Az elmúlt napokban újabb elemmel bővült a magyar igazságszolgáltatás kudarcainak listája. Soron kívüli eljárásban 11 esztendőt vett igénybe, míg az 1990-es évek végén még az évszázad olajbotrányának tekintett ügyben részben felmentésekkel, részben rendkívül enyhe ítéletekkel lezárult az Energol-sztori. A Tocsik- vagy a Postabank-ügy fejleményei után a cinikus szemlélő nem ok nélkül mondhatja, az lett volna furcsa, ha ez a dolog nem így végződik.
Filló Pál az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi, valamint szociális bizottságának tagja, az MSZP országos munkástagozatának vezetője elsietettnek és átgondolatlannak tartja a reformkurzust, nem ért egyet a gazdaságtalan vasúti szárnyvonalak felszámolásával, bírálja a Kóka-féle minisztérium kapkodását, a reformok kommunikációját.
Elolvasva Havel magyar fordításban megjelent, legújabb kötetét, (címe: „Kérem röviden!”) szembeötlő, hogy a történelmi háttér, a kulturális hagyományok okán mennyire másként alakult a csehszlovák illetve a magyar ellenzék összefogása. Ami azután természetesen kihatott a későbbi – eltérő - társalmi, gazdasági fejlődésre is. Tizennyolc évvel a rendszerváltás után Magyarország elvesztette kezdeti előnyét, és a az Európai Unióhoz való felzárkózásban lemaradt, nemcsak Csehország, de számos más új tagország mögött is.
A 2007 őszi gyurcsányi „tisztasági csomag” indoklásaként a miniszterelnök álláshalmozó, mutyizó, tisztátalan közszereplőként mutatta be a nagy- és kisvárosi polgármestereket. Nincs az a szocialista városvezető, aki ne gondolná, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc központosító szenvedélye között talán ha hajszálnyi a különbség. S ahogy Kósa Lajos bizonyára tart attól, hogy Orbán, mint lehetséges utódjának, igyekszik kitekerni a nyakát, úgy vélheti Botka László ugyanezt Gyurcsányról.
A gyűlöletbeszéd szankcionálásának problémája a rendszerváltás óta megosztja a magyar közvéleményt, kezelése olyan mócsing, amit a magyar társadalom egyelőre nem tud sem kiköpni, sem lenyelni. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a verbális agresszió elleni küzdelem egyik élharcosa, az akadályokról beszél.
Takács Albert korábban az állampolgári jogok egyik kijelölt őrzője volt, ma már igazságügyi és rendészeti miniszter. A tüntetésekről beszámoló és a rendőrök által előállított sajtómunkásokkal kapcsolatos álláspontját tegnapról mára megváltoztatta. E színeváltozás stációit ismertetjük.
Nemcsak az egészségügyi ellátórendszer privatizációval összekapcsolt reformjára, de a közoktatás átalakítására vonatkozóan is eltérnek a koalíciós pártok nézetei. Lamperth Mónika, a belügyminiszterből szociális és munkaügyi miniszterré avanzsált politikus november 10-én, az MSZP pedagógus-tagozatának ülésén "A közoktatási rendszernek esélyt kell teremtenie" címmel tartott előadásában közölte, "ha igazi baloldali politikát akarunk folytatni, felül kell vizsgálni a szabad iskolaválasztást, mert a közoktatási rendszernek esélyt kell teremtenie, segítenie kell abban, hogy a hátrányt, amit a gyerekek otthon elszenvednek, ki lehessen valamennyire egyenlíteni".
Történelmi mélypontra zuhant az SZDSZ voksszerző potenciálja. A liberális kormánypártra csupán az össznépesség egyszázada szavazna. Nyilván ez inspirálta Kozák Gyula pártalapítót, hogy sok dolgot a vezetők fejére olvasson. Felvetéseit a maguk teljességében korántsem osztjuk. Ugyanakkor kritikája elolvasásra, illetve viszont-bírálatra méltó.
Vajon miért akarja a szlovákiai magyarok tankönyveiben betiltani a magyar nyelvű helységnévhasználatot a szlovák oktatási miniszter, s ezzel visszaállítani a szocializmus évtizedeiből ismert megalázó gyakorlatot? - veti fel keddi kommentárjában a Pozsonyban megjelenő SME.
