Tetszett a cikk?

Európai vezetők, tisztségviselők, törvényhozók üdvözölték vasárnap a magyar EU-népszavazás eredményét, bár némelyikük rámutatott a vártnál alacsonyabb részvételi arányra.

Gerhard Schröder német és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár is elégedetten nyugtázta a népszavazás végeredményét. A német médiakommentárok ugyanakkor megjegyezték, hogy a választásra jogosultak csupán 37 százaléka mondott igent az EU-csatlakozásra. A francia Európa-ügyi miniszternő a leadott "igen" szavazatok elsöprő fölényét hangsúlyozta. Noelle Lenoir a szlovén és a magyar népszavazás közepes részvételi arányát azzal magyarázta, hogy a két ország lakossága valójában már maga mögött tudja a csatlakozást, és a szavazás inkább csak megerősítés volt.
Vladimír Spidla cseh miniszterelnök arra számít, hogy a csehországi népszavazáson magasabb lesz a részvétel, mint Magyarországon. "A legfontosabb azonban az, hogy a magyarok felmérték a helyzetet, és úgy döntöttek, hogy az EU olyan lehetőség, amelyet ki kell használni" - mondta Spidla, megjegyezve: a cseh népszavazáson nincs semmiféle érvényességi küszöb.
"Ha május 16-17-én Szlovákiában is ilyen eredmények születnének, akkor a népszavazás érvénytelen lenne" - mutatott rá Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettes, akit meglepett az alacsony részvételi arány. "A magyar EU-népszavazáson tapasztalt alacsony részvétel nagyon rossz előjel" - vélte Csákihoz hasonlóan Lena Kolarska-Bobinska lengyel szociológus, aki szerint a júniusban esedékes lengyelországi népszavazáson valószínűleg nem sikerül majd elérni az 50 százalékos érvényességi küszöböt, és a Lengyelország EU-belépésére vonatkozó döntést a parlamentnek kell meghoznia.
"Magyarország EU-csatlakozása növeli a délvidéki magyarság presztízsét Szerbia-Montenegróban" - vélte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarország EU-csatlakozása olyan pozitív folyamat, amelyet nem árnyékolhat be az sem, hogy emiatt rövid ideig némelyik határon túli közösség hátrányt szenved - nyilatkozta Józsa László arra célozva, hogy Magyarország EU-csatlakozása miatt kénytelen novembertől vízumkényszert bevezetni Szerbia-Montenegró polgáraival, így a délvidéki magyarsággal szemben is. A "tizenkét év óta tartó csatlakozási görcs közrejátszott abban, a kormányok csak módjával támogatták a határon túli magyarság autonómiáját" - jegyezte meg Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, kifejezve reményét, hogy "ez a görcs feloldódik", miután az anyaország elfoglalja az őt megillető helyet Európában.
"Az EU-csatlakozásra kimondott igen minden bizonnyal a XXI. század legfontosabb döntése Magyarország és általában a magyar nemzet számára" - jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Markó Béla elismerte: a romániai magyarság körében voltak olyan félelmek, hogy ismét lezárul a két ország közötti határ. Szerencsére erről szó sincs, éppen ellenkezőleg: a schengeni határ szigorú ellenőrzést, de teljes átjárhatóságot jelent - szögezte le az elnök. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!