Pelle János
Pelle János
Tetszett a cikk?

Gyurcsány Ferenc meg sem várta a március 9-iki népszavazás eredményének kihirdetését, máris a nyilvánosság elé állt. Közölte: a kormány már április elsejével eltörli a vizitdíjat és a kórházi ágydíjat. A költségvetés nem pótolja a kieső költségeket. Üzenete világos: a nép megérdemli a sorsát, szenvedjen azért, mert hagyta magát az orránál fogva vezetni az ellenzéki demagóg propagandától.

© hvg.hu

Úgy tűnik, hogy a sikerhez szokott, a baloldal megváltójaként feltűnő miniszterelnök megsértődött, mint Akhilleusz Trója falai alatt: visszavonult a sátrába duzzogni, nézzék meg a görögök, mire mennek nélküle. Az egészségügy finanszírozásának súlyos gondjaiért mindenekelőtt a betegek a felelősek, akik rövid távú anyagi érdekeiket a nemzet java elő helyezték, és leszavazták az egészségügyi járulékon és hozzájáruláson felüli díjfizetést. Mint ahogy a fafejű diákok és szüleik sem értették meg, hogy a magyar felsőoktatás jövője tandíjban rejlik: az állam egyre kevésbé tudja fenntartani az egyetemeket és főiskolákat, magukra vessenek, ha nem akarnak fizetni a tudásért.

Nem ismerős valahonnan ez a népboldogító elvakultság, mely még a bukás keserű pillanataiban sem képes a legkisebb önkritikára? Persze, a realitások semmibevételének is vannak fokozatai. Gondoljuk csak meg: Kóka János, az SZDSZ elnöke a választás eredményeinek megismerése után valósággal triumfált, arra hivatkozva, hogy a félmilliót is elérte az nem szavazatok száma, melyet a liberálisok saját sikerüknek könyveltek el.

Tényleg csak a vizitdíjként fizetendő háromszáz forintról van szó, ami a miniszterelnök szavai szerint „egy doboz cigaretta árának fele”? Vagy jóval többről? Lehet, hogy a szavazással a nép azt fejezte ki: elvesztette bizalmát az MSZP-SZDSZ koalícióban, annak neoliberális reformprogramjában, melyet egyértelműen a miniszterelnök személye testesít meg? Van, aki azt állítja: a népszavazás ugyanolyan fennkölt aktus volt, mint az országgyűlési képviselők megválasztása. Mások szerint viszont alpári komédia, hiszen a választók jelentős része még azt sem fogta fel, hogy az „igen” valójában nemet jelentett.

De ha a nép szakmai kompetenciáját kétségbe lehet is vonni, nehezen vitatható, hogy „három igenes” népszavazáson alapvető volt a bizalmi kérdés. Ugyanúgy, ahogy 1989 novemberében, a hasonlóképpen megfogalmazott négy igenes referendumon. Tizenkilenc évvel ezelőtt a megfigyelők joggal állapították meg, hogy a feltett négy kérdés közül csak egynek volt közvetlen hatása a jövőre, annak, mely a köztársasági elnök megválasztásának módjáról rendelkezett. (Azt, hogy Pozsgay Imréből lesz-e viszonylag erős köztársasági elnök, vagy a későbbiekben, már a választás után állapodnak meg a pártok egy gyengébb hatáskörül elnök személyéről, csak kevesen fogták fel.) Ehhez képest a 2008 március kilencedikén meggyőző többséggel eldöntött kérdések jóval aktuálisabbak és konkrétabbak voltak. Különösen a népszavazáson való részvétel volt meggyőző: abból a tényből, hogy a választásokra jogosultaknak több mint ötven százaléka ment el szavazni, és a szavazók háromnegyede igent mondott, a kormánynak következtetéseket kell levonnia.

