Nagy bajban Franciaország Le Pen és Barnier kakaskodása miatt, de Németországban sem jobb a helyzet. Mindkét ország fő baja a gazdaság gyengélkedéséből fakad. Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Váratlan fordulatok egy 12 éve tartó polgárháborúban. A szíriai rezsim szövetségeseinek pillanatnyi gyengeségét kihasználva a lázadók betörtek az ország második legnagyobb városába, és nemsokára már a kormányzó palotájában fotózkodtak.
Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.
A BfV szerint Oroszországnak fűződik a legnagyobb érdeke a választások saját igényei szerinti befolyásolásához.
Péntekig kellett volna érvényesítenie az elnökválasztás első fordulójának eredményeit a román elnökválasztást, azonban úgy tűnik, hogy a testület megvárja az újraszámlálás végeredményét.
Az ukrán elnök szerint a NATO-védernyő megakadályozná Putyint a további terjeszkedésben.
Nem sokkal korábban hasonló eset játszódott le a moszkvai svéd követségen is.
Az orosz elnök azt állítja, ha tudta volna, hogy a német kancellár fél a kutyáktól, nem viszi magával Konit a tárgyalásukra.
A tervezet még korántsem végleges, valószínűleg sok módosításon átesik még, mire jogszabály lesz belőle.
A legnagyobb baloldali szakszervezetek a jövő évi költségvetés ellen tiltakoznak, amely megszorításokat is tartalmaz.
A Krytyka Polityczna nevű baloldali lengyel mozgalom vezetője azt állítja a Project Syndicate-en közzétett elemzésében, hogy 16 éve alatt a kancellár egy sor olyan döntést hozott, aminek eredményeként meggyengült Európa biztonsága, mind a belső, mind a külső fenyegetésekkel szemben. Ám ezért a politikus csakis másokat tesz felelőssé a héten megjelent emlékirataiban.
A Kreml szerint divat nyugaton Oroszországot hibáztatni, ha történik valami.
Louise Haigh egy évtizeddel korábban bejelentette, hogy ellopták a munkahelyi telefonját, majd megtalálta és újra használatba vette a készüléket, de erről már nem szólt senkinek.
A befektetéssel függőségüket és kitettségüket szeretnének csökkenteni, ám a német kormányválság árnyékában kérdéses a megvalósítás.
A kiszivárgott dokumentumok szerint a „racionalizáció” 16 intézményt érintene. A helyi szereplőkkel nem egyeztettek, cserébe már jövőre jöhet az átalakítás.
A rendőrség próbálja elfojtani a tüntetéseket, az elnök szerint „újságírókat és politikai vezetőket vesznek célba”.
Az ország külügyminisztere szerint Csád felnőtté vált, és féltékenyen őrködik a szuverenitása fölött.
Giorgia Meloni hídépítő Budapest és Brüsszel között, írja a FAZ. Az Economist lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Vlagyimir Putyinnal. Az ukránok úgy érzik, a Nyugat cserben hagyta őket, mondja a Die Weltben Francois Heisbourg francia biztonságpolitikai szakértő. Irányváltásra számít az USA Ukrajna-politikájában a FAZ külpolitikai szerkesztője. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke szerint Németországnak az a kötelezettsége, hogy Netanjahu ügyében végrehajtsa a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát.
A jelenlegi magyar–izraeli kapcsolatokat jellemzi, hogy Orbán Viktor a múlt héten meghívta Benjamin Netanjahut, noha az ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki, írja a hírügynökség cikke.
Most a haditengerészet egykori parancsnoka ellen folytatnak nyomozást korrupció vádjával.
