Rév István: Seres téved, a Soros Alapítvány nem támogatta a WikiLeakset!

Rév István, az Open Society Foundations Információs Programjai kuratóriumának vezetője határozottan cáfolta, hogy az Alapítvány támogatta volna a WikiLeaks tevékenységét, ahogy azt kommentárjában Seres László meglebegtette. Levelét – amelyből kiderül, hogy Assange járt Budapesten is (!) -- az alábbiakban közöljük.


Futballhuliganizmus: van-e gyógyszer a métely ellen?

Szinte nem múlik el hónap szurkolói rendbontás nélkül. Az állami szervek és a futballklubok vezetősége mindeddig tehetetlen volt. Kérdés, hogy a készülő törvény, amely szigorú büntetéseket helyez kilátásba, több párhuzamos intézkedés híján valóban útját fogja-e állni a futballhuliganizmusnak? A Méltányosság Politikaelemző Központ kutatójának cikke.


Már a korrupció sem működik Magyarországon? – Interjú Alexa Noémival

Nem kell aggódni, a korrupció él és virul, a pártfinanszírozás reformjában sem történt előrelépés. Ugyanakkor az új igazságszolgáltatási törvény megalkotásában való részvételt, a közbeszerzési tesztprogramok kialakítását, a közérdekű bejelentők védelmének szigorítáát célzó kezdeményezést sikertörténetnek tartja Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország (TI) leköszönő ügyvezető igazgatója.


Valóban rabszolgák lesznek a dolgozókból?

A politika nem kíméli a sztrájkjog szabályozása körüli vitákat sem. A Fidesz beterjesztett javaslata szerint szükség esetén a bíróságnak kell dönteni az elégséges szolgáltatás ügyében. Az előterjesztők állítják, ez megfelel a német sztrájkjogi szabályozásnak, melyet Szabó Máté ombudsman már 2009 októberében követendő példaként említett. Az MSZP szerint viszont a sztrájkjog korlátozásáról van szó, a dolgozókat rabszolgává teszik.


Halló! Üldözik a keresztényeket. De kik?

Félelemben tölti milliónyi keresztény a Karácsonyt. Főként a muszlim világban. De miért? Zentai Péter e kérdésére az Amnesty International, a tekintélyes globális ember jogi szervezet keresztények sorsával foglalkozó, történetesen muszlim aktivistája egyebek között azt feleli: az arab rendszerek illetőleg a terroristák lételeme, hogy menekülésre késztesse hazájukból a más vallásúakat, a másként gondolkodókat.



Jobbik dilemma: kettős kereszttel a dzsihád mellett

De a legfőbb gond a Jobbik politikájában az „iszlám orientáció” és a keresztény gyökerekhez való ragaszkodás összeegyeztetése. Hogyan lehet a mohamedánok számára máig „őselleneségnek” számító keresztes lovagok jelvényével kiállni a palesztín Hamasz és a Hezbollah, közvetve pedig az iszlám fundamentalizmus, és a dzsihad eszméje mellett?


HVG-elemzés: Az ország, amelyben élünk

A modern társadalom értékeivel és normáival szemben megfogalmazott világképéhez alkalmazkodóknak védettséget ígér a Fidesz, ám ez hamis biztonság, ami a mindennapi élet szabadságának a rovására megy – állítja a HVG elemezésének szerzője, Niedermüller Péter kulturális antropológus.


Egy volt háromperhármas füstölgése: porhintés a köbön

Rétvári Bence államtitkár bejelentette: a III/III-as titkosszolgálati jelentések eredeti példányát odaadják az érintetteknek, „azoknak, akiket besúgtak”, mert „az embereknek joguk van ahhoz, hogy megkapják, és azt tegyenek vele, amit csak akarnak.” Nagyon rosszul hangzik.



Magyar Bálint: Búcsút intünk az európai felsőoktatási térségnek?

A kormány felsőoktatási törvénytervezete ellentmond a nemzetközi trendeknek, a felvételihez szükséges két emelt szintű érettségi vizsga pedig a szegény családból származó diákok egyetemekre, főiskolákra való bejutását még nehezebbé tenné. A tervezet negatívan befolyásolja az elindult bolognai képzési folyamatot, árt Magyarország versenyképességének és a gazdaságnak, állítja Magyar Bálint, egykori kulturális- és oktatási miniszter, az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság nemrégiben megválasztott elnöke.


