Hét atomreaktort építtet a Google, hogy legyen elég áram a mesterséges intelligenciához
A Google nemrég együttműködési megállapodást kötött az amerikai Kairos Power nevű startup céggel, amely 2035-ig összesen hét darab kis moduláris reaktort épít a cég számára.
HVG
Alig egy hónapja jelentette be a Microsoft, hogy a mesterséges intelligencia működtetése miatt egy olyan energetikai szerződést kötött a környezetvédelem jegyében, ami miatt újra kell indítani egy atomreaktort. Úgy tűnik, nem a redmondi cég az egyetlen, amely az energiaéhségét egy atomerőművel szeretné csillapítani: most a Google közölte, hogy az atomenergia felé fordul.
A cég nemrég bejelentette: együttműködési megállapodást írt alá a Kairos Power startup céggel, amely keretében összesen hét, kis méretű atomerőművet építenek az Egyesült Államokban. A fő cél, hogy az évtized végéig 500 megawatt nukleáris energiát adjanak a kis moduláris reaktorokból (SMR). Az első várhatóan 2030-ban kezdi meg a termelést, a többi pedig 2035-ig érkezik meg.
Az Engadget megjegyzi: ez az első olyan vállalati megállapodás, amely keretében SMR-reaktorokból vásárol egy cég áramot. A kis moduláris reaktorok kisebbek, mint a hagyományos reaktorok, alkatrészeiket a gyárban, nem pedig a helyszínen készítik el, így olcsóbban lehet megépíteni, mint a nagyokat. A projekt körül ugyanakkor egyelőre még van pár kérdőjel.
Évtizednyi bezárási hullám után kiszuperált erőművek újranyitásával elégítené ki a mesterséges intelligencia energiaigényét egy formálódó, új trend az Egyesült Államokban. Így lehel új életet a Microsoft a Three Mile Islandbe, de más társaság is megkötötte már a saját nukleáris bizniszét. A kritikusok aggódnak, mert az atomenergia csak a kibocsátástól mentes, a kockázatoktól nem.
Ahhoz, hogy az építkezés megindulhasson, az amerikai Nukleáris Szabályozó Bizottságnak először jóvá kell hagynia a terveket. A startup már megkapta az engedélyt egy tennesseei demonstrációs reaktor megépítésére, amely 2027-ben kezdheti meg a működését. A vállalat már most is épít tesztegységeket – ez nem tartalmaz nukleáris üzemanyagot – egy albuquerque-i (NM) fejlesztői létesítményben, hogy felmérje az ezzel kapcsolatos komponensek és rendszerek működését, valamint az ellátási lánc hatékonyságát.
Azt, hogy mennyi pénzt fizet a Google a jövőbeni atomenergiáért, nem tudni, az viszont biztos, hogy nagy szüksége van rá. A mesterségesintelligencia-modellek már így is rendkívül energiaigényesek –annyi energiát fogyaszthat, mint egész Írország egy év alatt –, és ez a jövőben várhatóan csak növekedni fog. Ugyanakkor a vállalatról nemrég kiderült, hogy másfélszeresére nőtt a Google károsanyag-kibocsátása az elmúlt öt évben, ami nagyon messze lökte a céget a végleges céltól: attól, hogy klímasemlegesen működjön.
2021 óta az 55 fontos csúcsról 10 fontra csökkent a Wizz Air részvényeinek árfolyama, a befektetők az elmúlt 15 céges jelentésből 13-ra negatívan reagáltak. A magyar gyökerű légitársaság életét a háborúk és az olajárak sem könnyítették meg, de a mélyrepülésben a menedzsment is szerepet játszott Bukta Gábor, a Concorde elemzője szerint.