Bizonytalanságok az Erdélyi Magyar Televízió körül
A magyar kormány ötszázmillió forintos pályázati alapot hozott létre, amelyből háromszázmillió forintot az Erdélyi Magyar Televízió (EMTV) számára különített el. Ennek ellenére megoldatlan az ősszel induló tévé finanszírozása.
A magyar kormány határozatának értelmében a félmilliárd forintos alapból anyaországiak és határon túliak egyaránt pályázhatnak. Az EMTV-t működtető Janovics Jenő Alapítvány már bejegyzés alatt áll Romániában.
Medgyessy Péter miniszterelnök tavaly novemberben megállapodott Markó Bélával, a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, hogy 2005-től a magyar állami költségvetésben is szerepeltetik a televízió támogatását. Ám a forintválság, s a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása jelentős megszorításokat eredményezett, és nem jelentett kivételt ez alól a határon túliak támogatása sem. Ennek esett áldozatul az erdélyi televíziózás ügye is.
„Az erdélyi tévé működtetésére elkülönített háromszázmillió forint nem elég a beindításhoz, ezért ezt a pénzt eszközfejlesztésre használnánk fel” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Zsolt, az erdélyi tévé működtetésére létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke. Szerinte egy minőségi televízió-csatorna indításához legalább egymilliárd forintra lenne szükség.
Az, hogy mennyi pénzt emészt föl egy független televízió, sok tényezőtöl függ. A mi esetünkben elsősorban a műsoridőtől - mondta Nagy. "Például a nemrég alapított román National TV nevű kereskedelmi csatorna fenntartása tavaly - a Capital gazdasági napilap szerint - huszonöt milliárd dollárba, azaz több mint ötmilliárd forintba került."
A hiányzó összeg előteremtéséről egyelőre nem születtek konkrét elképzelések. Mindenesetre örömmel vennék, ha a román kormány is támogatná az erdélyi tévétervet. Ugyanakkor egyelőre elzárkóznak alternatív erőforrások, ideértve uniós pénzek megpályázásától.
Szóba került az is, hogy kisebb támogatás esetében célszerűbb lenne hírtelevíziót létesíteni, hiszen ebben az esetben az induláshoz elegendő lenne párszázmillió forint. "A célunk mindenképpen az, hogy közszolgálati jellegű adót működtessünk saját adásokkal. S mivel az alapítvány szakmai tanácsadó testületének feladata eldönteni, hogy milyen televíziót létesítsen, így mindent megteszünk, hogy meglegyen a szükséges egymilliárd forint” – hangsúlyozta Nagy.
Erdélyi szakemberek szerint a televízió gerincét kisebb stúdiók alkotnák. „Rövid távon a többközpontú megoldás lenne a legéletképesebb. A Romániában jelenleg harminc működő stúdiót felkérnék az együttműködésre. S nem félünk attól, hogy ezek nem tudják teljesíteni a minőségi kritériumokat” – mondta a hvg.hu-nak Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány alapító tagja, és a Magyar Újságírók Romániai egyesületének elnöke.Szerinte a stúdiókat egy adminisztratív központból lehetne irányítani. S néhány éven belül egész Erdélyt be lehetne hálózni optikai kábellel, addig az anyagokat akár autóval is szállíthatnák. Hosszútávon azonban Csép is egy saját stáb kialakítását látja a legjobb megoldásnak.
Arról, hogy milyen műsorokat sugározna az erdélyi televízió még nem született konkrét elképzelés. Részben azért, mert a nemrég alakult szakmai tanácsadó testület még nem ült össze, mivel a működtető alapítvány bejegyzése még folyamatban van. Másrészt viszont addig nem lehet műsor-koncepciót kidolgozni, amíg nem világos, hogy milyen anyagi és technikai erőforrásokra lehet számítani.
„Egy biztos: az erdélyi magyarságról szólna, és elsősorban nekünk készülnének ezek a műsorok”- mondta a hvg.hu-nak Markó Béla. Nem áll szándékukban leutánozni a Duna TV által sugárzott műsorokat. Nem a külföldről visszasugárzott műsorokkal kívánják feltölteni az adásidőt, „törekednünk kell saját színvonalas anyagok elkészítésére” – tette hozzá.
Az erdélyi magyar mozgóképgyártás jeles személyiségéről elnevezett alapítvány, mely a televízió működésének irányítására hivatott, öt alapító tagot számlál. A már említett Csép Sándor, továbbá Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió igazgatótanácsának tagja és a romániai PEN Klub elnöke, Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács ( az ORTT- hez hasonló szervezet) elnökhelyettese, Markó Béla RMDSZ elnök és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítványt egy tizenhárom tagú kuratórium vezeti, melynek tagjai írók, egyetemi tanárok, színházi szakemberek, sőt az egyházak képviselői is.
