"Rengeteg trükk van arra, hogy hogyan lehet a poggyászokon nyerészkedni" – mondta a hvg.hu-nak egy harmincas éveiben járó férfi, aki bevallása szerint társaival néhány évvel ezelőtt több ízben "elveszett" bőröndök után járó kártérítésekből fedezte külföldi útjait. Mint mondja, nem ő az egyetlen, sokan folyamodnak ilyen csalásokhoz, főleg a sokat utazó hátizsákos turisták közül. "Az utastársam egyszerűen kisétál a bőröndömmel, én meg jelentem a légitársaságnak, hogy nem érkezett meg a poggyászom" – avatta be lapunkat a legprimitívebb technikába.

© sxc.hu

Az elveszettt poggyászok után jelenleg nagyon sok légitársaság - többek között a Malév is - a Varsói Egyezmény alapján fizet, kilogram-monként maximum 20 amerikai dollárt. Mivel egy poggyász alapesetben legfeljebb 20 kilogrammos lehet, így a csalók 400 dollárhoz, azaz nagyjából százezer forinthoz jutnak bőröndönként. A Malév idén februártól megváltoztatja kártérítési tarifáit, eszerint nem kilogramm alapú elszámolás lép életbe, azaz másfajta felelősség szabályozza a kártérítést. A magyar nemzeti légitársaság egyébként - köszönhetően poggyászkeze-lésének - viszonylag szerencsés helyzetben van: harminc európai légitársaság közül a második azon a listán, amelyet az ezer utasra számított elveszett csomagok 2004 első félévi összesítése alapján állított össze az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA).  A helyezés azt jelenti, hogy a Malév járatain kevés csomag tűnik el: ezer utasonként átlagosan 5,6 darab. De nem minden társaság ilyen szerencsés.

Hogyan veszhet el a csomag?

© sxc.hu

Több oka lehet annak, hogy egy poggyász elveszik. Például amikor a repülőgéphez szállítják, akkor  valamelyik kanyarban leesik a csomagokat szállító gépjárműről. Ebben az esetben akár több óra is eltelhet, mire a bőröndöt valamelyik reptéri alkalmazott megtalálja és az elveszett bőröndök osztályának átadja. Előfordulhat az is, hogy a csomagot véletlenül rossz repülőgépre pakolják fel, ebben az esetben is órákba telhet, mire az Elveszett Poggyász Szolgálathoz kerül a csomag. Ha az azonosító címke nem esett le a poggyászról, akkor okkal reménykedhet az utas: a bőröndkereső rendszerben ugyanis felbukkan az azonosítója, mihelyst valamelyik repülőtéren megtalálták és az illetékesek az adatokat begépelték a rendszerbe. De megeshet, hogy a bőröndről leesik az azonosító címke.

Ha név vagy telefonszám sincs a poggyászon, akkor rosszabb esetben csak a tartalma alapján tudják beazonosítani. "Vannak utasok, akik amikor elhagyják a poggyászukat és mi megkérdezzük, hogy mi volt benne, rögtön előállnak azzal, hogy a legdrágább cuccokat tették a bőröndjükbe. Azt hiszik ugyanis, hogy mi azért kérdezzük tőlük, hogy kártalanítsuk őket, holott a légitársaságok a biztosítókkal ellentétben súly alapján fizetnek kártérítést. Mi azért akarjuk tudni, hogy mi volt a poggyászban, hogy nagyobb esélyünk legyen megtalálni azt" – magyarázta a hvg.hu-nak egy reptéri alkalmazott. 

A csalók a légitársaságok utasbarát kárkezelés-politikájával élnek vissza. Amennyiben ugyanis nem történik rajtakapás és száz-százalékig nem bizonyítható a csalás ténye, akkor a légitársaság szó nélkül kifizeti a kártérítést.
Ha az utas például Budapestről Párizsba repül és megérkezéskor a francia repülőtéren bejelenti, hogy elveszett a bőröndje, a párizsi reptér Elveszett Poggyászok Szolgálatánál annak a címkének a másik felét (baggage receipt) kérik el az utastól, amit a bőröndre Budapesten a check-in pultnál rátett az ottani kolléga.

Bevett gyakorlat?

Az EasyJet Budapestről Genfbe tartó repülőgépébe egy tonnával több üzemanyagot tankoltak január 2-án Budapesten, s emi-att túlsúlyos lett a gép. A kapitány úgy döntött, nem az üzemanyagból „vesz vissza”, inkább a csomagokból, ezért több mint 70 poggyász Buda-pesten maradt – tudta meg a hvg.hu egy utastól. Az utasok Genfben szembesültek azzal, hogy nincs meg a poggyászuk, igaz, ezeket még aznap EasyJet és Malév-gépekkel Budapestről a svájci városba szállították. Az ügyben megkerestük az EasyJetet is. A társaság PR-menedzsere, Vinczefy Virág el-mondta: az ominózus járaton sok utas túlsúlyos bőrönddel érkezett, ezért is döntött így a kapitány. Az EasyJet szerint a poggyászok hátrahagyása „be-vett gyakorlat a légitársasá-goknál”.