Megasztár, Xfaktor, kül- és belmagyarok - tallózás kommentekben

Ha az ember hétvégén belenézett a Megasztár-döntő utáni kommentekbe, nem hitt a szemének: elképesztő gyalázkodást váltott ki az a tény, hogy a győztes határon túli magyar lett. Az X-faktor döntője után egyesek a „belmagyar” Vastag Csaba győzelmét ünnepelték a „külmagyar” Takács Nikolas felett.


Halló! Hol itt a diktatúra? Ilyet csak az ellenségeink állítanak...

Ha itt valami totális, akkor az a nyugalom - állítja a telefoninterjúban Grigori Mitjusnyikov, a fehérorosz Állam Televízió és Rádió központi hírszerkesztőségének vezetője. Szerinte kétség sem férhet a tegnap tartott választások tisztaságához, a nép nagy része azt akarja, hogy Lukasenko elnök vezetésével újuljon meg a haza, egyebek között beinduljon a privatizáció.


L. Simon László: Szeretem, ha az újságíró sarokba szorítja a politikust

Kritizálni, véleményt nyilvánítani továbbra is lehet, ez mindenkinek szíve joga, állítja L. Simon László fideszes politikus, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke a hvg.hu-nak adott interjúban. Szerinte a médiahatóság szankcionálásának a bulvársajtó lesz a címzettje, amely „folyamatosan közöl olyan rágalmakat, hazugságokat, amelyeknek semmi közük sincs a valósághoz”.


Megemlítsük-e a kereszténységet a preambulumban?

Harmadik hete tesszük fel a kérdést a Méltányosság Politikaelemző Központtal közösen: „Mi legyen a preambulumban?”. Szerepeljen-e benne Isten neve? – kérdeztük a múlt héten. Mi se természetesebb, mondja az egyik fél. A vallásszabadság a legfontosabb, érkezik a válasz. Világos állásfoglalásra késztető, mégis tiszteletteljes vita folyt a kérdésről. Ezen a héten a kereszténység preambulumbeli megjelenésének kérdésében várjuk hozzászólásaikat.


Csizmadia Ervin: Az Orbán-kormány nem akar diktatúrát

A magyar politikai közélet, mint történelmünkben annyiszor, ismét az „alkotmányvédelemről” szól. Ám az alkotmányos konfliktusok sem fedhetik el, hogy a magyar társadalom seregnyi megoldatlan problémával küzd, a foglalkoztatáson át az egészségügyig és az oktatásig. Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója szerint nem értjük problémáink gyökereit és okait. A Orbán-kormánnyal sem az a gond, hogy diktatúrára tör, hanem az, hogy demokráciafelfogása nem liberális.



Frankhamisítási botrány: revans Trianonért?

Nyolcvanöt évvel ezelőtt bukott le Hágában Jankovics Arisztid huszárezredes, amikor hamis 1000 frankosokat akart beváltani egy bankban. A bankókat Budapesten, az Állami Térképészeti Intézet pincéjében gyártották (összesen 30 ezer, javarészt rossz minőségű bankjegy készült a nyomdagépeken). Ezután Európa-szerte sorra buktak le a konspiráció résztvevői, akik bevallották: a frank értékét akarták aláásni, hogy bosszút álljanak a Trianon miatt elsőszámú bűnösnek kikiáltott Franciaországon. Romsics Ignác történészt, egyetemi tanárt kérdeztük a máig homályos ügy részleteiről az évforduló alkalmából.


Seres László: Lelepleződnek a WikiLeaks magántitkai

Miközben a WikiLeaks, e politikacsináló kisipari üzemegység kétséges filozófiája bekerült a nyilvánosság terébe, személyi állományát, működésmódját és pláne finanszírozását jókora homály fedte. A másokat könyörtelenül átvilágító, a „nincs titok” elvét valló szervezet önmagát már nem tartotta érdemesnek arra, hogy transzparens legyen, így másoknak kellett ezt a munkát elvégezniük.


Az első világháború és a zsidók

November 16-án a Jobbik tüntetést szervezett a Károlyi Mihály emlékműnél: a szobor fejére zsidó rituális fejfedőt, kipát nyomtak, nyakába pedig „szégyentáblát” akasztottak „Én felelek Trianonért” felirattal. A jobboldali radikálisok továbbra sem képesek napirendre térni Trianon fölött. A tények cáfolják a a lomtárból újra elővett hagyományos gyűlöletbeszéd érveit.