Az utóbbi időben legendák keltek szárnyra a holokauszt-túlélők mesés kompenzálásáról, a kifizetett hatalmas összegekről. Bár 1965 óta számos törvény és rendelet született e kártérítésekről, tényleges kifizetések csak vagy 50 évvel a genocídium után kezdődtek, és a legtöbb esetben csak szerény jövedelem-kiegészítést hoztak az immár 70-es 80-as éveiket taposó túlélőknek.
Shai Or-Csillag az Izraeli Holokauszt-túlélők Szervezeteinek csúcsszervét irányítja. Több hónapos harcuk sikerre vezetett: a túlélők kártérítését felemelték, a fizetési feltételeket javították. Az Izraelben megmaradt túlélők kárpótlásáról faggatta a Magyarországról 1956-ban Izraelbe vándorolt Shai Or-Csillagot a hvg.hu jeruzsálemi tudósitója.
Kármán Irén nyílt levélben válaszol Pelle Jánosnak a Szemben a maffiával – avagy olajozott viszonyok című film sajtóbemutatója alkalmából írt cikkére. A levelet az alábbiakban közöljük.
A Tocsik-ügynél váltak láthatóvá a pártok körüli bizniszelések, és akkorra álltak fel a pénzvisszaforgató apparátusok is. A multik még mindig jobbak, mint a hazai oligarchák, noha a világcégek sem bárányok, és hajlamosak a „kettős ügyvitelre”. Vasárnap lesz a korrupció elleni világnap. Marschall Miklóst, a legtekintélyesebb antikorrupciós szervezet, a Transparency International (TI) Európával és Közép-Ázsiával foglalkozó regionális igazgatóját kérdeztük.
A szocialista képviselők távolról sem állnak olyan egységesen az egészségbiztosítási törvényjavaslat mögött, ahogy azt Lendvai Ildikó MSZP frakcióvezető állította hétfői sajtótájékoztatóján. Karsai József, a rebellis battonyai polgármester szerint a december 17-i parlamenti szavazás attól függ, hogy a liberálisok, a módosító javaslatokat elfogadva, hajlandók-e további engedményeket tenni.
Nehéz érzelmileg feldolgoznom a női kvóta bevezetését ellenző nőtársaim hozzáállasát. A kvóta bevezetése ellen ugyanis többségében politikus nők – John Emese, Lévai Katalin, Dávid Ibolya – fogalmaztak meg érveket. Szándékosan beszélek érzelmi feldolgozásról, hiszen az ellenérvek intellektuális megalapozottsága sajnos csak ezt teszi lehetővé. A kvóta bevezetésének esetleges pozitív hatásait meg sem említette a három grácia.
Kármán Irén oknyomozó újságírónő "Szemben a maffiával – olajozott viszonyok" című dokumentumfilmjének bemutatója mérsékelt érdeklődést keltett, hasonlóan tavasszal megjelent kötete fogadtatásához. Pedig közben a szerző áldozatként is belekeveredett a saját ügyébe. A sok kételkedő ellenében arról kívánta meggyőzni a közvéleményt, hogy amikor ez év június 22-én ismeretlen tettesek súlyosan bántalmazták, majd megkötözve, életveszélyes állapotban magára hagyták, oknyomozó tevékenységét torolták meg rajta, mivel tényfeltárása túl sok érdeket sértett.
Kis János nem ért egyet a gyűlöletbeszéd szigorúbb büntetését célzó törvénytervezettel, amelyet egyébként Sólyom László november 13-án alkotmánybírósági normakontrollra elküldött, és ami miatt a Mazsihisz lemondta Sólyom meghívását az év végi hagyományos ebédre. Az SZDSZ első elnöke a Budai Liberális Klub legutóbbi vitaestjén azt is kifejtette: ha az SZDSZ kilép a kormányból, egy romhalmazt hagy maga mögött, nem egy sikeres gazdaságot. Igaz – tette hozzá – a bennmaradás „egy romhalmazon való ücsörgést jelent”.
A tanulás kultúrájának alapvető megváltoztatására van itthon szükség - nyilatkozta lapunknak Csapó Benő, a PISA Igazgató Tanácsának tagja még a nemzetközi felmérés 2006-os eredményeinek nyilvánosságra kerülése előtt. A szakember szerint oktatási rendszerünk nem tesz eleget feladatának; annyi tudást szerzünk, amennyi odahaza ránk ragad.
Lehet, hogy már olyan megosztottak vagyunk, hogy egyértelmű magyar sikernek sem tudunk örülni, ha azt a másik oldal éri el? A kormányoldalon sokan kifejezetten zavarba jöttek, csalódásuknak adtak hangot, mások egyenesen ellenséges megnyilatkozásra ragadtatták magukat, amikor kiderült: az RMDSZ képviselőivel együtt Tőkés László is bejutott az Európai Parlamentbe. Mintha csak egyedül Gyurcsány őrizte volna meg józanságát: gratulált mindhárom romániai magyar mandátum-szerzőnek, Tőkés Lászlót is beleértve.
