hvg.hu: A görög katolikusok sajátos helyzetben vannak az egyházon belül.

Papp Miklós: Valóban, elődeinknek köszönhetően a „híd” szerepét játsszuk a keleti, ortodox világ és a latin világ között.

Papp Miklós

picassaweb.google.com

Azzal a feltétellel csatlakoztunk Rómához a 17.században, hogy megtartjuk ősi, keleti hagyományainkat, a jog és a liturgia mellett azt is, hogy felszentelés előtt házasodhatunk. 

hvg.hu: Terjedelmes könyvet írt a szexuális etika kérdésköréről, amely megjelenés előtt áll.

P.M.: Könyvem mintegy négyszáz oldalas, „Katolikus szexuáletika” a címe. Teológusként és férjként, erkölcsteológusként és gyóntató atyaként elméleti és gyakorlati problémákkal egyaránt foglalkozom benne. Egyelőre a könyvem lektoroknál van, pszichológusok, biológusok, teológusok írnak róla véleményt. .

hvg.hu: A férfi-nő kapcsolat, annak morális megítélése minden vallásban központi szerepet játszik. A kereszténység az, mely a leginkább elutasító a szexualitással, annak gyönyöreivel kapcsolatban. Vajon miért?

P.M.: Nem fogadom el, hogy az egyház álláspontja elutasító lenne. Jézus nem tekintette bűnnek a szexualitást. Ő azért nem nősült meg, mert tudta, mi az ő útja, a hivatása. Megtévesztő rá hivatkozva érvelni a kereszténység szexualitás-ellenességére. A Hegyi Beszédben csupán magasabb normát állított az emberiség elé, mégpedig két területen. Amikor például azt állította, hogy „aki bűnös kívánsággal nőre néz, az szívében paráználkodott vele”, magasra tette a mércét az erkölcs tekintetében. Azt akarta ezzel mondani: nem elég, hogy ténylegesen nem vagyunk házasságtörők, de belül is, a szívünkben, az érzületvilágunkban is tisztának kell lennünk.

Figyelemreméltó az is, amikor megkérdezik Jézustól, hogy lehet-e váló-levelet kiadni, ugyanis Mózes ezt megengedte a zsidóknak. Ő erre azt mondja, kezdetben Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, a két nemet pedig örökre összekötötte. Ezt kell megtartani a házastársaknak is. A kezdetre, az eredeti rendre hivatkozik, szemben a történelmileg-kulturálisan kialakult gyakorlattal, mert ebben lehet gyöngeség, eltévedés, és bűn is.

hvg.hu:   Ez tehát a teológiai alapja annak, hogy a katolikusok ellenzik a válást, melyet más keresztény felekezetek indokolt esetben megengednek. Ám a katolikus hívek egy része számára is nehezen fogadható el a válás tilalma.

P.M.: Abból indulunk ki, hogy senki sem köteles megházasodni, a házasság örömmel és önként vállalt kötelesség. Az egyház az erkölcsi igényességet képviseli, mert azt valljuk: csak az lehet boldog, aki vállalja az igényes normákat. Olcsó életvitellel csak olcsón lehet boldognak lenni, aki szeretné a házasságban a teljes boldogságot megélni, az ne a könnyebb utat keresse, hanem az igényesebbet. Az Egyház nem valami ellen szól, hanem valamiért: a nagyobb boldogságért. Ez érvényes a házasságra és a szexualitásra is. Tudjuk, a mi elvárásainkat nehéz teljesíteni, de senki sem ígérte, hogy könnyű lesz.

hvg.hu: Vegyük akkor a fogamzásgátlás problémáját. XVI. Benedek pápa kijelentése, mely arra vonatkozott, hogy bizonyos körülmények között elfogadhatónak tartja a gumióvszer használatát, előrelépést jelent-e ezen a téren?

