Gervai András „Fedőneve: szocializmus. Művészek, ügynökök, tartótisztek” című könyve a napokban jelenik meg. A 25 írásban filmesek és színházi emberek, hálózati emberek, besúgók és besúgottak, cenzorok, politikusok jelennek meg, de mint Gervai hangsúlyozza, a könyvnek valójában a politikai rendőrség, a kádári elnyomó gépezet a főszereplője.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter számára nagynak bizonyult ez a kabát. Sem intellektuálisan, sem szakmailag nem lévén kellően felkészült, a jó és előremutató cél érdekében tett (bal)lépései is erős ellenérzésbe ütköznek bel- és külföldön – s okkal. Ha helyében lennék, s célom a kormány mielőbbi, 2014-es megbuktatása lenne, akkor pontosan úgy cselekednék, és azt mondanám, ahogy Matolcsy miniszter úr cselekszik, s azt mondanám, amit Matolcsy miniszter úr mond. Ehelyett azonban papírra vetettem ezt az írást.
A politikai és gazdasági szereplők arra gyanakszanak, hogy a magyar választó hite az elmúlt fél évben megrendült az orbáni út mindenhatóságában. És a következő hónapokban, a következő évben visszatér az európai főútra – vélekedik Lengyel László.
„Átok ül az Európai Unión, az átok neve: euró. Ne hagyják, hogy termőföldjeik pénzemberek játékterévé váljanak” – mondja a Crash (Összeomlás) című könyv révén világhírre szert tett német tudós és sztárbefektető, Max Otte professzor. Szerinte a közép- és kelet-európai tagországoknak saját valutazónát kellene létrehozniuk.
Fedőneve: „szocializmus” címmel a napokban jelenik meg Gervai András újságíró új könyve, amely bepillantást enged a Kádár-korszak ma még nagyrészt feltáratlan területére: miképpen dolgoztak a titkosszolgálatok a filmesek világában. Az alábbiakban a Bódy Gábor tartótisztjeinek jelentéseivel, illetve a Szabó István ügynökmúltja feltárásának visszhangjával foglalkozó fejezetekből ismertetünk részleteket. A szerzővel készített interjút holnap közöljük.
Képzeljük el, amint áprilisban Mesterházy és/vagy Gyurcsány mögött „Munkát, kenyeret!” skandáló, „Hol a pénzünk?” táblákat emelő tömeg vonul a Parlament elé. A panelprolik és az újburzsoák. A vezetők és a megvezetettek. Abszurd? Vicces? Korántsem. Az ellenzéki politika közeli perspektívája, már ahogy a szoci vezetés elképzeli.
Sokféle, nemzetközileg összehasonlítható mérőszámot alkalmaznak az egészségügyi statisztikákban: így a születéskor várható élettartamot, a betegek és hozzátartozóik elégedettségi színtjét, a ráfordítások GDP-hez mért arányát, az egy főre jutó ráfordítást. Magyarország a WHO rangsorában még mindig elég jól áll, ám az EU tagországokat nézve, az utolsók között van.
Mint korábban a hírügynökségek közölték: Magyarországot a zsidók 66 évvel ezelőtti üldöztetéséért két amerikai ügyvéd, Chuck Fax és Marc Zell újból beperelte. A szerző fejtegetésében arra kíván feleletet kapni, hogy valóban gyűlölték-e a felmenők annak idején a zsidókat, mennyiben voltak szabadok az akkori döntésekben; és a szovjet dominancia alatt elszenvedett meghurcolásokért, vagyon-vesztésekért nem járna-e hazánk polgárainak kárpótlás?
Bámulatra méltó ez a rohamtempójú médiaügyi építkezés. Bámuljuk is váltig. De azért engedtessék meg nekünk némi kétkedés a mára teljes szépségében kibontakozott médiafelügyeleti és irányítási rendszer létrehozásának értelmét illetően. Már ha feltételezhetjük, hogy a pártszövetség átgondolt elképzelése van mögötte.
