Az integrált osztályokról - indulatmentesen

Harcoljunk az előítéletek ellen, de ne úgy, hogy az esetleg gyenge képességű, beilleszkedési zavarokkal küzdő, „hátrányos helyzetű” diákokat kitegyük a kvalitásukat meghaladó követelmény frusztráló hatásának.


Ladányi Andor: A felsőoktatási törvény bajai

A felsőoktatási törvényt - annak egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek tartva - még Mádl Ferenc köztársasági elnök aláírás előtt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak. A törvénnyel az ő kifogásain túlmenően is vannak problémák. Közülük a legfontosabbak az irányítási rendszer átalakításával és a többciklusú képzési szerkezetre való áttéréssel kapcsolatosak.


"50 millió lehetséges áldozatról beszélnek"

Magyarország aránylag jól fölkészült a következő világjárványra - állítja határozottan Bujdosó László országos tiszti főorvos (45 éves), aki szerint az adatvédelmi biztos állásfoglalása, pszichés okok, de még a prüdéria is ludas abban, hogy más betegségek megelőzése érdekében kevesen veszik igénybe az ingyenes szűréseket.


Portré Dobrev Kláráról

"Kisdobosként és úttörőként is nyüzsi gyerek voltam, KISZ-titkárságot is vállaltam, de soha nem éreztem magam kádergyereknek" - számol be alapattitűdjéről a Kádár-kor elitjébe nyúló családi előzmények és miniszterelnökké lett férje okán is hirtelen reflektorfénybe került, 33 esztendős közgazdász-jogász.


Sólyom szárnyán

Fel sem melegedett a váltás miatt kihűlt bársonyszék az új köztársasági elnök alatt, a médiában rögvest találgatás indult az államfő új, aktívabb szerepfelfogását illetően.


Interjú egy izraeli főrendőrrel

Az izraeli rendőrség kommunikációs osztályának vezetője ki lehetne más, mint egy magyarajkú tiszt. Dr. Erán Iszrael, aki Temesváron született, négyévesen érkezett Izraelbe 1952-ben, de 35 évig alig beszélte szülei nyelvét. Ám beiratkozott az ELTÉ-re Budapesten, a közelmúltban doktorált, így újra belejött a magyarba. A hvg.hu-nak éppen akkor adott adott interjút, amikor az utolsó kitelepítésre szánt falu, Szanur kiűrítésével végeztek.


Járai Zsigmond 14 pontja

Járai Zsigmond, az MNB elnöke nemrég a Világgazdaság c. lapban fejtette ki augusztus 8.-án azt a költségvetési és monetáris politikával szemben támasztott 14 követelményt, amelyeknek teljesítésével Magyarország kegyensúlyozott fejlődést, versenyképes gazdaságot tud majd magáénak mondani. A cikk rövidített változatát közöljük.


Az MNB elnök 14 pontja avagy a realisták lehetetlenje

„Legyünk realisták, követeljük a lehetetlent”, - adta ki a jelszót még bohó forradalmár korában Joschka Fischer, jelenlegi német külügyminiszter. Valami hasonló járhatott a Nemzeti Bank elnökének fejében is, amikor meghirdette 14 pontját a fiskális és monetáris politikáról.


Még egyszer a kisnyomtatvány-megsemmisítésről

Monok István, az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) főigazgatója az alábbi írásban reagál a HVG augusztus 13. számában, Weeber Tibor OSZK-munkatárs írására, amelyben kulturális bűncselekménynek nevezi a „Pokol” néven emlegetett kisnyomtatvány-gyüjtemény megsemmisítését.


Nem délibáb, szimbólum

Mind a régi, mind az új európai uniós országokban gyakran hallani, hogy amióta az integrációs szervek, a brüsszeli bizottság és azon túl az IMF, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet diktálnak, "a gazdagok meggazdagodnak, a szegények meg még szegényebbé válnak". Ez a megfogalmazás tulajdonképpen felújított formulája a jézusi bölcsességnek: "Akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól még az is elvétetik, amije van."


Dupla nulla

A teljes államadósság fokozatos leépítését, valamint az éves költségvetés hiányának a nullára csökkentését javasolta a minap - szigorúan "magánvéleményként" - publikált tanulmányában Járai Zsigmond.