P.M.: A pápa nem arról beszélt, hogy az óvszer használatát családtervezés céljából el lehetne fogadni. Könyvében azt fejtegette az őt kérdező újságírónak, hogy az első lépés a felelősség vállalása felé, ha nem adjuk tovább az AIDS vírusát. Vagyis ha az óvszert az élet védelmére használják, elfogadható. De hozzátette: nem ezzel a módszerrel fogják megoldani az AIDS problémáját, és óriási hiba a fejlett világ részéről, ha azt hiszi, hogy Afrikában óvszert osztogatva eredményesen fel tud lépni a kór terjedése ellen. Ami a családtervezés illeti, az egyház abban hisz, hogy természetes módszerekkel is pontosan, szépen meg lehet tervezni, hogy mikor akarunk gyermeket a világra hozni. Amit az egyház határozottan és egyértelműen elutasít, azok az abortív módszerek, amikor a már létrejött életet ölik meg.

hvg.hu.: A Vatikán ellenzi a lombikbébi programokat, az a mesterséges megtermékenyítést és az embrió-beültetést is.

P.M.: Ez nagyon kényes terület. Hogy egy teológust idézzek: olyan, mint hétfejű sárkány, ha levágjuk egy-két fejét, azaz megoldunk egy-két morális problémát, máris újabbak nőnek. Például, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy csak a férjektől származó ivarsejtekkel, és a feleségüktől származó petesejtekkel szabad ezt az eljárást alkalmazni, szembesülünk azzal a problémával, hogy mi van akkor, ha a megtermékenyített sejteket lefagyasztják? Mi történjen az így konzervált embriókkal? És mi történjen, ha beültetik a megtermékenyített sejteket az anyaméhbe, de kiderül, hogy a magzat beteg? Sorozatosan határkérdésekbe ütközünk. Az egyház megalapozottan nagyon óvatos ezen a területen, s erkölcsi normákat sürget a jó cél és a jó eszközök megtalálásához.

hvg.hu: Ön is osztja azt a nézetet, hogy a szexualitás nem lehet az örömszerzés eszköze, csak az utódnemzésnél lehet szerepe?

P.M.: Mi ezt nem állítjuk. Szerintünk a szexualitásnak két természetes célja van: az egyik az, hogy erősítse a házassági köteléket. Ez azt jelenti, hogy egymásnak örömet szerzünk és örömet élünk át. Adunk és átélünk. A második célja az, hogy gyermekeknek adjunk életet. Ahol a szexualitásnak ez a két fő szempontja sérül vagy hiányzik, ott van baj vagy bűn.

hvg.hu:   Európában és Amerikában teljesen általánossá vált, hogy a  fiatalok nemi életet élnek a házasság előtt. Miért tartják ezt bűnnek, miért nem veszik ezt tudomásul?

P.M.: Ez valóban így van, de ugyanakkor ez az oka annak is, hogy a házasságok olyan gyakran végződnek válással, és egyre kevesebb házasságot kötnek. Fiatal házasoknál sokszor azt látjuk, hogy van bizonyos vonzódás, sőt érzelmi kötődés is egymás iránt, és amikor elkezdik a szexuális életet, azt hiszik, hogy összeillenek. Néhány év alatt azonban kiderül, hogy gondolatviláguk, értékrendjük különbözik, és a konfliktusok váláshoz vezetnek. A korai szexualitás olyan harmóniát sugall, amely a valóságban nem létezik. . Fontosabb lenne egymás hitét, értékrendjét, lelkivilágát megismerni, mert a házasság egy közös út, sok-sok döntéssel. A házasság előtti szexualitásban mindig benne van a rizikó, a nem kívánt gyermek. Ővele mi lesz? Abortusz, kényszerházasság, egyedül marad az anya, örökbe adják? A kukába dobott gyerekek nem az égből pottyannak, hanem a felelőtlen szexuális életből.

hvg.hu.:   Mi a véleménye a cölibátusról?