Nem lehet tagadni: a népszavazáson a magyarok a Gyurcsány-kormányról mondtak véleményt, szimbolikusan bár, de pálcát törtek felette. Az elhíresült politikusokat Magyarországon mindig azonosítottak a mögötte álló hatalmi csoporttal. Ezért ahogy annak idején Horthy vagy Kádár, illetve a rendszerváltás után Orbán Viktor is alternatívát testesített meg, ugyanez a helyzet Gyurcsány Ferenccel is. Ha az utókor egyszer személyhez fogja kötni az ultraliberális szocialisták regnálását, az a személy nem Horn Gyula, és nem is Medgyessy Péter lesz, hanem az utóbbi helyére lépő, majd a 2006-os választásokon legitim felhatalmazást szerzett Gyurcsány. Ő viszi a hátán az MSZP-t, neki tulajdonították, hogy visszahozta a pártot a szakadékból, ügyes taktikázással elkerülte a logikusnak tűnő vereséget. Ezért persze a jelenlegi bukást is neki kell vállalnia.

2008 kora tavaszán a magyar gazdaság stagnál. A környező országokhoz képest jócskán lemaradt, a munkanélküliség nő, fellendülés sehol, komoly veszély az infláció újbóli fellángolása. A nyugdíjrendszer és az egészségügyi ellátó rendszer az összeomlás felé tántorog. A kamatemelés benne van a levegőben, az viszont tovább ronthatja a gazdasági élénkülés esélyeit. Ebben a helyzetben kellene a kormánynak valamiféle jövőképet felmutatnia, kivezetni ia gödörből az országot. A népszavazás nyilvánvalóvá tette, hogy a szavazók bizalma megrendült a jelenlegi garnitúrában. A hitelét elvesztett Gyurcsánynak szembesülnie kellene a nyilvánvaló vereséggel. Le kell mondania, ha bukásába nem akarja magával rántani az egész magyar baloldalt.

Pelle János

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Vélemény

Népszavazás: vakvágány a semmibe

Bármennyire is próbálják titkolni - mindkét oldal frusztrált. A koalíció a rá váró szinte holtbiztos népszavazási bukta okán. Orbánék pedig azért, mivel hiába nyernek, a három díj visszavonása nem jelenti a miniszterelnök automatikus lemondatását.

hvg.hu Vélemény

Horn Gábor: "Azt mondták Feri, menj a p...ba, valljuk be"

A HÍR TV árulkodó felvételén Horn Gábor Kóka Jánosnak kommentálja Gyurcsány Ferencnek az MSZP választási központjában elmondott magyarázatát, hogyan kell értelmezni a népszavazás eredményét. Horn véleménye finoman szólva eltért a a kormányfő álláspontjától.

Vélemény

Kezeletlen alkoholisták, drogfüggők, pszichiátriai betegek az utcán

Az Országgyűlési Biztosok Hivatala (OBH) az idén jelentést készít a magyarországi hajléktalanokról, és ezen belül megvizsgálja az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) felszámolása után utcára került elmebetegek helyzetét, amit sokan kilátástalannak tartanak. Alkoholisták, drogfüggők, pszichiátriai betegek, szélnek eresztett volt állami gondozottak, mi lesz velük az új, több-pénztáras egészségügyi rendszerben? Erről kérdeztük Szilágyi Júlia pszichiátert, aki tizenkettedik éve az OBH egészségügyi és szociális ügyekkel foglalkozó munkatársa.

Vélemény

Kerpen Gábor: a szakmával nem egyeztették az új oktatási programot

Gyurcsány Ferenc Új tudás, új iskola címmel oktatási programot hirdetett: 2009-től évente 130-140 milliárd forinttal költenének többet közoktatási, közművelődési programokra, és bérpótlékkal csábítanák pedagógiai pályára a tehetséges fiatalokat. Ám a programot előzőleg nem egyeztették a pedagógus szakmával és az érdekvédelmi szervezetekkel. Korábban hatvan-nyolcvan milliárdot kivontak az oktatásból a konvergencia programra hivatkozva. Értelmetlen új tanárokat toborozni, amikor nemrég gyakorlott pedagógust ezreit tettek utcára, akiknek jó része máig sem tudott elhelyezkedni – mutatott rá Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.