Tetszett a cikk?

Kovács András A Másik szeme című könyve zsidókról és antiszemitákról szól a háború utáni Magyarországon. A témával 1990 után többen is foglalkoztak ugyan, de e kötetnek mégis sikerült újat mondania, például a magyarországi zsidóság identitásproblémájáról. A többség asszimiláltnak tekinti magát, ám a környezet állandóan emlékezteti őket zsidó voltukra.

A Gondolat Kiadó által megjelentett új kötet tanulmányai azt bizonyítják, hogy a „zsidókérdés” nemcsak azért élt tovább a kommunista rendszer évtizedei alatt, mert az előítéletek nehezen változnak, hanem azért is, mert a kommunista politika állandóan újrateremtette. Igaz, a nyílt antiszemitizmust nem tolerálta. Kádár János a hatnapos háborút követően a Politikai Bizottság előtt mondott beszédében kiadta az utasítást a pártapparátus megtisztítására a megbízhatatlan zsidó káderektől. Ugyanakkor határozottan letörte a pártapparátus próbálkozásait, hogy – lengyel és szovjet mintára – Magyarországon is nyilvános és hangos anticionista kampány kezdődjék. Nyomasztó a kép, ami a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek zsidó intézményes életéről kibontakozik: míg a hitközségi vezetők szervilis kollaborációja súlyosan kompromittálta a hitéletet, a politikai rendőrség komoly apparátussal figyelte és vegzálta az egyes, megszerveződő, majd felbomló, öntudatos kis zsidó csoportokat. Nem csoda, hogy a rendszerváltás után, amikor megengedetté vált a diskurzus a kényes kérdésekről, gyorsan és nagy erővel robbant be a köztudatba a „zsidókérdés”.

A kötet több tanulmánya foglalkozik azzal a problémával, hogy hogyan is építi fel identitását egy olyan zsidóság, amely – mint magyar – egyfelől asszimiláltnak tekinti magát, másfelől olyan közegben él, ahol folyamatosan jelen van az antiszemitizmus. Ebben a helyzetben – írja Kovács András – a zsidók magától értetődő természetességgel tekintenek magukra a „másik”, a nem zsidó szemével, és próbálják kitalálni, hogy miként jelennek meg ők annak a szemnek a recehártyáján. De így van ezzel a „másik” is. A zsidókhoz való viszonyukat jelentősen befolyásolja, hogy hogyan képzelik el a zsidók róluk alkotott képét. Ez egy „tükör a tükörben” jellegű helyzet: a partnerek mindegyike hajlik arra, hogy önmagát a másik szemével nézze, és amikor a másik szemében a róla alkotott képet igyekszik rekonstruálni, ehhez azt a képet használja, amely őbenne a másikról él. Ez a kép aztán nagy szerepet játszik a csoportok közötti interakciók alakulásában – és következésképpen a zsidó identitás megteremtésében.

A két kép sokszor konfliktusok forrása: a zsidók szemében más minősül antiszemitizmusnak, mint akár a nem antiszemita nem zsidók szemében. A megkérdezett zsidók 80 százaléka például antiszemitának tartja azokat, akik egyenlőségjelet tesznek a zsidóüldözések és a kommunizmus bűnei között. A magasan iskolázott nem zsidók 62 százaléka ezt nem tekinti antiszemitizmusnak.

A szerző először vizsgálja empirikus adatok alapján, hogy valóban van-e  – anticionizmus és Izrael-ellenesség formájában megjelenő – „új antiszemitizmus” Magyarországon, és igaz-e, hogy a filoszemitizmus mögött rejtett antiszemitizmus bújik meg. A válasz mindkét kérdésre hasonló: részben. Míg Nyugaton az új antiszemitizmus a szalonképtelenné vált régi antiszemitizmus helyébe lépett – sokszor a politikai paletta baloldalán  –, addig Magyarországon a kettő a legtöbbször együtt jár. Akik csak „új antiszemita” nézeteket támogatnak, azok az idősebb és a politikailag tudatosabb csoportokhoz tartoznak – tehát ők a fiataloknál nyilván erősebben érzik a „régi antiszemitizmus” illegitimitását. Az Izrael-ellenesség is sokarcú jelenség; ebben a csoportban például az SZDSZ és a MIÉP támogatói szerepelnek az átlagosnál nagyobb arányban. Az előbbiek amúgy többségükben nem antiszemiták (és fiatalok), míg az utóbbiak inkább. Összességében a nem antiszemita Izrael-ellenesek csoportja a legnagyobb a teljes népességben (16 százalék), míg az antiszemita Izrael-barátoké kb. ugyanannyi, mint azoké az antiszemitáké, akik Izrael-ellenesek (7-8 százalék).

A filoszemitizmusról folytatott vizsgálat nem igazolta a német filozófus, Ernst Bloch mondását, miszerint „filoszemita az az antiszemita, aki szereti a zsidókat”. Az országos reprezentatív minta tagjainak mintegy harmada adott filoszemita válaszokat a megfelelő kérdésekre, és egyharmadukról gyanítható, hogy emellett antiszemita sztereotípiákat is elfogadnak.