Nemrég volt a 13. havi nyugdíj ötödik születésnapja. Az öregségi pluszjárandóság most, a reformláz idején is tabu. Melyhez hozzányúlni tilos. Közgazdász szakértők évtizedek óta vészharangoznak: a rohamosan öregedő lakosság, illetve a túlköltekező, deficithalmozó, magát csődközelbe navigáló jóléti állam hosszútávon finanszírozhatatlanná teszi az időskori nyugellátást.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) november 21-én írja alá a szerződést a Strabag vezette Mecsek Autópálya Konzorciummal az M6-M60-as autópálya-autóút Szekszárd-Bóly-Pécs közötti, 79,2 kilométeres szakaszának kivitelezésére. A nyertes konzorcium a beruházást 266,8 milliárdért 2010-re fejezi be. Az M6-os egyik nyolc kilométeres szakaszán csaknem százmilliárd forintért négy pár alagutat és három pár viaduktot építenek. Az állami kézben lévő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) augusztusban váratlanul közbeszerzési pályázatot írt ki alternatív nyomvonal megtervezésére, ezen az Uvaterv Zrt. indult és nyert. A NIF azonban elutasította az alternatív tervet. Kovácsházy Frigyes, a kikosarazott cég vezérigazgató-helyettese állítja: pénzkidobás a drága alagutak építése.
Ormos Mária történész, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a hvg.hu-nak adott interjúban keményen bírálja a „rossz irányt vett” magyar oktatáspolitikát, amelynek révén romlik a színvonal, amely nem ad egyenlő esélyeket a diákoknak, s amely ezzel hozzájárul a társadalmi különbségek fenntartásához.
Kozák Gyula internetes levélben reagált a Szabad Demokraták Szövetsége születésnapi köszöntőjére, melyet olyan neves személyiségek írtak alá, mint Dornbach Alajos, Halda Alíz, Haraszti Miklós, Hodosán Róza. Kenedi János, Konrád György és Rajk László. Kozák, nyilvánosságra került írásában kijelenti, a párt zsákutcába került, "kis, zsaroló csoporttá" vált. Kozák Gyulát, az SZDSZ egyik alapító atyját a levél megjelenésének körülményeiről kérdeztük.
Újpest történetének talán legdinamikusabb korszaka a huszadik század elejére, az 1865-ben született Ugró Gyula polgármesterségének idejére esett. Emlékét márványtábla őrzi a Városháza épületén, utcát neveztek el róla. A nagyformátumú politikust a maga idejében a korrupció vádjával támadták, és mondatták le a tisztségéből. A gyanút, hogy saját zsebre dolgozott, soha nem tudta teljesen lemosni magáról.
A Negev-sivatag kellős közepén működő izraeli kutatóközpont jelentős áttörést ért el a napenergia gazdaságossá tételében; egy izraeli vállalat már az új rendszer ipari alkalmazásán dolgozik. Az intézetet vezető David Feiman professzor szerint nincs messze az idő, amikor Magyarország is olcsó napenergiából fedezheti majd áramszükségletét - a Szaharából induló távvezetéken keresztül.
Mihályi Péter közgazdász, a szabaddemokraták szakpolitikusa nyílt levélben válaszolt Kozák Gyula SZDSZ-alapító levelére, amelyet lapunk kedden tett közzé.
Nagyon valószínű, hogy a Gripenek 2001-es, tehát a Fidesz-kormányzás alatt történt beszerzésével nincs minden rendben. Hogy az MSZP ennek dacára nemigen akar a dologból sokáig zengő botrányt csinálni, annak okairól csak találgathatunk.
Nyílt levelet köröztetnek az interneten, Kozák Gyulának, az SZDSZ egyik alapítójának aláírásával. "Mi, rendszerváltó alapítók, akik egzisztenciánkat (ha úgy tetszik, egész életünket, karrierünket) tettük fel a demokratikus ellenzékben a létező szocializmus elleni harcra, 19. születésnapja alkalmából kétségbeesetten figyeljük, mivé lett a Szabad Demokraták Szövetsége" - írja az 56-os Intézet munkatársa.
Az MSZP soraiban politizáló Mécs Imre gyanúsnak találja a televízió ostrománál történteket, miután betekinthetett a 2006-os utcai zavargások hátterét vizsgáló titkosszolgálati dokumentumokba. Az SZDSZ egyik megalapítója szerint a párt akkor döntött volna jól, ha elfogadja a nyugati szocdemek ajánlatát, és 1992-ben szociáldemokrata párttá alakul át. Interjú az 1956-os halálraítélttel.
Angela Merkel példát mutat nekünk. Ne kezdj olyasmibe, amire nem vagy felkészülve, olyasmihez, amihez nem értesz. Ne hidd, hogy Nagy Frigyesként vagy II. Józsefként azt tehetsz a népeddel, amit akarsz. Nem a külvilágnak, nem a médiának, hanem a saját társadalmadnak, a választóidnak dolgozol. Legyenek világos céljaid, s azokról tárgyalj, egyeztess, köss kompromisszumokat! Ne szónokolj, ne jelents be óriási változásokat, hanem aprólékosan és precízen dolgoztass az előrehaladáson!
