A magyar cégek alig fizetnek társasági adót
Az amerikai cégek sem jobbak – állapítja meg az amerikai kongresszus tanulmánya, de az európai cégek sem szentek. A magyar vállalkozásoknak 68 százaléka nem fizet társasági adót.
Magyarországon a vállalatok több mint kétharmada nem fizet társasági adót. Az adóhivatal szerint 2002-es eredménye után 121 913 vállalkozásnak keletkezett tényleges társasági adófizetési kötelezettsége (a pénzügyi tevékenységet folytató vállalkozások nélkül). A KSH kimutatása szerint 2002. december végén a működő társas vállalkozások száma 385 344 volt, vagyis a cégek 68,4 százaléka, tehát több mint kétharmaduk nem fizetett társasági adót tevékenysége után. A kettős könyvvitelű vállalkozások fizetendő adója a 2002-es év után 254 milliárd forint, az adót fizetők száma 39,2 ezer volt – írja a Napi Gazdaság.
A befektetők kivonulnak
A legnagyobb cégek esetében többnyire az állam által adott adókedvezmények eredményeképpen csökkent a ténylegesen befizetett társasági adó, a hivatalos 18 százalékos szintről. A Pénzügyminisztérium (PM) előrejelzése szerint a tényleges adóterhelés mértéke a tavalyi 10,7 százalékról idén 8,9 százalékra csökken, és 2002-ben tovább mérséklődött az átlagos elvonás. Tíz százalékos társasági adószint alatt az OECD-normák szerint az ország már adóparadicsomnak minősül. Amint lejárnak – a Magyarországon általában 10 évre adott – befektetési adókedvezmények, a befektetők gyakran odébbállnak, és máshol keresnek olyan környezetet, ahol nulla százalékos társasági adóval „megúszhatják”. Ezt a jelenséget Magyarországon is tapasztalhattuk a közelmúltban – mondta a hvg.hu-nak Zara László, a Magyarországi Adó- és Könyvviteli Tanácsadók Országos Egyesületének elnöke.
A másik viszonylag elterjedt módszer az elszámoló árak kreatív alkalmazása. A nemzetközi vállalatok különböző országokban működő egységei közötti árúk és szolgáltatások esetében a társaság által meghatározott elszámoló ár alkalmazása törvényes, és lehetőséget ad a költségek és a jövedelmek átcsoportosítására más országokba úgy, hogy a vállalatnak a lehető legkisebb adókötelezettsége keletkezzen. Pitti Zoltán, az APEH korábbi elnöke szerint a Magyarországon működő vállalatok jövedelem- és költség-transzfereinek folyó áron mért nagysága az 1999. évre vonatkozó vizsgálatok szerint 1,8-2,0 milliárd dollárra tehető.
A kisebb vállalkozások tömege leginkább bevételeinek eltitkolásával (számlaadás elmulasztásával), illetve a dolgozók minimálbéren történő bejelentésével takarítja meg az adófizetést. A szürke gazdaság kiterjedtségét kutatások a törvényes gazdaság 25-30 százalékára becsülik. Az adóeltitkolás Zara László tapasztalatai szerint nem csökken, hanem átterjed olyan cégformákra, például a korlátolt felelősségű társaságokra, amelyeknél korábban nem volt jelentős. Különösen jellemző ez a tendencia a mendzsment tulajdonában lévő vállalkozásokra – véli Zara. Az bevételek eltitkolása azonban nem magyar sajátosság, kifejezetten elterjedt például a dél-európai országokban is – teszi hozzá a tanácsadó.
Valami Amerika
Az Egyesült Államokban működő cégek 63 százaléka egyetlen cent adót sem fizetett az 1996-tól 2000-ig tartó időszakban, további 31 százalékuk pedig öt százaléknál alacsonyabbra hozta ki adóhányadát. A külföldi cégek 71 százaléka és a belföldiek 61 százaléka nem adózik – állapította meg az amerikai kongresszus e témával foglalkozó bizottsága.
Demokrata szenátorok bírálják, hogy a céges adók aránya az adóbevételek között folyamatosan csökken a társasági adók aránya, míg a magánszemélyek által fizetett adó aránya emelkedik. A szenátorok nehezményezik továbbá, hogy az amerikai adótörvények több "kiskaput" is nyitva hagynak a külföldre települő amerikai cégek számára – írja az MTI.
