hvg.hu: Néhány napja egyeztettek Navracsics Tiborral, Hoffmann Rózsával és Réthelyi Miklóssal az új felsőoktatási törvényről, s abban egyetértettek, hogy a meglévő felsőoktatási törvény helyett új törvény kell. Ám a javasolt változatot még a vitára is alkalmatlannak tartották. Miért?

Nagy Dávid: Az egyeztetésen január 14-én többen is részt vettek, köztük jelentős egyetemek és főiskolák rektorai. Egyetértettük abban, hogy a magyar felsőoktatás színvonalát, versenyképességét emelni kell, ehhez pedig változtatásokra is szükség van.

eduport.hu

A január 4-én közzétett felsőoktatási törvénytervezet a hallgatók számára rendkívül méltánytalan javaslatokat tartalmazott. Például tárgyanként összesen négy lehetséges vizsga alkalom szerepelt. Ez elfogadhatatlan. Jelenleg léteznek ennél szigorúbb, de objektívebb szűrők is. Többek között a 15 kredit/félév kötelező teljesítése,  az elégtelenek összesített számának megengedhető felső határa.

Nem értettünk egyet azzal sem, hogy 15 százalékra vigyék le a szenátusok hallgatói képviseletének arányát a jelenleg intézményi hatáskörben eldöntendő, általában 25-30 százalékról. Ennek módosítására sem kaptunk konkrét indoklást. Nehezményeztük azt is, hogy a hallgatóktól megvonnák a tanulmányi- és vizsgaszabályzat jóváhagyásánál az eddigi egyetértési jogot. Oktatói támogatottság nélkül nem mehet át hallgatói indítvány, a hallgatói támogatottság hiánya viszont ezentúl nem akadályozhatná meg az oktatói indítványok jóváhagyását.  

hvg.hu: De az egyeztetés után azért csak közeledtek egymáshoz a nézetek….

N.D.: Még 2010. december 9-én az oktatási államtitkárság úgy tájékoztatott bennünket, hogy majd a kiegészítő jogszabályok megalkotása során „esetleg lesz  lehetőségünk véleményt nyilvánítani, konkrétan a koncepcióhoz érdemben már nem tudunk hozzátenni”. Ezek után természetesen örömmel és várakozásokkal fogadtuk Navracsics miniszterelnök-helyettes meghívását, hisz így már részt vehetünk a további egyeztetéseken, jóllehet az államtitkárságtól származó korábbi információk ezzel ellentétesek voltak.  

hvg.hu: Mi történt a legutóbbi egyeztetésen?

N.D.: A megbeszélés eredményeképpen február elejére két dokumentum születik majd: az egyik problémalista lesz a felsőoktatás jelenlegi gondjairól, a másik pedig alapelveket rögzít, és így a magyar felsőoktatás jövőképeként is felfogható majd.

Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán. Vitáznak a törvénytervezetről

MTI

Miután minden érintett megalkotja saját javaslatait, azokat összegyúrják a mostani koncepcióval, és így meglesz az a közös kiinduló pont, ahonnan az egyeztetés, február első felében folytatható.  

Ha sikerül megállapodásra jutni, akkor le lehet zárni az egyeztetések első fázisát, és jöhetnek a részletek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy el lehet indulni a törvény kidolgozásának az irányába. Ami a HÖOK-ot illeti, hosszú távú irányelveket fogalmaztunk meg, többek közt a minőségbiztosítás, az intézményirányítás, a hallgatói jogok és kötelezettségek témákban. A részletekről a következő egyeztetés után tudnék többet mondani.

hvg.hu: Önnek mi a véleménye a bolognai rendszerről? A hallgatók érdekeit mennyiben szolgálja?

N.D.: A bolognai rendszert sokan tévesen, kizárólag a többciklusú képzési szerkezettel, azaz az alapképzéssel, a mesterképzéssel, a phd-val azonosítják, holott ez eszköze és nem célja a Bologna folyamatnak. A cél  a nemzetközi átjárhatóság, az egységes európai felsőoktatási térség kialakítása. A kredit-rendszer, a többciklusú képzés bevezetése országonként eltérően valósult meg. Tény, hogy Magyarországon is pontosításokra, helyenként komoly változtatásokra van szükség.

hvg.hu: Például?

N.D.: Például a kreditszámok újragondolására, a képzésszintek közötti átjárhatóságra, vagy a tananyagok egyeztetésére alap és mesterszinten. Az európai mércével mérhető diploma és tudás megszerzése egyértelmű hallgatói érdek.

hvg.hu: Mi a véleménye arról, hogy a törvénytervezet szerint az államilag támogatott helyeket intézményekre és szakokra lebontva, központi tervezéssel határoznák meg?

N.D: A túlképzés elkerülése érdekében mindenképpen szükség van valamilyen szabályozásra. Az intézmények közti eloszlás megállapításakor racionális elveket kell követni, mely figyelembe veszi a nemzetgazdaság és az adott régió érdekeit is, továbbá tekintettel van az intézmények kapacitására. Pontosítani kell, hogy az állam ebben a folyamatban milyen szerepet játszik.

hvg.hu: A HÖOK céljaiban milyen változást hozott az új kormány?

N.D.: Úgy érzem, hogy a célunk közös, ugyanis a HÖOK is és a kormány is a minőségi magyar felsőoktatás mellett van. Az államtitkárság által készített anyaggal több szempontból sem értettünk egyet, de a január 14-i találkozó jó irányba terelte az egyeztetéseket. Pozitívan állunk a következő egyeztetés elé.