Akadémikusok bevonásával újabb tanulmány készül arról, hogy a BHD ZRt. Szerencsen tervezett nagy kapacitású szalmatüzelésű erőműve hogyan érintené a tokaji világörökség területét. A beruházás máris fél évet csúszik, eredetileg 2009-ben kezdődött volna a próbaüzemeltetés. A létesítményt támogatja a magas munkanélküliséggel küzdő zempléni város, ahol nemrég zárták be a cukorgyárat, ellenzik a tokaji bortermelők és a környezetvédők. Munkatársunk a helyszínen tájékozódott.


A BHD szerencsi erőművének látványterve. Csúszik a beruházás.
Hujber Ottó vállalkozó a kilencvenes években a 900 millió dolláros orosz államadósság “lebontása” körüli üzletekkel vált ismertté. A 2005-ben alakult és Hujber érdekeltségi körébe tartozó BHD Hőerőmű Zrt. 40 millárd forintos szerencsi beruházása heves indulatok célpontja lett.

hvg.hu: Miért esett a választásuk éppen Szerencsre, illetve Hegyaljára?

Hujber Ottó: Magyarországon az áramszolgáltatók kezében van a 120 kilovoltos alállomások hálózata, ahová az egy-két megawatt teljesítmény fölötti erőműveket csatlakoztatni lehet. Három cégcsoport került meghatározó pozícióba: a DÉMÁSZ-nak francia tulajdonosa van, a másik kettőnek német. Nekünk csak a német RWE által tulajdonolt ÉMÁSZ, az észak-magyarországi áramszolgáltató területén nyílt lehetőségünk mezőgazdasági biomasszára alapozott erőművet építeni.

hvg.hu: Hogyan szerzik be a nyersanyagot, a biomasszát ezen az alapjában véve szőlőtermelő vidéken?

H.O.: Szerencsre azért is esett a választás, mert ott egy nagy kapacitású cukorgyár működött, melynek körzetében évente 770 ezer tonna cukorrépát termeltek meg és dolgoztak fel. És persze az sem volt mellékes, hogy a város képviselőtestülete, pártállástól függetlenül, lelkesen fogadta a szalmaerőmű telepítését.

hvg.hu: Ennek ellenére a tokaji szőlőbirtokosokat tömörítő egyesület szervezésében környezetvédelmi indokokra alapozott, tiltakozó mozgalom szerveződött az erőmű ellen.

H.O.: 2007 őszén, mintegy száz résztvevővel tüntetést tartottak Szerencsen az erőmű felépítése ellen. A tiltakozók többsége Tokajból és Budapestről érkezett. Ez a demonstráció nagy nyilvánosságot kapott, míg a másikról, az erőmű melletti szimpátiatüntetésről hallgatott a média. Utóbbin, a két hónapja tartott megmozduláson több mint négyszázan vettek részt, helybeliek. Állást foglalt az erőmű mellett a helyi vállalkozók szövetsége, a Szerencs és Környéke Fejlődésért Egyesület, és a bezárt cukorgyár dolgozóinak a szakszervezete is.

hvg.hu: A városban hét százalék fölött van a munkanélküliség, míg a környéken a húsz százalékot is meghaladja. Teremt a BHD erőműve annyi munkahelyet, amely felszívja a felszámolt cukorgyár munkásait?

H. O.: A cukorgyárban összesen 110 ember dolgozott, és körülbelül 300 beszállítója volt. Az erőmű 133 embernek ad majd munkát, ebből negyvenkét sofőr lesz, akik a szállítást végzik majd. De több ezer alapanyag termelővel számolunk, és ezek az emberek valószínűleg jobban élnek majd, mint most. Jövő évi induló áron számítva, mintegy három milliárd forintot fizet ki az erőmű évente a beszállított tüzelőanyagért, s ez az összeg az infláció mértékével csak emelkedik.

hvg.hu: Milyen anyagokat éget majd el az erőmű?