"Nem vagyunk szibériai medvék"

A Malév csak akkor működhet hatékonyan, ha cselekvőképes tulajdonos áll mögötte - véli Borisz Abramovics (45 éves), a KrasAir orosz légitársaság feje, aki magát természetesen alkalmasnak gondolja e szerep betöltésére. A februárban létrehozott Airbridge Magyarországi Vagyonkezelő Rt. révén részt vesz a Malév privatizációs pályázatán.


Portré a Német Írók Szövetségének új elnökével

"Látják itt a falon apai családfámat? Ebből is tudni, hogy egyik ősöm Bálint II. von Szendrő palotagróf a 16. század közepén Eger várkapitánya volt, míg a másik ágon Enyingi Török Imre 1521 táján Belgrádot védelmezte a török ellen" - tudatja a közelmúltban a német írók elejévé emelt, 56 esztendős szerző és kultúrmunkás, honnan szelídült már apja is mezőgazdasági mérnökké.


Az ügyek ura

Immáron sokadszor hangzanak el nyilvános kritikai megjegyzések az ügyészség munkájáról. A Kulcsár Attila-ügy kulisszái mögé - és az "egyedi" jogértelmezés, illetve krimináltaktika mellett folytatott kihallgatásba - bepillantást engedő videokazetta nyilvánosságra kerülésénél talán csak az eljárást minősítő bírálatok fennhéjázó elutasítása ártott többet az igazságszolgáltatásnak. Félő, a keletkezett csatazajban ismét elsikkad a lényeg: baj van az ügyészi szervezet alkotmányos, közjogi helyzetével, jogállásával és felelősségi rendszerével.


Egy volt gázai gazda keservei

Jichák Emergi a gázai övezet egyik legvirágzóbb mezőgazdasági településén, Ganei Tálban élt a múlt hétig. A falu egyik legsikeresebb gazdájaként számos melegháza volt. Shiri Zsuzsa újságíró a hvg.hu számára interjút készített az életét kényszerűségből újra kezdő gazdával.


"A rock and roll nem lehet hiperkorrekt"

Lovasi András (38 éves) módfelett örül, hogy megvalósul régi vágya, az induló rockzenekarok állami támogatása, de jövőre nem fog ezért hálából a kormánykoalíció pártjaira szavazni. A Kispál és a Borz nevezetű banda frontembere nemigen szíveli a lemezkiadó multikat, de őket még mindig egy fokkal inkább, mint a tisztességtelen eszközökkel operáló hazai vállalkozásokat.


Jön a negyedik közkanális?

Nem tudni, van-e széles e világon olyan állam, amely egyszerre négy közszolgálati tévécsatornát üzemeltet. Szeptembertől kis hazánk “személyében”, az új demokrácia-csatornának köszönhetően, nagy valószínűséggel lesz ilyen ország.


Gellért Kis Gábor, a rádió kuratóriumi elnöke

"Apám a Magyarország hetilap alapító főmunkatársaként Gellért Gábor néven írt, meg kellett különböztetni magam tőle" - emlékszik a sajtótól a politikáig jutó, s az újabb rádióelnök-választási mocsár kapcsán gyakran megszólaltatott, 58 esztendős médiapolitikus, honnan a szerénységet is mutató kettős vezetéknév.


Kuratóriumi nagycirkusz

A Magyar Rádióban zajló elnökválasztási procedúra mindinkább az abszurd dráma szabályait követi. A fantomlétből előugró, megélhetési civileknek döntő szavuk van abban, hogy ki vezesse a rádiót. A sajtószabadság - szerencsére - nem azon múlik, hogy a rádiót nem a Fidesz, hanem az MSZP és/vagy az SZDSZ birtokolja ezentúl.


Valami a fociról, idény elején

Futball-láz van idén nyáron Magyarországon, amit még a Puskás-gálameccs körüli kispályás viták sem tudtak lohasztani. Egymás után érkeznek nagy csapatok hozzánk, a Loki nyolcat vágott a horvát bajnoknak, hazai focisták szerződtek élbajnokságokba. De vajon javít-e mindez a mi focink társadalmi megítélésén?