Az asszimiláció problémájának újszerű és árnyalt megközelítése sok tekintetben korrigálja Bibó Istvánnak a zsidókérdésről írt nevezetes tanulmánya hipotéziseit  – mindenekelőtt azt, hogy a végbement asszimiláció az asszimilálódó csoport teljes felszívódását jelentené. Kovács András szerint napjainkban Közép-Európában egyedül Magyarországon  –  ahol 80-130 ezer zsidó él  –  van lehetőség arra, hogy kialakuljon egy modern etnikai identitás körül kikristályosodó csoport. Ugyanakkor a magyar zsidók egyes csoportjai növekvő mértékben észlelnek maguk körül antiszemita jelenségeket, és ezekre érzékenyen reagálnak  –  a holokauszt történelmi traumája után akár hatvan évvel is.

Figyelemre méltó tény ugyanakkor, hogy az antiszemitizmussal kapcsolatos beszámolók nagy része szimbolikus jelenségekre utal: a médiában, szélsőséges politikai szervezetek gyűlésein, utcai feliratok formájában megfigyelt jelenségekre. A hétköznapi életben csak a megkérdezettek kisebb része érzékelt zsidóellenességet, személyesen pedig senki sem találkozott diszkriminációval, illetve zsidó voltának fizikai fenyegetettségével. Franciaországban, Németországban vagy Belgiumban éppen fordított a helyzet.

P. J.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Prizma

Zsidó-keresztény párbeszéd

Vatikáni kezdeményezésre Budapesten rendezik meg jövő novemberben a katolikusok és a zsidók képviselőinek magas szintű...

Itthon

Az USA nagykövete elítéli Bayer Zsolt zsidózós cikkét

Auschwitzban tett látogatása nyomán személyes hangú hitvallást tett közzé az USA budapesti nagykövete a képviselet honlapján - írja a pénteki Népszabadság. Ebben érinti Bayer Zsolt antiszemita cikkét is, amit a Magyar Hírlapban publikált.

MTI Itthon

Zsidózva verekedtek kopaszok a Körúton

Az Oktogonhoz közeli autós incidens során három fiatalember bántalmazott két személyt - pontosította a rendőrség az MTI korábbi információját kedden kora este.

Hét nap gazdaság

Zsidók kárpótlása

A személyi, illetve a közösségi (a zsidó hitközségek javára történt) kárpótlással Magyarország teljesítette a párizsi...

MTI Itthon

Zsidó sírokat rongált, megfogták a rendőrök

Elfogta a rendőrség azt a Fejér megyei fiatalt, aki zsidó sírokat rongált meg még tavaly Romániában egy internetre feltett felvétel szerint. A 16 éves fiúval szemben garázdaság miatt indult eljárás, 17 éves román társával szemben a román rendőrség jár el – közölte a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI).

Vélemény

Zsidózás kontra intellektuális lincskampány

Bayer Zsolt Magyar Hírlapban napvilágot látott publicisztikája – melyben leírja: vannak zsidók, akik puszta létezésükkel indokolttá teszik az antiszemitizmust – a tiltakozás szökőárját generálta. Hogy a kijelentés minősíthetetlen és szalonképtelen, nem vitás. Felteendő kérdés inkább az, nem kontraproduktív, bumeránghatáshoz vezető pótcselekvés-e az aláírásgyűjtés, melyhez immár sok tucat neves(nek tartott) értelmiségi csatlakozott?

Vélemény

Szöőr Anna a Lipótmező feltámasztásáról és a zsidókról

Szöőr Anna pszichológus és jogász, az Október 23. Bizottság Alapítvány elnöke. Szöőr társadalmi mozgalmat kezdeményezett: újra nyissák meg a betegek előtt az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet, az OPNI-t. Meghökkentő cikket közölt a keresztény-zsidó párbeszédről, amelyben a Hegedűs a házetetőn című musical kapcsán kifejtett nézetei enyhén szólva vitára ingerlőek.

Vélemény

Analitikus és zsidó

Az 1907-ben született és 1999-ben meghalt Székács-Schönberger Istvánról többnyire csak a szakmabeliek, illetve a pszichológia iránt érdeklődők hallottak.

Itthon

Tomcat csakis a zsidókra gondol - videó

Néhány tucat radikális nacionalista, illetve náci és pár száz, ellenük tiltakozó ember nézett egymással farkasszemet az Újlipótvárosban hétfő délután. Valószínűleg a jelentős erőkkel kivonuló rendőrségnek köszönhető, hogy a két fél közti összecsapás megmaradt a verbalitás szintjén.

Vélemény

A zsidók története, ahogy Simon Peresz látja

Izrael kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából Simon Peresz interjút adott külföldi újságíróknak. A mindig is történelmi léptékben gondolkozó 84 éves államfő röviden áttekintette a zsidó nép 3500 éves történelmét, különös tekintettel az utóbbi 60 évre. 1948 óta a több ezer éves szétszóratás után ismét saját állama van 5 és fél millió zsidónak.

Müller Cecília: Számítanunk kell arra, hogy a brit variáns nagyobb mértékben fog fertőzni

Müller Cecília: Számítanunk kell arra, hogy a brit variáns nagyobb mértékben fog fertőzni

Ceglédi: Boldog lennék a világban, amelyért küzdök. Te túlélnéd a tiédet?

Ceglédi: Boldog lennék a világban, amelyért küzdök. Te túlélnéd a tiédet?

Kisiklott és részben az oldalára dőlt egy tehervonat Murakeresztúron

Kisiklott és részben az oldalára dőlt egy tehervonat Murakeresztúron