H. O.: Kukoricaszárat, árterületen lekaszált szénát, aprítékot, venyigét. Ezt mind össze kell gyűjteni a környéken, ami munkát adhat a térségben a halmozottan hátrányos helyzetű cigány lakosságnak is.

hvg.hu: Úgy tudom, célirányosan is termelnek majd, ami ellen a szőlő- és bortermelők hevesen tiltakoznak.

H.O.: A z erőmű számára termelt, elégethető növény az energiafű, mely másfél méter magasra is megnő. Közönséges fűfajta, és oda vetik, ahol semmi más nem nő, például árterületekre. De az erőmű elsősorban nyolcvan kilométeres körzetében termő gabonaszalmára épül, melyből évi 280 ezer tonnát használ majd fel. Továbbá repceszalmát is égetünk majd, melyből ezen a területen mintegy 170 ezer tonna keletkezik, kukoricaszár mellett, melyből 300 ezer tonnára számítunk. A térségnek csak viszonylag kis részét borítja szőlő. Zemplénben 230 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területből körülbelül hatezer hektár, ami elenyészően kevés. Amúgy Tokaj húsz kilométerre van Szerencstől, és a kifejezetten környezetbarát erőmű egyáltalán nem zavarja majd az évszázados hagyományokra visszatekintő bortermelést.

hvg.hu: A környezetvédők szerint viszont az erőmű óriási teherautó forgalmat generál majd a térség útjain. Kifogásolják a technológiát is, mondván, hogy nem elég környezetbarát.

H.O.: Nem így van, a BHD erőműve környezetbarát, vidékfejlesztő beruházás. Megfelel az EU előírásainak, és mint megújuló energiaforrásra épülő erőmű, a környezetvédelmi alapból támogatásban részesül. Dán technológiát alkalmazunk, szigorúan tartjuk majd magunkat az előírásokhoz, melyek az égéstermékek határértékeit előírják. Dániában hatvanhét ilyen rendszerű létesítmény működik, nálunk ez lesz az első. Angliában is működik hasonló, harmincnyolc megawattos erőmű, amely megkapta a Nemzeti Zöld Alma díjat, annyira környezetbarát. A mienk negyvenkilenc megawattos lesz. Ami a teherforgalmat illeti, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a bezárt cukorgyárnak évente 1,1 millió tonna teherforgalma volt: 770 ezer tonna répát hoztak, illetve 300 ezer tonna cukrot és mellékterméket vittek. Ráadásul ez a mennyiség a kampányidőszakra, gyakorlatilag négy hónapra koncentrálódott, szeptembertől decemberig. Az erőműbe egy év alatt mintegy 280 ezer tonna szalmát szállítanak majd, ami havi 24 ezer tonnát jelent. Ez a tizedrésze a cukorgyár havi forgalmának.

Szerencs polgármestere
© Pelle János
Rónavölgyi Endréné, Szerencs szocialista polgármestere

hvg.hu: A város határában biomassza erőmű építését finanszírozó Hujber Ottó MSZP-hez közeli vállalkozó. Ezért támogatják?

Rónavölgyi Endréné: Sem az MSZP-nek, sem pedig a magyar baloldalnak nincs köze ehhez a beruházáshoz. Az erőmű független a politikától, országos, és helyi szinten egyaránt. A várost sok csalódást érte az utóbbi időben. Négy éve ipari parkot hoztunk létre, és reméltük, sok új befektető jön hozzánk. De hiába vártunk rájuk, egészen addig, míg a BHD Zrt. el nem döntötte, itt építi meg az új erőművet.

hvg.hu: Viszont Tokaj ellenzi a beruházást.

R.E.: Amikor a BHD Zrt. megkapta a környezetvédelmi hatóság engedélyét, megindult a szervezkedés az erőmű ellen. Tokaj polgármestere, Mayer János hosszabb ideje lobbizik ezért, hogy megépüljön a városát elkerülő út, és a helyi borászok és környezetvédők támogatásával indult akcióban lehetőséget látott arra, hogy, “megzsarolja” Szerencset, megszerezze rá a forrást. Felmérést végeztünk a városban, hogy megtudjuk, mekkora a beruházás támogatottsága. Kiderült, hogy a városlakók 67 százaléka mellette van. Ugyanakkor a környezetvédőknek sikerült elbizonytalanítaniuk a pénzügyi befektetőket. Ma ennek a bizalomnak a visszaszerzéséért harcolunk.

