A terrorizmus világméretű térnyerése, az atípusos tüdőgyulladás felbukkanása és az unió keleti terjeszkedése felerősíti az egységes európai menekült- és a bevándorlási normák szorgalmazóinak a hangját. S bár a közös jogalkotási munka már folyamatban van, az uniós tagországok egyelőre féltve őrzik saját, testre szabott nemzeti törvényeiket és rendelkezéseiket. A britek például azt javasolják, hogy az EU kapujában kellene tábort felállítani a bevándorolni szándékozóknak.

A menekültek befogadására, átmeneti elszállásolására, beilleszkedésére és a felmerülő jogi kérdések megoldására szolgáló rendszerek néhány uniós tagállamban mára nyilvánvalóan válságba kerültek. E visszásságok reális fenyegetést jelentenek Európa humanitárius hagyományaira - vélik az Európai Bizottság (EB) képviselői, akik május végén reményüket fejezték ki, hogy a menekültek ügye hamarosan újra a Miniszteri Tanács elé kerül.
Együttműködés helyett érdekvédelem
A menekültügyi politikát és a bevándorlási kérdéseket is magában foglaló, európai bel- és igazságügyi együttműködés érdemben csak 1993 végétől, a maastrichti szerződés életbe lépése óta létezik. Abban azóta is minden tagállam egyetért, hogy a kooperáció e területen rendkívül fontos, a gyors előrelépést azonban akadályozza, hogy olyan kérdésekről van szó, amelyek összefüggésben állnak az EU-tagországok nemzeti függetlenségével. Az együttműködés ezért gyakorlatilag még mindig kormányközi jelleggel, a szuverenitás teljes megtartásával működik. Az 1999-ben hatályba lépett amszterdami szerződés az EU alapszabályai közé emelte a tagországok közötti határok megszüntetését és a külső határok fokozott ellenőrzését tartalmazó megállapodást, a schengeni egyezményt. 1998-ban az EU úgy határozott, hogy a keleti bővítés megkezdése előtt kijelöli a bel- és igazságügyi együttműködés pontos céljait. Ennek keretében folyamatosan kidolgoznak egy általános menedékügyi és vándorlási EU-stratégiát, valamint egységes menekültpolitikát; összehangolják az embercsempészet és az illegális vándorlás elleni tagországi törvénykezést. A 2003-ban életbe lépő Dublin II szabályozás szerint az az ország felelős a menekültkérelem elbírálásáért, ahol a kérelmező először az EU területére lépett. Az új, közös menekültügyi és bevándorlási politika normáinak legkésőbb az amszterdami szerződés hatályba lépést követő öt éven belül kell érvénybe lépniük.
A jelenlegi kontraproduktív szabályozás igazából csak a rendszer hézagait ismerő, és azokat kihasználó, "angolnasimaságú" profiknak ad esélyt a menedékjog megszerzésére - állítja a világ legnagyobb emberi jogi szervezetének, az Amnesty Internationalnek (AI) egyik képviselője az osztrák Profil című lapnak nyilatkozva. A szakértők többsége szerint a küszöbönálló harmonizációnak a következő elemekre kell épülnie: kiszámítható menedékjogkérő eljárások, fogalmi egységesítés, együttműködés a menekülteket "exportáló" és az úgynevezett tranzitországokkal, elfogadott kérelmek esetén a menekültek beilleszkedését, elutasítás esetén pedig a kérelmezők hazatérését megkönnyítő programok kidolgozása.
A tagállamok azonban nem szívesen engedik ki a kezükből az irányítást. Az olcsó munkaerő beáramlásától tartó spanyolokról és az olaszokról a legkisebb jóindulattal sem mondható el, hogy szívesen fogadnák a menedékkérelmeket. Madridban éppen a közelmúltban jelentette be José María Aznar kormánya legújabb tervét a bevándorlás megfékezésére: a szigorítással nehezebbé válna a bevándorlók helyzetének legalizálása, s az embercsempészek is szigorúbb büntetésekre számíthatnának. Elégedettek a meglévő, "átmeneti védelem" névre keresztelt gyakorlatukkal a németek is. Németországban átmenetileg minden háborús menekült az országban maradhat, ám nem illetik meg őket azok a jogok, amelyek a menekültekről rendelkező genfi konvenció alapján járnának nekik. Ausztria is ragaszkodik a saját "biztonságos harmadik országok" listájához, és szíve szerint leginkább ezt fogadtatná el az unióval. Egészen másként döntenek a menedékjog kiadásáról Hollandiában: az itteni kérelmek nagy részét egy 48 órás gyorseljárás során bírálják el.
