Szergej Lavrov szerint a „közvetlen katonai összecsapás küszöbén egyensúlyozik” Oroszország és Amerika
Az orosz külügyminiszter állítja, Moszkvának mindegy, ki nyeri az amerikai elnökválasztást.
Az orosz külügyminiszter állítja, Moszkvának mindegy, ki nyeri az amerikai elnökválasztást.
Az Unió döntésképtelen, Orbán Viktor jelentős súlyhoz jut – elemez a Die Welt. Napjainkban a populizmus fenyegeti a demokráciát, de le lehet győzni – foglal állás a Washington Post. Az Economist Kamala Harrisre szavazna az amerikai elnökválasztáson. Nemzetközi lapszemle.
A védelmi minisztérium közlése szerint Leonidivka, Novoukraijinka és Sahtarszke orosz kézre került.
Drogbalhé volt Poitiersben.
Folyamatosak a mentési munkálatok, de még mindig van olyan régió, ahol arra kérik a lakosságot, hogy ne hagyják el otthonukat.
Az ukrán elnök szerint egyszerűen jogilag nincs arra lehetősége Ukrajnának, hogy legitim területeiről mondjon le.
Merre tovább, Amerika? Erre a kérdésre még senki nem tudja a választ, egyelőre mindenki a kampánnyal rohan. Annak a részleteit viszont már tudjuk elemezni.
Egy súlyos csekk legalábbis biztosan. Mi szóltunk, nem éri meg. De ha ivott és úgy ülne biciklire, még rosszabbul járhat.
Az egyik áldozat egy négygyermekes apa.
A mesterséges intelligencia sem tudná az összes olyan tényezőt figyelembe venni, amelyek együttes hatása meghatározza, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. A végeredmény pár tízezer emberen múlhat, három forgatókönyv pedig egyenesen döntetlennel számol, amely helyzet Donald Trumpnak kedvezne. Akár a republikánus jelölt fut be, akár nem, a trumpizmus hosszú távon beépült a társadalomba, és a demokratákon is nyomot hagyott.
Az ukrán elnök Kárpátalján járt, ott beszélt a dokumentumról.
Az izraeli hadsereg előzetesen a lakóhelye elhagyására szólította fel a város lakosságát.
Vojislav Torden 2014 őszén vett részt huszonkét ukrán katona meggyilkolásában.
Az Egyesült Államok helyettes ENSZ-nagykövete fel is kérdezte a témában az orosz ENSZ-nagykövetet.
A nyolcvanas évek közepén, amikor a legtöbb szocialista állam befele tartott a politikai válságba, Lengyelország éppen kilábalt egyből. Ennek köszönhető, hogy a lengyel társadalom egy része a kommunista diktatúra utolsó évtizedét bizonyos fokú megértéssel kezeli, mivel egy makacsnak bizonyuló mítosz szerint az mentette meg az országot a legrosszabbtól, egy orosz katonai beavatkozástól. A diktatúra jellegéről, a lengyel gazdaság helyzetéről, a rendszer ellen szervezkedő munkásokról, valamint a lengyel szocializmus összeomlásáról Semsei Ferenccel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.
Ez az elmúlt évtizedek legsúlyosabb természeti katasztrófája Spanyolországban.
A német nyelvű sajtó alaposan kivesézte az Unió soros elnöki tisztét is betöltő magyar miniszterelnök szereplését a Putyin-barátok bécsi “békecsúcsán, illetve találkozóit az Osztrák Szabadságpárt politikusaival.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök programja inkább a szélsőjobb követeléseinek felel meg, semmint az Európa-barát erőknek tett ígéreteknek, írja a Le Monde-ban egy párizsi elitegyetem uniós joggal foglalkozó professzora.
Madrid, Milánó és Róma után Párizsban is.