jöhet az elfoglalt szülőknek – főként a nyári szünetben, amikor hirtelen megnő a strukturálatlan szabadidő mértéke a gyerekek életében –, a túlzott kütyühasználat azonban komoly veszélyeket rejthet magában – hívja fel a figyelmet Hortobágyi Ágoston.

A legfrissebb szakértői becslések szerint a gyerekek hétéves korukra már közel egy teljes évnyi időt töltöttek a képernyők előtt.

A magyar szakember szerint a túlzott kütyühasználat függőséget alakíthat ki náluk, az emelkedett dopamintermelés pedig fokozott izgalmi állapotot vált ki. A gyakori tünetek között megjelenhetnek az alvászavarok és hangulatingadozások, romló iskolai teljesítmény, nehezebbé válhat a koncentráció, de látószervi károsodáshoz és elhízáshoz is vezethet a túlzott kütyühasználat. A közvetlen testi reakciók mellett komoly mentális következményekkel is számolni lehet: a szociális elszigetelődés, a közösségi médiában látható hamis „valóság” súlyos pszichikai elváltozásokhoz vezethet, mely testképzavarokban, szorongásban vagy depresszióban ölthet testet.

Magára ismer? 10-ből 4 magyar okostelefon-függőnek tartja magát, így használják a telefonjukat

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézete (NKE ITKI) még 2021 novemberében mérte fel a magyar társadalom okostelefon-függőségét. Az egyetem közlése szerint a telefonos adatfelvétellel történő kutatás reprezentatív a magyar lakosságra kor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint egyaránt.

„Nyilvánvaló, hogy digitális kitettségünk a jövőben sem fog csökkenni, inkább fokozódni, melynek számos pozitív hatását is érezhetjük a mindennapokban, így a teljes elutasítás nem járható út a szülők részéről sem. Érdemes viszont az okoseszközök használatát észszerű és egészséges keretek közé szorítani” – mondja Hortobágyi Ágoston.

„Ezt mindannyiunknak tanulni kell, hiszen merőben új, az egész emberiséget átszövő jelenségről beszélünk, mellyel a korábbi generációknak szinte semmilyen tapasztalata nincs.”

Az elhatározás sok szülőben megvan, hogy gyermekét az egészségesebb képernyőhasználat felé terelgesse, azonban aki tett már erre kísérletet, pontosan tudja, hogy nem egyszerű vállalkozás. A szeptemberben digitális szülői képzést is indító Hortobágyi Ágoston szerint az alábbiak segíthetnek.

• Ahhoz, hogy támogassuk gyermekünket a digitális függőség leküzdésében, meg kell mutatnunk saját elkötelezettségünket. Nyúljunk tudatosan kevesebbszer a mobilunkhoz, ne használjuk háttérzajként a televíziót és a közös családi étkezésekből is zárjunk ki minden okoseszközt.
• Iktassuk be tudatosan a szüneteket: 10 év alattiaknak írjunk elő egyórás kikapcsot minden 40 perces okoseszköz-használat után, idősebbekkel pedig maximum egy-másfél óra után tartassunk pihenőt.
• A legjobbat akkor tesszük, ha minden elektronikus eszközt száműzünk a hálószobából és 60 perccel lefekvés előtt már semennyi képernyőidőt nem engedélyezünk – különösen fontos ez a fejlődésben lévő szervezet számára.
• Meg kell tanulni unatkozni. Ha egy kicsit a stimuláló okoseszközök nélkül hagyjuk a gyerekeket, szépen lassan megtanulják kitölteni a rendelkezésükre álló időt. Jöhetnek a sportok, kártyázás vagy rajzolgatás, bunkerépítés párnákból vagy akár egy az életkoruknak megfelelő olvasmány is.

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy ahogy oly sok más esetben, ezen a téren is nagyon fontos a nyílt és őszinte kommunikáció gyermek és szülő között.

„Magyarázzuk el a kicsiknek, miért nem jó ötlet sok időt tölteniük a képernyők előtt, érdeklődjünk, hogy mivel szeretnek foglalkozni az online térben és a rájuk leselkedő veszélyekre is hívjuk fel a figyelmet. Ha esetleg „csaláson” kapnának minket, ne tagadjuk, inkább ismerjük be, hogy megszegtük a saját magunk által állított szabályokat, de tanuljunk a hibánkból” – javasolja Hortobágyi Ágoston.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.