Érvek pro és kontra (Oldaltörés)


Bodó Judit, a Tokaji Bormívelők Társaságának elnöke.

hvg.hu: Önök környezetvédelmi okokból ellenzik a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű erőművet. Mik az indokaik?

Bodó Judit: Nem csak környezetvédelmi, hanem világörökség-védelmi okokból ellenezzük azt. Tavaly őszi tüntetésünkkel arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy a mi vidékünk történelmi borvidék. Itt évszázadok óta borászatból, szőlészetből és az ehhez kapcsolódó foglalkozásokból élt az emberek jelentős része. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az UNESCO által világörökségnek minősített területen épüljön meg Európa legnagyobb szalmatüzelésű erőműve. A tervekből kitűnik, hogy az erőműhöz közel száz kilométeres körzetből szállítanák az alapanyagot, mert az nem terem meg helyben. De nem is szeretnénk, hogy itt teremjen, mert a szőlő monokultúra nem fér össze az energiafűvel. Tokaj-Hegyalja számára súlyos probléma, hogy az utóbbi időben tranzitútvonallá vált. Terveink a kamionforgalom csökkentésére, nem pedig a növelésére irányulnak. Ma Tokaj-Hegyalján több száz éves házak, pincék, kúriák repednek meg a kamionforgalomtól, melyeket mindenképpen meg kell védenünk.

hvg.hu: Az erőmű hívei azt állítják, hogy a megszűnt szerencsi cukorgyár nagyobb közúti forgalommal járt, és jobban szennyezte a környezetet, mint az új, környezetbarát erőmű. Ehhez mit szól?

B.J.: Felfogásunk szerint inkább a borászathoz és a turizmushoz kapcsoló munkahelyeket kellene teremteni ebben a térségben, nem pedig erőművet építeni.

Takács András PhD, tanácsadó-szakpszichológus, a Zemplén 2007 Társaság programvezetője.

hvg.hu: Ön kétségbe vonja a BHD Hőerőmű Zrt. erőművéről közzétett adatokat, és ezen az alapon ellenzi a szerencsi építkezést.

Takács András: Az adatokat nem vonom kétségbe, csak érdemes alaposan megnézni azok tartalmát. A BHD Hőerőmű Zrt. hatástanulmánya szerint az erőmű szalmával való ellátása naponta 196 kamion vagy teherautó mozgását igényli, ami szintén energiafelhasználással jár. Mivel Tokaj-Hegyalja a világörökség része, ellenezzük ezt a forgalmat. Kétségbe vonjuk továbbá, hogy a beruházás valóban kíméli a környezetet. Hatásfoka mindössze 31,51 százalékos, a keletkező többlet hő hasznosítása nem megoldott. Annak az erőműnek, melyet a szerencsi kistérség polgármesterei Dániában megtekintettek, több mint 90 százalékos a hatásfoka, és az áramtermelést tekintve, lényegesen kisebb teljesítményű. Szerencsen a világ legnagyobb kapacitású, 49,9 megawattos szalmatüzelésű erőműve épülne meg.

hvg. hu: Legfontosabb érvük az erőmű ellen, hogy az UNESCO világörökség területén épül. Igaz, a védőövezet szélén, nem pedig a “magterületen”.