Táborok az unió kapujában?
E vegyes európai szabályozás kiváltására meghökkentő javaslattal álltak elő a britek. A David Blunkett belügyminiszter által februárban ismertetett terv az EU-ba érkező menekülteket az unió határain kívülre szállítaná, s a menedékkérők ott várhatnák meg kérelmük elbírálását. Az átmeneti táborok helyszínéül a britek olyan kelet-európai országokat – Oroszországot, Ukrajnát, Albániát, Romániát, Macedóniát – jelöltek meg, amely államokon keresztül a menekültek nagy része érkezik. A Blunkett által előadott terv valójában nem újdonság, hanem Jack Straw volt belügyminiszter évekkel ezelőtti, hasonló ötletének felmelegítése. Straw akkor egy háborús konfliktusokhoz közeli tábor felállítását javasolta, ahol az üldözöttek – ahelyett, hogy hatalmas összegekért embercsempészek életveszélyes útjaira "fizetnének elő" – helyben igényelhetnének menedékjogot. London elszántságát jól mutatja, hogy - bár örülnének, ha az EU támogatná ötletüket – azt ígérik: uniós támogatás nélkül is keresztülviszik elképzeléseiket. Beverley Hughes bevándorlási miniszter szerint a megfelelő számú jelentkezőnek köszönhetően az első tranzitcentrumot akár már az év végén üzembe helyezhetik.
A britek önszorgalma nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy az unióba érkező menekültek nagy része a szigetországban próbál letelepedni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) legfrissebb, a hvg.hu-nak elküldött jelentése szerint az elmúlt negyedévben a menedékjogot kérők száma ugyan éppen az Egyesült Királyságban csökkent a legnagyobb mértékben – a 2002-es negyedik negyedévi 30 ezerhez képest 2003 első negyedévében alig több mint 20 ezren próbáltak szerencsét a szigetországban -, azonban még e radikális csökkenés ellenére is 6 ezerrel többen érkeztek az Egyesült Királyságba, mint a listán második helyen álló Németországba.
Az emberi jogi szervezeteket azonban ez sem hatja meg, s éles hangon bírálják a brit elképzeléseket. "Blunkett terve nem más, mint egy európai Guantanamo víziója. Ez nem felvevőcentrum, hanem deportációs tábor, ahol a hatóságok azt tehetnek a lakókkal, amit akarnak. E terv kivitelezésével az EU nem csupán a genfi konvenció, hanem az alapvető emberi jogok hatálya alól is kivonná magát" – értékelte a brit kezdeményezést az Amnesty International. Vannak olyan vélemények is, amelyek a brit tervet nem emberjogi, hanem gyakorlati oldaláról támadják; Otto Schily német belügyminiszter szerint az "ilyen táborok csak még több menekültet vonzanának". Hasonlóan kilátástalan helyzetet vázol fel az osztrák Profil című lapnak nyilatkozva Bruno Kapfer, a brüsszeli Caritas Europa nevű szervezet szakértője: "Az, hogy Európában pillanatnyilag 2-4 millió illegális bevándorló tartózkodik, tény. A menedékjog lépésről-lépésre történő leépítése azonban nem segít a kialakult helyzeten. Illegális bevándorlók mindaddig lesznek, amíg Európa az olcsó illegális munkaerő felvevőpiaca marad ."

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Emelik az ápolási díjat, jön a gyermekek otthongondozási díja és az örökbefogadói díj

Emelik az ápolási díjat, jön a gyermekek otthongondozási díja és az örökbefogadói díj

Hatalmasat csúsztatott vagy rosszul fogalmazott Kósa a "rabszolgatörvény" záróvitájában

Hatalmasat csúsztatott vagy rosszul fogalmazott Kósa a "rabszolgatörvény" záróvitájában

A NASA is "besegít", hogy megtalálják Tony Starkot

A NASA is "besegít", hogy megtalálják Tony Starkot

Még a fideszesek kétharmada is elítéli a „rabszolgatörvényt”

Még a fideszesek kétharmada is elítéli a „rabszolgatörvényt”

Népszavazást akar a Jobbik a rabszolgatörvényről

Népszavazást akar a Jobbik a rabszolgatörvényről

Régi androidos mobilja van? Akkor van egy nagyon rossz hírünk

Régi androidos mobilja van? Akkor van egy nagyon rossz hírünk