Zentai Péter ezúttal a Buenos Aires Herald vezető szerkesztőjénél érdeklődött, hogy sikerült-e és ha igen, hogyan, 2008-ban államosítani a magánnyugdíjpénztárakat és szembe menni a Valutaalap követeléseivel.
A Világgazdaság pénteki számában azt írja, az ágazati érdekképviseletek véleménye szerint visszatartó erejű lehet az a 20,5 millió forintos bírság, amelyet az Auchan Magyarország Kft.-re szabtak ki. Az üzletlánc beszerzési ár alatt forgalmazott Csehországból származó tejeket.
Vajon a jelenlegi, eddig példátlan politikai helyzetet, mely kétségtelenül a magyar választók legitim akaratából alakult ki, felhatalmazásnak lehet-e tekinteni ahhoz, hogy Orbán Viktor ténylegesen tiszta lapot nyisson, és felszámolja a rendszerváltás rendszerét, amit egy radikális kisebbség továbbra is vár tőle? Semmiképpen sem.
A Fidesz támogatja azt az elképzelést, hogy a jövőben csak úgy lehet gyógyszertárat alapítani, ha a többségi tulajdonos gyógyszerészi végzettséggel rendelkezik. Ennek súlyos következményei lehetnek – állítja Korodi Karolina, a Hálózati Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) elnöke.
Semjén Zsolt a szerdai Ma reggelben kimondta azt, amit az új többség köreiből sokan legfeljebb a kocsmaasztal körül mernek: a szűkebben vett fideszes pártelit ismét kezdi elfelejteni, hogy önmaga képtelen lett volna kétharmadot szerezni. Sőt, a hátország nélkül még a puszta győzelem is kétségessé vált volna tavasszal.
Átgondolatlan, slampos szövegezésű a múlt heti alkotmánymódosítás – írja a HVG e heti számában megjelenő esszéjében Vörös Imre jogász-akadémikus, egykori alkotmánybíró, aki szerint a visszamenőleges adóztatást „megengedő” legutóbbi alaptörvény-módosítás nem alkalmazható.
Nehéz ma olyan tévéműsort találni, amelyben elfogulatlanul, indulatoktól mentesen, a szakmaiságot szem előtt tartva lenne szó a sokakat megosztó kérdésekről, például az utóbbi időben hozott kormányzati döntésekről. Külföldön van ilyen: például a HARDtalk, a BBC elsősorban politikai kérdésekkel foglalkozó vitaműsora – mutat rá a Méltányosság Politikaelemző központ két kutatója, Répási Krisztián és Török Zoltán.
Nem lesz háború, egyszerűen azért nem, mert a kínaiak nem akarják – véli Zentai Péter mai riportalanya, a Korea Herald című, tekintélyes szöuli lap belpolitikai szerkesztője, Kim Kyung-ho. A telefoninterjú ráadásul azt sejteti, hogy az erősnek, félelmetesnek tetsző Észak-Korea valójában papírtigris.
Aggályos, hogy a kormány a magánnyugdíjpénztárakba kötelezően befizetett magánvagyonokat és hozamaikat is az állami költségvetésbe irányítja át, hogy befagyasztják a jövő évi béreket, és hogy további létszámleépítés várható a közszférában. Ha a kormány és a szakszervezetek között nem születik megegyezés, akkor a tüntetés és más tiltakozás sem kizárt, nyilatkozta a hvg.hu-nak Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke.
Két egymást követő parlamentnek kelljen minősített többséggel elfogadnia az új alkotmányt – ezt javasolja Salamon László (KDNP), az Országgyűlés eseti alkotmányozó bizottságának elnöke. Az ELTE jogi karán kedden tartott konferencián Salamon kifejtette, ez vagy úgy valósítható meg, hogy a parlament most elfogadja az új alaptörvényt, és kivárjuk a következő választást, vagy úgy, hogy rögvest a szavazás után föloszlatják a Házat és új választást írnak ki.
Itt az ideje, hogy az Európai Unió „zajt csapjon” a jogrend és a demokrácia ellen zajló magyarországi támadások miatt - írja éles hangú véleményében a brit Guardian szerzője.
