Tudósok egy Erdélyben talált ókori aranyérme segítségével bebizonyították, hogy valóban élt az eddig kitaláltnak hitt harmadik századi római császár, Sponsianus. A nevét és képmását viselő érmét néhány másikkal együtt több mint háromszáz éve fedezték fel a mai Erdélyben, amelynek a nyugati és déli része az i. sz. II. és III. században a Dacia nevű római tartományhoz tartozott. Miután hamisítványnak vélték, az érmét egy múzeum szekrényébe zárták.
A tudósok most azt mondják, az érmén mikroszkóp segítségével felfedezhető karcolások azt bizonyítják, hogy kétezer évvel ezelőtt forgalomban volt. A kutatást vezető Paul Pearson professzor, a londoni University College tanára azt mondta a BBC-nek, hogy valósággal megdöbbentette a felfedezés.
„Valójában egy császárt találtunk. A szakértők eddig kitalált személynek hitték és kiírták a történelemből. Úgy véljük azonban, hogy valós személy volt, és szerepet játszott a történelemben” – mondta a professzor.
An ancient gold coin proves that a third century Roman emperor written out of history as a fictional character really did exist, scientists say. The coin bearing the name of Sponsian and his portrait was found more than 300 years ago in Transylvania, once a far-flung outpost of the Roman empire.
A végső csapást Sponsianus pénzére Henry Cohen, a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) vezető érmeszakértője mérte, aki szerint ezek a római érmék nemcsak újkori hamisítványok, de szegényesen kidolgozottak és „nevetségesen megtervezettek”. Más szakértők is egyetértettek ezzel, és Sponsianus mindmáig kikerült a szakirodalomból.
Pearson professzor viszont, aki a római birodalom történetéről szóló könyvéhez folytatott kutatása közben látta az érméről készült fényképeket, feltételezte, hogy az érmén lévő karcolások arról tanúskodnak, hogy valamikor forgalomban volt.
A kutatók nagy felbontású mikroszkóppal megvizsgálták a négy érmét, és megerősítették a PLOS One című tudományos folyóiratban megjelent írásukban, hogy valóban vannak karcolások az érmén, és azok megfelelnek annak a mozgásnak, amelynek az érmék az erszényben voltak kitéve.
A törökországi Göbekli Tepe területnek csupán az 5 százalékát tárták fel eddig a kutatók, de már így is felbecsülhetetlen leletekre bukkantak.
Egy vegyi elemzés segítségével sikerült bebizonyítani azt is, hogy az érmék több száz évig voltak a földben – mondta el Jesper Ericcson, a múzeum numizmatikai kurátora, aki együttműködött Pearson professzorral a kutatásban.
A kutatók feltételezik, hogy Sponsianus katonai parancsok volt, aki megkoronáztatta magát a távoli tartomány, Dacia császárának. Régészeti kutatások megállapították, hogy 260 táján Dacia el volt vágva a Római Birodalom többi részétől. Járványok és polgárháború miatt széttöredezett a birodalom.
Ellenségektől körülvéve és Rómától elvágva, Sponsianus feltehetően a káosz és a polgárháború idején magához vonta a legfelsőbb parancsnokságot, és védelmezte Dacia katonáit és polgári lakosságát, amíg helyre nem állt a rend, és Aurelianus császár uralkodása alatt a római légiók és a közigazgatás ki nem vonult a tartományból – vélekedik Jesper Ericsson. „A provincia működő gazdasága érdekében úgy döntöttek, hogy saját pénzt veretnek” – tette hozzá a szakember.
Ez az elmélet adhat magyarázatot arra, miért különböznek a vizsgált érmék a Rómában szokásos pénzektől.
Időszámításunk előtt 1700 körül készíthették azt a fésűt, amire kánaáni nyelven írták rá, hogy mire való.
„A polgárháború miatt nemigen tudták, éppen ki volt a császár” – mondta Pearson, aki szerint a tényleges római hatalom híján szükség volt legfelsőbb katonai parancsnokra, Sponsianus pedig átvette a parancsokságot, amikor kellett.
Miután a kutatók megállapították, hogy az érmék hitelesek, és felfedezték az elveszettnek hitt római császárt, értesítették az erdélyi Nagyszebenben működő Brukenthal múzeum kutatóit is, ahol szintén őriznek egy Sponsianus-érmét. A többi tudóshoz hasonlóan a Brukenthal múzeum kutatói is hamisítványnak tartották az érmét, de megváltoztatták a véleményüket a brit kutatások eredménye láttán.
A felfedezés nagy jelentőséggel bír Erdély és Románia történelme kapcsán, de általában az európai történelem szempontjából is Alexandru Constantin Chituta, a Brukenthal Nemzeti Múzeum ügyvezető igazgatója szerint.
„Ha ezeket az eredményeket a tudományos közösség elfogadja, újabb fontos személyiség szerepel majd a történelmünkben” – jelentette ki. Az érmék jelenleg a glasgow-i Hunterian Múzeum kiállításán tekinthetők meg.
(A kiemelt kép illusztráció.)
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
