Hogy is állunk Szvatoplukkal?

Robert Fico szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy a pozsonyi várban szobrot kívánnak állíttatni a nyolcadik század végén élt nagymorva, valójában szlovák uralkodónak, Szvatopluknak. („Ha a magyaroknak van Szent Istvánuk, nekünk Szvatoplukunk lesz”- közölte). A hamis eredetmondák, őstörténeti példázatok már régóta beárnyékolják térségünket. Pedig a „ki volt itt régebben” versengés sehova sem vezet.


Többfrontos harccal akarják megbuktatni a kormány reformját

A kormánypárti képviselők közvetlen győzködése, közjogi lépések, népszavazás előkészítése, népmozgalom szervezése – a 33 civil szervezetet tömörítő Magyar Szociális Fórum–Szociális Kerekasztal minden törvényes eszközt bedob, hogy megakadályozza az egészségbiztosítási törvény 2009. januári bevezetését.


Európai Unió – jobb híján

Az EU a faute de mieux (jobb híján) tipikus esete, hasonló elbírálás alá esik, mint a demokrácia – no meg a házasság – intézménye: hibáival mindannyian tisztában vagyunk, de jobbat képtelenek vagyunk helyette kitalálni. Szlankó Bálint figyelemre méltó, ám elviselhetetlenül unalmas című könyve, "Az elnök, a képviselő és a diplomata", mely az Athenaeum és a Magyar Narancs közös kiadásaként jelent meg, választ keres a kérdésre: "miért is olyan nehéz elviselni az EU-t"?


Legyilkolt karakterek - Gyurcsány és Orbán

A mai magyar politikai színtér úgy néz ki, mint egy Shakespeare-dráma az utolsó jelenet végén. Mindenütt hullák hevernek, alig akad valaki, aki túlélte a mészárlást, ő is csak azért, hogy elmondja az erkölcsi tanulságot. Persze, nem valóságos tetemekről van szó, szerencsére nem vagyunk Pakisztánban.




Az elpusztíthatatlan piac

A kapitalizmus, mint nagyobb országokat uraló társadalmi-gazdasági formáció, legföljebb öt-hatszáz éves. Viszont a piac intézménye egyidős a történelemmel, hiszen a valamilyen értékmérő – a főníciak óta: pénz – közvetítésével folyó árucsere ősidők óta elégíti ki az emberek alapvető, folyamatosan bővülő igényét a fizikai és szellemi javak cseréjére.


Mi lenne, ha?

Amatőr történészek, fantaszta kamaszok, és a tömegek érzelmeire ható politikusok - akiknek lelkivilága gyakran feltűnő hasonlóságot mutat! - szívesen játszanak el a gondolattal: milyen következményekkel járt volna, ha a világtörténelem egy-egy fordulópontján más irányt vett volna?


Technopolisz, biopolisz, büropolisz? - a kormánynegyed dilemmái

A beruházásra esélyes Trigránit mellett immár koalíciós politikusok is kihátrálni látszanak a végrehajtó hatalom ultramodern székhelyének tervéből. A főpolgármester után Kóka János SZDSZ-elnök is kétségeit hangoztatta. Reakcióik a késve ébredés nyilvánosságpolitikai iskolapéldái.


Bíber, a gárda, a pécsi kutatók és a cigányság - interjú

Bíber József Tibor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom alelnöke a „cigánybűnözés genetikai gyökereiről” beszélt Tatárszentgyörgyön a gárdistáknak. Az esemény Sólyom László államfő szerint kifejezetten cigányellenes tüntetés volt. Interjú a civilben magyar-történelem szakos tanárral, akinek cigány tanítványai is vannak egy szolnoki egészségügyi szakiskolában, és akiket állítása szerint kedvel, ezért eltitkolja előttük a nézeteit.


