A barna törpéket "félresikerült" űrobjektumoknak tartják, mivel hőmérsékletüket és tömegüket tekintve valahol a bolygók és csillagok között helyezkednek el. Hőmérsékletük alacsonyabb, tömegük pedig sokkal kisebb mint a csillagoké, a bolygókhoz viszonyítva ezen paramétereik viszont általában magasabbak - olvasható a ScienceDaily tudományos hírportálon.
A barna törpék ugyanabból a sűrű "porfelhőkből" képződnek, amelyek a csillagoknak és a bolygóknak "adnak életet". Ám míg ugyanabban a "keltetőben" kelnek életre, a barna törpéket gyakorta "fiaskót szenvedett" csillagoknak is nevezik. Tömegük ugyanis jóval kisebb, mint a forróbb és fényesebb csillagoké. A kisebb tömeg miatt viszont magjuk hőmérséklete nem elég magas a hidrogént héliummá égető termonukleáris reakció beindításához.
A termonukleáris reakció biztosította energiaforrás nélkül a barna törpék hidegebb és kevésbé fényes objektumok, mint a csillagok, ami megnehezíti az észlelésüket. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a fiatal barna törpék igen gyorsan fejlődnek, így nehéz észlelni "születésüket". Az első barna törpét 1995-ben fedezték fel, azóta több száz ilyen űrobjektumot észleltek. A csillagászoknak azonban mostanáig nem sikerült felderíteni egyetlen "csecsemőkorban" lévő barna törpét sem.
A nemzetközi kutatócsoportnak a Spitzer által 2005-ben összegyűjtött adatokból most sikerült felfedezniük egy születőfélben lévő barna törpét. Az asztronómusok a Barnard 213 jelű sötét ködre, a Taurus-Auriga komplexum "csillagkeletkezési" régiójára összpontosították a megfigyeléseket, ahol sikerült felfedezniük a barna "előtörpét": utóbbi az észlelés pillanatában még abba az anyagba "burkolózott", amelyből kialakult.
"Abban a pillanatban kíséreltük meg észlelni a barna törpét, amikor még nem kelt ki az őt körülvevő átlátszatlan anyagból, a bábból. Ilyenkor könnyebb észrevenni a barna törpét, mivel infravörös sugárzása elég intenzív az észleléshez" - magyarázta a kutatásokat irányító David Barrado, a madridi asztrobiológiai központ csillagásza.
A Spitzer űrteleszkóp hosszúhullámú infravörös kamerája áthatolt a barna törpének "életet adó" anyagon, ahol fel is fedezte az SSTB213 JO41757 jelű objektum sugárzását. Az adatokat megerősítették a spanyolországi Calar Alto obszervatórium infravörös kamerái, ám utóbbi egyszerre két születőfélben lévő barna törpét észlelt. Az ikerpár a leghidegebb és a leghalványabb barna törpe, amelyet valaha is észleltek.
A spanyol csillagászok felkérésére az asztronómusok világszerte bekapcsolódtak a megfigyelésekbe: a nemzetközi együttműködés keretében határozták meg az ikerpár tulajdonságait. A tudósok végkövetkeztetéseiket egyéves megfigyeléssorozat alapján vonták le.
"Méréseink szerint az ikerpár a két leghalványabb és legalacsonyabb hőmérsékletű barna törpe, amelyeket valaha is felfedeztek" - hangsúlyozta David Barrado. Hozzátette: a felfedezés gyakorlatilag eldöntötte a kérdést, hogy a barna törpe csillagokra vagy bolygókra hasonlít-e inkább.
"Úgy képződnek, mint a kis tömegű csillagok. Ezt támasztja alá, hogy fényességük különböző hullámhosszokon mérhető változása hasonlatos ahhoz, amit a nagyon fiatal, kis tömegű csillagok esetében tapasztalunk" - magyarázta David Barrado.