P.M.: A cölibátus önként vállalt szolgálat. Ahogy nem kötelező házasságot kötni, úgy a nőtlenség sem kötelező. A lényeg az igényesség, az összhang Istennel. Mindkét úton lehet boldognak lenni.

hvg.hu:   Ehhez képest a katolikus egyházat valósággal megrázták a kirobbant pedofil botrányok, melyek miatt XVI. Benedek is bocsánatot kért a hívektől…

P.M.:  Az egyház valóban bocsánatot kért a tagjai által elkövetett súlyos bűnökért, és amennyire lehet, igyekszik gyógyítani a sebeket. Egyetért azzal, hogy a bűncselekmények elkövetőit fel kell kutatni, és büntetőjogilag felelősségre kell vonni. Ezek bűncselekmények, semmi közük sincs a szexuál- etikához,.

hvg.hu: Tekintettel arra, hogy a házasság intézménye és funkciója az idők folyamán állandóan változott, nem kellene mindehhez alkalmazkodnia a katolikus egyháznak is?

P.M.:  Ma is Isten eredeti szándékát képviseljük. Azt, hogy egy férfi és egy nő egy életen át együtt maradjon, jóban-rosszban, holtomiglan-holtodiglan. Ez a természetes erkölcsi törvény, mely erősebb a korszellemnél. A keresztények már a legrégebbi időben is három fő bűnt ismertek: a házasságtörést, a szándékos gyilkosságot és a hittagadást. Tehát már az első időktől kezdve a keresztények ragaszkodtak a monogám, felbonthatatlan házassághoz.

hvg.hu: Nem hiszem, hogy ezek azonos súlyú bűnök lennének... Egyébként ön – úgy tudom – hivatásszerűen foglalkozik a melegekkel...

P.M.: A katolikus egyháznak kiérlelt véleménye van a homoszexualitásról. Ennek kialakításában sokat segítettek a hozzánk forduló, homoszexuális hajlamú férfiak és nők. Különbséget teszünk a homoszexuális hajlam és az aktus között. Arról senki sem tehet, milyen hajlammal születik, illetve milyen hajlama alakul ki gyermek- és serdülőkorban. Ma egyetlen egyetemen sem tanítják, hogy a homoszexualitás genetikus lenne, az szerzett hajlam. A hajlam nem bűn, ezért senkit nem szabad megvetni, elítélni, diszkriminálni. Más kérdés, hogy mit kezdenek ezek az emberek a hajlamukkal. A homoszexualitás kiélése boldogtalanná teszi őket.

hvg.hu:  Ezzel nehéz egyetérteni.

P.M.: Pedig higgye el, sem testileg, sem lelkileg nem tudják megélni azt, amit a házas férfiak és nők. Ezért azt tanácsoljuk nekik: éljenek együtt a hajlamaikkal, de ne vállalják fel az aktust, a homoszexuális gyakorlatot. Rendszeresen felkeresnek ezzel a problémával küzdő fiúk és fiatal férfiak, akiknek négyszemközt adok tanácsokat. Az a jó, ha abban az időszakban fordulnak hozzám, amit „átmeneti homoszexualitásnak” lehet nevezni, amikor még van lehetőség változtatni rajta. A legfontosabbnak azt tartom, hogy minél kevesebb homoszexuális élményt szerezzenek, mert akkor a hajlamuk még korrigálható. Ilyenkor azt tanácsolom nekik, hogy messziről kerüljék el a többi, hasonló hajlamú ember társaságát, az anonim internetes felvilágosítást, és munkával, s különösen a művészetek gyakorlásával éljék meg érzékenységüket.

hvg.hu: Elég félelmetes ez a megközelítés. Aligha „leküzdendő” hajlamról van itt szó, amit szégyellni kellene. Ezek szerint ellenzi a Meleg Büszkeség napi felvonulásokat is?

P.P.  Ezt soha nem titkoltam. Véleményem szerint káros hatása lehet azokra a fiatalokra, akiknek a nemi identitása még nem alakult ki, bizonytalanok a hajlamaikban.