Egészen meglepő módon érkezhet el az áttörés a megújuló energia tárolásában: kell hozzá cement, víz és a tökéletlen égés során keletkező korom, és máris kész a szuperkondenzátor – így pedig gyakorlatilag korlátlan akkumulátorokká alakíthatók az utak, valamint az épületek alapjai is.

Az új anyagot az MIT és a Harvard Egyetem kutatói keverték ki, megállapításaikat a PNAS folyóiratban publikálták.

A széles körben hozzáférhető anyagokat csupán meghatározott módon kell kombinálni, az eredmény pedig egy vezetőképes nanokompozit. Mint a Science Alert írja, a koromrészecskék hajlamosak üregekben egymáshoz tapadni – ezek az üregek akkor keletkeznek, amikor a cement elnyeli a vizet, és ez kacs-szerű formákat hoz létre az anyagban. Ezek pedig vezetékként funkcionálhatnak.

Ez segíti elő az anyag vezetőképességét, tehát ez a módosított cement egyfajta szuperkondenzátorként tud működni. Ez egy olyan energiaforrás, amely működését tekintve hasonlít az akkumulátorhoz, de számottevően gyorsabban képes eltárolni, valamint rendelkezésre bocsátani az elektromos energiát.

Itt a protonakkumulátor, és szinte mindenben jobb, mint amiket most használunk

Nem csak megfizethetőbb, de biztonságosabb és környezetbarátabb is az ausztrál RMIT Egyetem kutatói által készített protonakkumulátor, amely idővel a jelenleg használatos lítium-ion telepek helyébe is léphet.

Ezután már csak egy elektrolit-anyagot kell hozzáadni az elegyhez, mellyel biztosítható az akkumulátorhoz hasonló működés. Az áttörés azonban nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, ugyanis egyelőre csak kis méretben sikerült elkészíteni az anyagot, és csak néhány LED-fényforrást tud ellátni energiával. Mivel azonban a szükséges anyagok bőséggel rendelkezésre állnak és olcsók is, elméletileg semmi akadálya sincs a skálázhatóságnak, azaz, hogy nagyobb méretben is kivitelezhető legyen egy ilyen szuperkondenzátor.

A kutatók szerint egy ezzel készült ház elég energiát tudna eltárolni például megújulókból ahhoz, hogy akár egész nap arról működhessen az épület. Sőt, ami még érdekesebb, hogy amennyiben az úttestet készítenék ebből az anyagból, akkor az elektromos autók áthaladás közben is nyerhetnének energiát az útburkolatból – rendkívül érdekes lehetőségeket rejt tehát az anyag, remélhetőleg egyszer valós, működő megoldássá válik nagyobb méretekben is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.