A jogszerű adócsökkentő eszközök közé tartozik, hogy nem fizetnek adót a külföldön elért és nem repatriált nyereség után. Ezt a praktikát John Kerry demokrata elnökjelölt szeretne megváltoztatni. 1996 és 2000 között a külföldi kézben lévő amerikai cégek voltak az ügyesebbek, 71 százalékuk nem fizetett adót, míg az amerikai tulajdonú társaságok körében ez az arány tíz százalékkal kisebb volt. Az 50 millió dollárnál nagyobb árbevételű vagy 250 milliónál nagyobb eszközállományú vállalatok esetében fordított a viszony. 2000-ben a külföldi tulajdonú vállalatok ezer dollár árbevétel után átlagosan 11,88, a hazai kézben lévők 14,74 dollár adót fizettek.
A befektetők kivonulnak
A legnagyobb cégek esetében többnyire az állam által adott adókedvezmények eredményeképpen csökkent a ténylegesen befizetett társasági adó, a hivatalos 18 százalékos szintről. A Pénzügyminisztérium (PM) előrejelzése szerint a tényleges adóterhelés mértéke a tavalyi 10,7 százalékról idén 8,9 százalékra csökken, és 2002-ben tovább mérséklődött az átlagos elvonás. Tíz százalékos társasági adószint alatt az OECD-normák szerint az ország már adóparadicsomnak minősül. Amint lejárnak – a Magyarországon általában 10 évre adott – befektetési adókedvezmények, a befektetők gyakran odébbállnak, és máshol keresnek olyan környezetet, ahol nulla százalékos társasági adóval „megúszhatják”. Ezt a jelenséget Magyarországon is tapasztalhattuk a közelmúltban – mondta a hvg.hu-nak Zara László, a Magyarországi Adó- és Könyvviteli Tanácsadók Országos Egyesületének elnöke.
A másik viszonylag elterjedt módszer az elszámoló árak kreatív alkalmazása. A nemzetközi vállalatok különböző országokban működő egységei közötti árúk és szolgáltatások esetében a társaság által meghatározott elszámoló ár alkalmazása törvényes, és lehetőséget ad a költségek és a jövedelmek átcsoportosítására más országokba úgy, hogy a vállalatnak a lehető legkisebb adókötelezettsége keletkezzen. Pitti Zoltán, az APEH korábbi elnöke szerint a Magyarországon működő vállalatok jövedelem- és költség-transzfereinek folyó áron mért nagysága az 1999. évre vonatkozó vizsgálatok szerint 1,8-2,0 milliárd dollárra tehető.
A kisebb vállalkozások tömege leginkább bevételeinek eltitkolásával (számlaadás elmulasztásával), illetve a dolgozók minimálbéren történő bejelentésével takarítja meg az adófizetést. A szürke gazdaság kiterjedtségét kutatások a törvényes gazdaság 25-30 százalékára becsülik. Az adóeltitkolás Zara László tapasztalatai szerint nem csökken, hanem átterjed olyan cégformákra, például a korlátolt felelősségű társaságokra, amelyeknél korábban nem volt jelentős. Különösen jellemző ez a tendencia a mendzsment tulajdonában lévő vállalkozásokra – véli Zara. Az bevételek eltitkolása azonban nem magyar sajátosság, kifejezetten elterjedt például a dél-európai országokban is – teszi hozzá a tanácsadó.
Valami Amerika
Az Egyesült Államokban működő cégek 63 százaléka egyetlen cent adót sem fizetett az 1996-tól 2000-ig tartó időszakban, további 31 százalékuk pedig öt százaléknál alacsonyabbra hozta ki adóhányadát. A külföldi cégek 71 százaléka és a belföldiek 61 százaléka nem adózik – állapította meg az amerikai kongresszus e témával foglalkozó bizottsága.
Demokrata szenátorok bírálják, hogy a céges adók aránya az adóbevételek között folyamatosan csökken a társasági adók aránya, míg a magánszemélyek által fizetett adó aránya emelkedik. A szenátorok nehezményezik továbbá, hogy az amerikai adótörvények több "kiskaput" is nyitva hagynak a külföldre települő amerikai cégek számára – írja az MTI.
A jogszerű adócsökkentő eszközök közé tartozik, hogy nem fizetnek adót a külföldön elért és nem repatriált nyereség után. Ezt a praktikát John Kerry demokrata elnökjelölt szeretne megváltoztatni. 1996 és 2000 között a külföldi kézben lévő amerikai cégek voltak az ügyesebbek, 71 százalékuk nem fizetett adót, míg az amerikai tulajdonú társaságok körében ez az arány tíz százalékkal kisebb volt. Az 50 millió dollárnál nagyobb árbevételű vagy 250 milliónál nagyobb eszközállományú vállalatok esetében fordított a viszony. 2000-ben a külföldi tulajdonú vállalatok ezer dollár árbevétel után átlagosan 11,88, a hazai kézben lévők 14,74 dollár adót fizettek.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
