Munkatársunk a magyar-román határ mindkét oldalát felkereste, s a helyszínen próbált meggyőződni, igazak-e a felröppent hírek: megfordult a trend, és ma már nem a romániai polgárok járnak át a közeli magyar cégekhez dolgozni. Hanem a hanyatló magyar vidékről keresik vendégmunkások a prosperáló határ menti romániai városok vállalkozóinak kegyeit: ott szeretnének munkát vállalni.
A szabadpiac, a szabadkereskedelem mindenhatóságát hirdető washingtoni konszenzuson és a 2001. szeptember 11-i politikai rendszeren alapuló világrend láthatóan véget ért. A világgazdaság óriás repülőjének egyik hajtóműve – az Egyesült Államok – akadozik. Pilóták, utasok, földi irányítók hol pánikba, hol eufóriába esnek. A világ tőzsdéi föl-le szánkáznak.
Soós Károly Attila, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa hozzászólásában bírálja Stadler Jánosnak az egészségügy átalakítása kapcsán a hvg.hu-n megjelent írását. Stadler kizárná a magángazdasági partnereket a rendszerből.
Milyen reformra van szükség az egészségügyben? Olyanra semmiképpen, mint amit a december 17.-én elfogadott úgynevezett „pénztártörvény” vezetne be. Ehelyett a már meglévő intézményekre kellene építeni. Az OEP utódszervezetéhez, a központi egészségpénztárhoz folyhatnának be az adók módjára behajtott járulékok, és onnan történne a finanszírozás – ám nem az abszolút felesleges biztosítók (közvetett piaci szereplők) - hanem egyenesen a szolgáltató intézmények (közvetlen piaci szereplők) számára. Közöttük már kialakulhat a valódi verseny, hiszen nem a biztosító, hanem a maga a beteg döntené el, hova fordul kezelésért.
A rendszerváltás alkotmányjogi fundamentuma, hogy a titkosszolgálat nem presszionálhatja az igazságszolgáltatási és nyomozó hatóságokat. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa ennek szem előtt tartásával leszögezte: az NBH túllépett hatáskörén, amikor a 2006 őszi zavargások alkalmával kiadott sajtóközleményében felhívta a demonstrálók figyelmét, hogy az is bűntettet követhet el, aki csak passzívan jelen van egy elfajuló tömegtüntetésen. Az ombudsman a rendőrséget is figyelmeztette: a diszkórazziák apropóján nem lehet „pofára kiválasztott” fiatalokat vizeletadásra bírni.
A szocialista Keller Lászlót, egykori „közpénzügyi” államtitkárt az Üvegzseb-program szorgalmazójaként ismerte meg a közvélemény. A főváros délnyugati agglomerációjában 2006 tavaszán parlamenti képviselővé, majd ősszel Törökbálint polgármesterévé választották. A múlt vasárnapi időközi választásokon aztán vereséget szenvedett a Fidesz jelöltjétől. A levont tanulságokról, helyzetéről érdeklődtünk.
Nemzetgyalázás vádjával a krakkói ügyészség eljárást indított Jan Tomasz Gross princetoni kutatóval szemben, Félelem – antiszemitizmus Lengyelországban Auschwitz után címmel 2006-ban megjelent, és a napokban lengyel fordításban is publikált dokumentumkötete okán. Ügye ismét felszínre hozhatja a vélemény- és kutatásszabadság határairól folyó örökzöld jogfilozófiai vitát, emellett ádáz disputa várható a Gross művében felvetett dolgokról is.
A kormány kényszerű rögtönzéseit, terveinek meghiúsulását a döntések következményeivel számoló, hatásvizsgálatokat tartalmazó mélyebb statisztikák hiánya is magyarázza – állítja dr. Soós Lőrinc, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnökhelyettese, jelenleg az Info-Datax Kft. privát kutatóintézet igazgatója. A korábbi ciklusban kinevezett elnök, Mellár Tamás menesztése után, 2004-ben őt is elbocsátották. Bár állásába vissza nem helyezték, minden munkaügyi perét megnyerte. Most Veres János nyilvános bocsánatkérésére vár.
Izrael a polgári szektorban a GDP 4,85 százalékát költi évente kutatásra és fejlesztésre, Magyarország mindössze 0,93 százalékát. A piac által keresett, kiváló képzettségű, innovatív és ambiciózus fiatalok nagy száma és a technológiai infrastruktúra fejlettsége jórészt megmagyarázza, miképpen tudja a zsidó állam immár 5.éve lendületben tartani gazdaságát.
Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok volt országgyűlési biztosa, kriminológus, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság (OBMB) elnöke, jól ismeri a fiatalkori bűnözés sajátosságait. A világszerte, így nálunk is terjedőben lévő deviancia „ellenszerekeként” az 1908-ban egyszer már létrehozott, de 1945 után megszüntetett speciális intézmények ismételt felállítását javasolja.
