Ma már csak a Föld harminc százalékát borítja erdő

Több mint egy milliárd hektárnyi (fél kanadányi) területet lehetne ismét fával beültetni, ezzel 2030-ig összesen hetvenmilliárd tonnányi szén-dioxid légköri kibocsátását spórolná meg az emberi társadalom - derült ki a GPFLR természetvédelmi szervezet jelentéséből.




Az eddigi legfiatalabb barna törpéket észlelte a Spitzer űrtávcső

Az eddigi legfiatalabb barna törpéket észlelte az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) Spitzer infravörös űrtávcsöve - a felfedezés a csillagászok reményei segíthet megfejteni, hogy miként is képződnek ezek a rejtélyes kozmikus objektumok. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című csillagászati szaklap legújabb számában számoltak be.


Visszatért a Földre az Atlantis

Tizenegy napos űrrepülést követően pénteken visszatért a Földre az Atlantis amerikai űrsikló - közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).


Megfejtették a koncentrálás titkát

A norvég NTNU tudományegyetem Kavli agykutatói központjában fontos agyi mechanizmusra derített fényt egy kutatócsoport. Megtalálták azt a mechanizmust, amivel az agy ki tudja szűrni a zavaró információkat, hogy csak a számára lényegi dolgokra fókuszálhasson, olvasható mindez a Nature szaklapban.



Épül az űrinternet

Az amerikai védelmi minisztérium IRIS (Internet Routing in Space) programja a jövő év elején egy Föld körüli pályára állított routert - internetes forgalomirányító eszközt - tesztel azért, hogy a web bármilyen probléma esetén zavartalanul működhessen tovább - legalábbis a katonák számára, adta hírül a Daily Galaxy.


Gömbbé hajtogatják magukat az új típusú napelemek

Az Illinoisi Egyetem kutatói áthidalták azokat a problémákat, amelyek miatt nem tudtunk több energiát kinyerni a Nap sugaraiból. Megoldásuk révén már nemcsak lap, hanem gömb alakú napelemekkel is dolgozhatunk a jövőben, írja a Technology Review.


Az univerzum legellenségesebb dolga - már tudjuk, hogy létezik

Tudósoknak sikerült megerősíteniük egy 2003-as megfigyelés eredményeként, hogy az univerzum egyik legpusztítóbb jelensége az úgynevezett hipernóva. Ezek a csillagrobbanások ezerszer annyi energiát bocsátanak ki magukból, mint egy normál szupernóva.


Bőrünkkel is hallunk, nemcsak a fülünkkel

Hatalmas előrelépést jelentett az érzékszervek tanulmányozásakor egy 1976-os tanulmány, amely megállapította, hogy nemcsak fülünk játszik szerepet a hallásunkban, hanem például a szemünk is, hiszen a száj és az arc mozgását is önkéntelenül követjük, amikor beszélgetőpartnerünkre figyelünk. Egy friss tanulmány viszont a bőr szerepét hangsúlyozza ebben a folyamatban - írja a New York Times.