"Első körben, azaz 24 órán át az azonosító cimkére keresünk rá a rendszerben. Amennyiben 24 órán belül nincs hír, részletes keresést folytatunk a csomag tartalma alapján, mert előfordulhat, hogy például leszakadt a csomagról a légitársaság által adott azonosító címke” - mesélte a hvg.hu-nak egy elveszett csomagokkal foglalkozó alkalmazott  Mint mondta, a World Tracer nevű, a világ összes nemzetközi repülőtéren használatos és egymással összeköttetésben lévő poggyászkereső rendszerben számtalan  adat (lakcím, a csomag típusa, színe, fajtája, márkája, útvonal, járatok, stb) alapján lehet részletesen keresi, ezért legkésőbb néhány héten belül minden valószínűség szerint megtalálják az eltűnt bőröndöt.

Ha viszont a bőröndöt a tulajdonosának utastársa vagy ő maga  valamilyen trükkel már kijuttatta a reptérről, hiába keresik, soha nem lesz meg a poggyász. "Persze gyanús, ha az utas később nem érdeklődik a csomagja felől, csak ölbe tett kézzel arra vár, hogy a megfelelő idő lejárta után megkapja a kártérítést. De a legravaszabb csalók a bejelentést követően szinte óránként érdeklődnek, ezzel is elterelve magukról minden gyanút" - mondta az alkalmazott. Jóllehet a vámosok ellenőrizhetnék a bőrönddel távozó utasok poggyász-címkéit, a gyakorlatban erre ritkán kerül sor.

A poggyászkereső World Tracernél jóval hatékonyabb rendszer a British Airwaysnél használatos JBS (Journey Baggage System). Ezzel az intelligens csomagkövető rendszerrel 98 százalékos pontossággal meg lehet állapítani, hogy hol "olvasták le" utoljára a poggyász azonosító címkéjét. A JBS ugyanis össze van kötve több rendszerrel (checkin/worldtracer/poggyász szortírozó terminál), illetve azok szkennereivel. Tehát ha például a csaló Londonból érkezve azt állítja, hogy nincs meg a bőröndje, noha a rendszer jelzi, hogy a bőröndöt legutoljára a gépbe töltés előtt Londonban leolvasta egy szkenner, már gyanús lehet az illető. Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy a légitársaság csalóval áll szemben, hiszen előfordulhat, hogy a csomag leesett a szállító járműről a gépállás és a terminál között. 


Ahogy minden más légitársaság, a magyar nemzeti légitársaság munkatársai is tudnak a visszaélésekről, ám ezekről nem szívesen beszélnek a sajtónak. "Ismerjük a legkülönfélébb módszereket, és felkészültek is vagyunk ezek kezelésére, de nem szeretnénk a sajtón keresztül ötleteket adni" – mondta a hvg.hu-nak Krebsz Adrien, a Malév szóvivője. Mint mondta, a visszaélések visszaszorítása érdekében a Malév többféle eszközt is igénybe vesz, ilyen például  az érkező tranzitot kamerákkal figyelik.

Poggyászát kereső utas egy repülőtéren © sxc.hu

A lapunknak nyilatkozó reptéri alkalmazott szerint azonban ezzel a mód-szerrel nehézkes, szinte lehetetlen utánajárni egy-egy gyanús esetnek. Ha például a csaló Budapestről utazik a New York-ba és ott jelenti be, hogy eltűnt a csomagja, akkor a Varsói Egyezmény értelmében az a légitársaság fizet, ame-lyiknek a járatával az utas a célállomásra érkezett. A poggyászkereső World Tracer-ben azonban csak kb. három hét múlva válik nyilvánvalóvá, hogy a csomag sehol sincs, azaz csak ezt követően válhat gyanússá az utas. Ugyanakkor kétséges, hogy a kártérítést fizető légitársaság a New York-i repülőtérről elkérné a három héttel azelőtt, a tranzitban rögzített videofelvételeket, hiszen több energiába és pénzbe kerülne a "nyomozás", mint a kártérítés.

Úgy tudjuk, a kamerázásnál ésszerűbb megoldás, ha a légitársaságok listát készítenek azokról, akiknek végleg elveszett a poggyásza és ezért fizették ki nekik a kártérítést. A csalók ezt jól tudják, így ha egyszer már "elveszítették" egy a poggyászukat, akkor a csalást ugyanannál a légitársaságnál, illetve annak partnercégeinél nem ismétlik meg.  

 A biztosítókat is átvághatják

A csalók a légitársaságok által fizetett kártérítési összeget még megfejelhetik azzal, hogy előzőleg egy biztosítótársaságnál poggyászbiztosítást kötnek. A biztosítónak a repülőtéren készült jegyzőkönyvet nyújtják be, csatolva néhány számlával, ami igazolja, hogy a bőröndben méregdrága dolgokat vitt a "szerencsétlenül járt" utas. A biztosító pedig fizet.

"Sikeres csalás esetén a személy annyit nyer, amennyit a megkötött biztosítási módozata poggyászkár esetén fizet az utasnak általában" – tájékoztatta a hvg.hu-t Farkas Szilvia, a Credit Suisse alá tartozó Winterthur biztosítótársaság marketing és kommunikációs vezetője. Farkas arról nem kívánt beszélni, hogy a csalókat a Winterthur milyen módon próbálja meg kiszűrni, illetve lebuktatni. Sokat sejtetően azonban annyit elárult, hogy "keringenek különböző történetek a piacon".