A harmadik évezred elején sokan érzik úgy, hogy a Föld nevű bolygó összezsugorodott, és a társadalmi és környezeti problémák elől már sehol sem találni menedéket. A feltartóztathatatlanul szaporodó emberiséget egyre nagyobb veszélybe sodorja civilizációjának „mellékhatása”, a globális felmelegedés, a nyersanyagok kimerülése, a levegő és a víz szennyezése. A fizikai életfeltételek romlása társadalmi, politikai feszültségeket, szélsőséges formában fundamentalista terrorizmust gerjeszt.
A balesete okán másfél éve cselekvőképtelenül fekvő Toller László státuszának abszurd rendezetlensége fényes bizonyítéka közjogi adminisztrációnk impotenciájának. Eme szisztéma, ha váratlan helyzetbe kerül, rögtön leáll. De legalábbis képtelen épkézláb megoldást találni.
Az egészségügyi reform kapcsán felmerült, tudják-e majd a hatóságok változatlan mértékben garantálni a mániás depresszióban szenvedők pszichiátriai kezelését, korszerű gyógyszerekkel való ellátását? A magyar lakosság 1 százaléka, azaz mintegy 100 ezer ember mániás depressziós, más szóval bipoláris zavarban szenved.
Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora aggódik a nagy múltú intézmény jövője miatt - annyi a bizonytalanság az egészségügyi reform körül. Hiába a felhalmozott óriási tudás, a reform előkészületeiből kihagyták őket is, és a többi orvosi egyetemet is. A SE-re a pénzügyi ellehetetlenülés árnyéka vetül, és ha az egyetem illetve mintegy 26 klinikája nem jut extra forrásokhoz, veszélybe kerülhet a hazai progresszív betegellátás meghatározó része. A pénztárak, illetve a biztosítók megjelenésével járó várható adminisztrációs többletköltségeket aligha lesznek képesek előteremteni.
Vlagyimir Putyin, minden oroszok elnöke, kénytelen lesz a szűk exportképes termékskálából - elsősorban az olaj-és földgázeladásokból bejövő valuta jelentős részét a „népboldogításra” fordítani. A mesterségesen felpumpált életszínvonal - és a vaskézzel garantált rend – lehet ugyanis a garancia a tömegbázis összetartására. Nem vitás: a Putyin által megteremteni kívánt szisztémának jelentős legitimációs tartalékai vannak.
A MÁV – a pártállami mamutvállalatok egyik utolsó őskövületeként – riasztóan alacsony hatékonysággal üzemel. Pár jelentéktelen mellékvonal bezárása tüneti kezelésnek se vehető. Utóbbi körülbelül olyan, mintha a zuhanó léghajó utasai tömött bőröndjeik helyett aprópénzüket dobálnák le. Ráadásul nemrég került eladásra a cég szinte egyetlen piacképes ágazata, a teherszállítás. Értékesítésének konstrukciója nem igazán kedvez az utasbarát szolgáltatás létrejöttének.
Ikvai-Szabó Imre gazdasági ügyekért felelős főpolgármester-helyettes az Atkári Jánossal készült interjú kapcsán reagált a város gazdálkodását érintő kritikára. Levelét teljes egészében az alábbiakban közöljük.
Atkári János 1994 és 2006 között volt Demszky Gábor főpolgármester helyettese, az utolsó két évben hatáskör nélkül. Előtte négy évet lehúzott a Városházán. Belülről ismeri Budapest gazdálkodásának buktatóit, amikor hivatalban volt, a csődelhárítást tekintette fő feladatának. Szerinte Demszkyn egyre inkább erőt vett a félelem, mihez kezd, ha főpolgármesteri mandátuma lejár, menekülni kezdett a felelősségvállalás elől, egyre kevésbé volt képes azonosulni a korábban felvállalt, személyes kockázattal is járó szemléletmóddal és politikával. Atkári jelenleg a Pénzügykutató Intézet munkatársa.
George Bush a Közel-Keleten személyes jelenlétével igyekszik előmozdítani a palesztin- izraeli megbékélés ügyét. Az amerikai elnök kitart amellett, hogy hivatali ideje lejárta elött, 2008 végéig kikiáltják Palesztinát. A szakértők többsége szkeptikus: Bushnál jóval tapasztaltabb, képzettebb politikusok közvetítési szándékai, béketervei mindeddig sorra meghiúsultak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a pozsonyi várban szobrot kívánnak állíttatni a nyolcadik század végén élt nagymorva, valójában szlovák uralkodónak, Szvatopluknak. („Ha a magyaroknak van Szent Istvánuk, nekünk Szvatoplukunk lesz”- közölte). A hamis eredetmondák, őstörténeti példázatok már régóta beárnyékolják térségünket. Pedig a „ki volt itt régebben” versengés sehova sem vezet.