T.A.: Tokaj-Hegyalja 2002-ben UNESCO világörökségi címet kapott és Kezelési Terv is készült hozzá. Ennek a szerencsi erőmű több ponton ellentmond. A beruházást be kellett jelenteni az UNESCO Világörökségi Központjába is, amit a magyar kormány, az előírásnak megfelelően, 2007 júniusában meg tett, ami után az UNESCO hivatalos eljárást indított az ügyben. 2008 novemberére készül el az erőműről a világörökség szempontjait figyelembe vevő hatástanulmány,  magyar akadémikuok  közreműködésével. A szerencsi ügy még nem zárult le. Álláspontunk szerint az energiafű termesztése sem egyeztethető össze a szőlőtermesztéssel, ahogy az új erőmű sem illeszkedik a védett tájképébe. Igaz, utóbbit a most bezárt, környezetszennyező cukorgyárról is el lehetett mondani, de ki meri azt állítani, hogy az elődeink által elkövetett hibákat a megváltozott körülmények között, több mint egy évszázad múlva bátran megismételhetjük?

Runda Istán, szakszervezeti aktivista
© Pelle János
Runda István, a nemrég bezárt szerencsi cukorgyár szakszervezeti bizottságának elnöke, aki maga is demonstrált az erőmű mellett.

hvg.hu: A cukorrépa termelést, és a répacukor gyártását az EU direktívája alapján Magyarországon is leépítik. Ezért zárt be 119 évi fennállás után Szerencs is. Hányan dolgoztak a gyárban?

Runda István: Száz-száztíz fő dolgozott a gyárban, és közel háromszázan beszállítóként.

hvg.hu: Mihez kezdenek most, hogy munka nélkül maradtak?

R.I.: A dolgozókat nagy sokk érte a cukorgyár felszámolásával. Márciusban jelentette be az igazgatóság, hogy nincs alapanyag, felszámolja a gyárat, és az év végéig fokozatosan mindenkit elbocsátanak. Szerencsen generációknak adott munkát a gyár, nagyon kötődtek hozzá. Nem is értették, miért számolják fel, hiszen nyereséges volt, és az utóbbi években több milliárdért fejlesztették a technológiáját. i gaz, a tulajdonos, a Nordzuker ezt az összeget visszakapja a szerkezetátalakítási programból, de ez a pazarlás mégis megdöbbentő volt a számunkra. Az elbocsátott cukorgyári dolgozók most a végkielégítésből élnek, ami egy évi bérüknek felel meg, illetve a szerkezetátalakítási programban szereplő szociális terv szerint részesülnek támogatásban, ami átlagban még huszonegy havi bért tesz ki a gyár állandó dolgozóinál.

hvg.hu: Tapasztalt munkásgárda dolgozott a szerencsi cukorgyárban. Van garancia arra, hogy a hőerőmű átveszi ezeket az embereket?

R.I.: A szerencsi kistérség munkaerő piaci helyzete válságos. A mezőgazdaságban jelenleg nincs munka, de nincs felvétel az üzemekben sem, így a Nestlé tulajdonába került volt csokoládégyárban. A cukorgyár dolgozói műszaki beállítottságúak, átlag életkoruk ötven év körül jár. A cukorgyár szakszervezeti bizottsága és a BHD managementje között megállapodás született arról, hogy az erőmű koruktól függetlenül foglalkoztatni kívánja a cukorgyár dolgozóit, hiszen közülük sokan tapasztalatot szereztek a cukorgyárerőművének üzemeltetésében is. Számukra az egyetlen megoldás, illetve remény, a BHD Zrt. által felépítendő szalmatüzelésű erőmű.

Pelle János

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Így még nem látta az ausztrál tűzvész pusztítását: előtte-utána fotók

Így még nem látta az ausztrál tűzvész pusztítását: előtte-utána fotók

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Hibriddé válnak a dízel BMW-k és jött egy olcsó új 3-as

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Szó szerint maga alá temetett a hó egy kanadai várost

Szó szerint maga alá temetett a hó egy kanadai várost

Minden kilencedik magyar háztartás bajban van a rezsiszámlákkal

Minden kilencedik magyar háztartás bajban van a rezsiszámlákkal

Matolcsy hozzányúlna az euróhoz, ám ez egyelőre nem több játszadozásnál

Matolcsy hozzányúlna az euróhoz, ám ez egyelőre nem több játszadozásnál