Az ünnepi öngyilkosságok legendája

Széles körben elterjedt az a hiedelem, és a médiából is visszaköszön, hogy a legtöbb öngyilkosságot az emberek az ünnepek alatt, mindenekelőtt karácsonykor követik el.


Bevetésen a Turuljugend - a faji dzsihád előérzete

Erődemonstrációs haknikörutat szervezett a Gárda, mire válaszul a Jobbik félkatonai szervezetének betiltását indítványozta az ügyészség. Lépésük azonban tüneti kezelésnek is gyenge. Szimpla pótcselekvés, besétálás az ordas eszmék vallóinak csapdájába. Ehelyett politikai és társadalmi immunreakció kell - véli publicistánk.


"Miért kell kivándorolni?" - interjú

A Magyar Rádióban elhangzott „Aki hallja, adja át!” című dokumentum műsor, amely az 1956-os magyar forradalom emigránsairól szól, a Nemzetközi Rádiós és Televíziós Egyetem (URTI) elismerésében részesült. A nemzetközi versenyt az „Emigráció: miért kell kivándorolni?” kategóriában hirdették meg. A műsor készítője, Ránki Júlia december elején Párizsban vette át a Nemzetközi Rádiós Nagydíjat – ennek kapcsán nyilatkozott a hvg.hu-nak.


Piti összeg, nagy blama: tanulmányok kormányzati rendelésre

A rideg belpolitikai haszonelvűség alapján nem éri meg egy, költségvetési szinten bagatell nagyságrendért világnagy botrányhoz ziccert adni. Ilyet gondatlanságból lehetővé tenni – főleg a jelenlegi népszerűségi kvóciensnél – több mint bűn, hiba – véli publicistánk.


Magyarok és románok: régi kérdések, új kihívások

Már a nyolcvanas évek közepén sejthető volt, hogy a közép-európai térségben elkerülhetetlen változások, a Szovjetunió befolyásának gyengülése napirendre tűzi a határon túli magyarság és az anyaország viszonyának átalakulását. A román-magyar kapcsolatokról szól Földes György Magyarország, Románia és a nemzeti kérdés 1956 - 1989 című könyve, mely a Napvilág kiadó gondozásában jelent meg.


Hangját hallatja Gyurcsány baloldali ellenzéke

A társadalombiztosítás reformját megfogalmazó törvénytervezet elutasítását kérte a kormánypárti képviselőktől közel másfél száz értelmiségi, politikai közszereplő, szakszervezeti vezető egy minap nyilvánosságra hozott állásfoglalásban.


Még egyszer a protokoll-bojkottról és a flódniról

Egyvalamire vitán felül jó volt a Mazsihisz Sólyomnak címzett bírálata. A köztársasági elnök invitálását visszautasító hitközség döntésének szándékolatlan folyományaként bebizonyosodott: a zsidóság politikailag legalább annyira megosztott, akár a többség.


Interjú Ferge Zsuzsával: nem tudom elfogadni ezt a „reformot”

Ferge Zsuzsa akadémikus, szociológus és szociálpolitikus, a gyermekszegénység elleni küzdelem élharcosa. Korábban aktívan kampányolt Gyurcsány Ferenc mellett, az egészségügyi társadalombiztosítás készülő reformját azonban igazságtalannak és átgondolatlannak tartja. Baloldali meggyőződéséhez továbbra is ragaszkodik, a december 17-ei sztrájktól semmi jót nem vár. A rendszerváltás katasztrofális következményeiért a „végtelenül önző, csak a saját érdekeivel törődő magyar elitet” tartja felelősnek.


„Egyedül csak a római egyház létezik, minden más tudatlanság”

A római katolikus egyház majdnem két évezredes története önmagában véve is hihetetlenül érdekes. Még inkább figyelemre méltó, ha összehasonlító szociológiai szempontot követve szemügyre vesszük a különböző laikus, sőt, gyakran kifejezetten egyház- és vallásellenes társadalmi szervezetek sorsának alakulását.