A 13. havi nyugdíj bevezetésének ötödik évfordulójára írt kommentárom hullámokat vert. A vita oroszlánrésze nem pár szavas, „anyázós” beírásokból állt, hanem érdemi, megfontolásra méltó bejegyzésekből. Emiatt láttam értelmét, hogy visszatérjek a dologra, igyekezvén válaszolni a bírálatok, javaslatok többségére.
Az elmúlt napokban újabb elemmel bővült a magyar igazságszolgáltatás kudarcainak listája. Soron kívüli eljárásban 11 esztendőt vett igénybe, míg az 1990-es évek végén még az évszázad olajbotrányának tekintett ügyben részben felmentésekkel, részben rendkívül enyhe ítéletekkel lezárult az Energol-sztori. A Tocsik- vagy a Postabank-ügy fejleményei után a cinikus szemlélő nem ok nélkül mondhatja, az lett volna furcsa, ha ez a dolog nem így végződik.
Filló Pál az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi, valamint szociális bizottságának tagja, az MSZP országos munkástagozatának vezetője elsietettnek és átgondolatlannak tartja a reformkurzust, nem ért egyet a gazdaságtalan vasúti szárnyvonalak felszámolásával, bírálja a Kóka-féle minisztérium kapkodását, a reformok kommunikációját.
Elolvasva Havel magyar fordításban megjelent, legújabb kötetét, (címe: „Kérem röviden!”) szembeötlő, hogy a történelmi háttér, a kulturális hagyományok okán mennyire másként alakult a csehszlovák illetve a magyar ellenzék összefogása. Ami azután természetesen kihatott a későbbi – eltérő - társalmi, gazdasági fejlődésre is. Tizennyolc évvel a rendszerváltás után Magyarország elvesztette kezdeti előnyét, és a az Európai Unióhoz való felzárkózásban lemaradt, nemcsak Csehország, de számos más új tagország mögött is.
A 2007 őszi gyurcsányi „tisztasági csomag” indoklásaként a miniszterelnök álláshalmozó, mutyizó, tisztátalan közszereplőként mutatta be a nagy- és kisvárosi polgármestereket. Nincs az a szocialista városvezető, aki ne gondolná, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc központosító szenvedélye között talán ha hajszálnyi a különbség. S ahogy Kósa Lajos bizonyára tart attól, hogy Orbán, mint lehetséges utódjának, igyekszik kitekerni a nyakát, úgy vélheti Botka László ugyanezt Gyurcsányról.
A gyűlöletbeszéd szankcionálásának problémája a rendszerváltás óta megosztja a magyar közvéleményt, kezelése olyan mócsing, amit a magyar társadalom egyelőre nem tud sem kiköpni, sem lenyelni. Steiner Pál, az MSZP fővárosi frakcióvezetője a verbális agresszió elleni küzdelem egyik élharcosa, az akadályokról beszél.
Takács Albert korábban az állampolgári jogok egyik kijelölt őrzője volt, ma már igazságügyi és rendészeti miniszter. A tüntetésekről beszámoló és a rendőrök által előállított sajtómunkásokkal kapcsolatos álláspontját tegnapról mára megváltoztatta. E színeváltozás stációit ismertetjük.
Nemcsak az egészségügyi ellátórendszer privatizációval összekapcsolt reformjára, de a közoktatás átalakítására vonatkozóan is eltérnek a koalíciós pártok nézetei. Lamperth Mónika, a belügyminiszterből szociális és munkaügyi miniszterré avanzsált politikus november 10-én, az MSZP pedagógus-tagozatának ülésén "A közoktatási rendszernek esélyt kell teremtenie" címmel tartott előadásában közölte, "ha igazi baloldali politikát akarunk folytatni, felül kell vizsgálni a szabad iskolaválasztást, mert a közoktatási rendszernek esélyt kell teremtenie, segítenie kell abban, hogy a hátrányt, amit a gyerekek otthon elszenvednek, ki lehessen valamennyire egyenlíteni".
Történelmi mélypontra zuhant az SZDSZ voksszerző potenciálja. A liberális kormánypártra csupán az össznépesség egyszázada szavazna. Nyilván ez inspirálta Kozák Gyula pártalapítót, hogy sok dolgot a vezetők fejére olvasson. Felvetéseit a maguk teljességében korántsem osztjuk. Ugyanakkor kritikája elolvasásra, illetve viszont-bírálatra méltó.
Vajon miért akarja a szlovákiai magyarok tankönyveiben betiltani a magyar nyelvű helységnévhasználatot a szlovák oktatási miniszter, s ezzel visszaállítani a szocializmus évtizedeiből ismert megalázó gyakorlatot? - veti fel keddi kommentárjában a Pozsonyban megjelenő SME.
