Gerhard Schröder német és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár is elégedetten nyugtázta a népszavazás végeredményét. A német médiakommentárok ugyanakkor megjegyezték, hogy a választásra jogosultak csupán 37 százaléka mondott igent az EU-csatlakozásra. A francia Európa-ügyi miniszternő a leadott "igen" szavazatok elsöprő fölényét hangsúlyozta. Noelle Lenoir a szlovén és a magyar népszavazás közepes részvételi arányát azzal magyarázta, hogy a két ország lakossága valójában már maga mögött tudja a csatlakozást, és a szavazás inkább csak megerősítés volt.
Vladimír Spidla cseh miniszterelnök arra számít, hogy a csehországi népszavazáson magasabb lesz a részvétel, mint Magyarországon. "A legfontosabb azonban az, hogy a magyarok felmérték a helyzetet, és úgy döntöttek, hogy az EU olyan lehetőség, amelyet ki kell használni" - mondta Spidla, megjegyezve: a cseh népszavazáson nincs semmiféle érvényességi küszöb.
"Ha május 16-17-én Szlovákiában is ilyen eredmények születnének, akkor a népszavazás érvénytelen lenne" - mutatott rá Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettes, akit meglepett az alacsony részvételi arány. "A magyar EU-népszavazáson tapasztalt alacsony részvétel nagyon rossz előjel" - vélte Csákihoz hasonlóan Lena Kolarska-Bobinska lengyel szociológus, aki szerint a júniusban esedékes lengyelországi népszavazáson valószínűleg nem sikerül majd elérni az 50 százalékos érvényességi küszöböt, és a Lengyelország EU-belépésére vonatkozó döntést a parlamentnek kell meghoznia.
"Magyarország EU-csatlakozása növeli a délvidéki magyarság presztízsét Szerbia-Montenegróban" - vélte a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Magyarország EU-csatlakozása olyan pozitív folyamat, amelyet nem árnyékolhat be az sem, hogy emiatt rövid ideig némelyik határon túli közösség hátrányt szenved - nyilatkozta Józsa László arra célozva, hogy Magyarország EU-csatlakozása miatt kénytelen novembertől vízumkényszert bevezetni Szerbia-Montenegró polgáraival, így a délvidéki magyarsággal szemben is. A "tizenkét év óta tartó csatlakozási görcs közrejátszott abban, a kormányok csak módjával támogatták a határon túli magyarság autonómiáját" - jegyezte meg Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, kifejezve reményét, hogy "ez a görcs feloldódik", miután az anyaország elfoglalja az őt megillető helyet Európában.
"Az EU-csatlakozásra kimondott igen minden bizonnyal a XXI. század legfontosabb döntése Magyarország és általában a magyar nemzet számára" - jelentette ki a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Markó Béla elismerte: a romániai magyarság körében voltak olyan félelmek, hogy ismét lezárul a két ország közötti határ. Szerencsére erről szó sincs, éppen ellenkezőleg: a schengeni határ szigorú ellenőrzést, de teljes átjárhatóságot jelent - szögezte le az elnök. (MTI)