Medgyessy Péter miniszterelnök tavaly novemberben megállapodott Markó Bélával, a Romániai Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével, hogy 2005-től a magyar állami költségvetésben is szerepeltetik a televízió támogatását. Ám a forintválság, s a gazdasági helyzet kedvezőtlen alakulása jelentős megszorításokat eredményezett, és nem jelentett kivételt ez alól a határon túliak támogatása sem. Ennek esett áldozatul az erdélyi televíziózás ügye is.
„Az erdélyi tévé működtetésére elkülönített háromszázmillió forint nem elég a beindításhoz, ezért ezt a pénzt eszközfejlesztésre használnánk fel” – mondta a hvg.hu-nak Nagy Zsolt, az erdélyi tévé működtetésére létrehozott Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumának elnöke. Szerinte egy minőségi televízió-csatorna indításához legalább egymilliárd forintra lenne szükség.
Az, hogy mennyi pénzt emészt föl egy független televízió, sok tényezőtöl függ. A mi esetünkben elsősorban a műsoridőtől - mondta Nagy. "Például a nemrég alapított román National TV nevű kereskedelmi csatorna fenntartása tavaly - a Capital gazdasági napilap szerint - huszonöt milliárd dollárba, azaz több mint ötmilliárd forintba került."
A hiányzó összeg előteremtéséről egyelőre nem születtek konkrét elképzelések. Mindenesetre örömmel vennék, ha a román kormány is támogatná az erdélyi tévétervet. Ugyanakkor egyelőre elzárkóznak alternatív erőforrások, ideértve uniós pénzek megpályázásától.
Szóba került az is, hogy kisebb támogatás esetében célszerűbb lenne hírtelevíziót létesíteni, hiszen ebben az esetben az induláshoz elegendő lenne párszázmillió forint. "A célunk mindenképpen az, hogy közszolgálati jellegű adót működtessünk saját adásokkal. S mivel az alapítvány szakmai tanácsadó testületének feladata eldönteni, hogy milyen televíziót létesítsen, így mindent megteszünk, hogy meglegyen a szükséges egymilliárd forint” – hangsúlyozta Nagy.
Erdélyi szakemberek szerint a televízió gerincét kisebb stúdiók alkotnák. „Rövid távon a többközpontú megoldás lenne a legéletképesebb. A Romániában jelenleg harminc működő stúdiót felkérnék az együttműködésre. S nem félünk attól, hogy ezek nem tudják teljesíteni a minőségi kritériumokat” – mondta a hvg.hu-nak Csép Sándor, a Janovics Jenő Alapítvány alapító tagja, és a Magyar Újságírók Romániai egyesületének elnöke.Szerinte a stúdiókat egy adminisztratív központból lehetne irányítani. S néhány éven belül egész Erdélyt be lehetne hálózni optikai kábellel, addig az anyagokat akár autóval is szállíthatnák. Hosszútávon azonban Csép is egy saját stáb kialakítását látja a legjobb megoldásnak.
Arról, hogy milyen műsorokat sugározna az erdélyi televízió még nem született konkrét elképzelés. Részben azért, mert a nemrég alakult szakmai tanácsadó testület még nem ült össze, mivel a működtető alapítvány bejegyzése még folyamatban van. Másrészt viszont addig nem lehet műsor-koncepciót kidolgozni, amíg nem világos, hogy milyen anyagi és technikai erőforrásokra lehet számítani.
„Egy biztos: az erdélyi magyarságról szólna, és elsősorban nekünk készülnének ezek a műsorok”- mondta a hvg.hu-nak Markó Béla. Nem áll szándékukban leutánozni a Duna TV által sugárzott műsorokat. Nem a külföldről visszasugárzott műsorokkal kívánják feltölteni az adásidőt, „törekednünk kell saját színvonalas anyagok elkészítésére” – tette hozzá.
Az erdélyi magyar mozgóképgyártás jeles személyiségéről elnevezett alapítvány, mely a televízió működésének irányítására hivatott, öt alapító tagot számlál. A már említett Csép Sándor, továbbá Gálfalvi Zsolt, a Román Televízió igazgatótanácsának tagja és a romániai PEN Klub elnöke, Gáspárik Attila, a romániai Országos Audiovizuális Tanács ( az ORTT- hez hasonló szervezet) elnökhelyettese, Markó Béla RMDSZ elnök és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Az alapítványt egy tizenhárom tagú kuratórium vezeti, melynek tagjai írók, egyetemi tanárok, színházi szakemberek, sőt az egyházak képviselői is.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
