A Mercure-t 1805-ben kezdték építeni Genovában, Sané, Napóleon leghíresebb mérnökének tervei alapján és egy évvel később fejezték be. A 32 méter hosszú, 9 méter széles, 18 ágyús vitorlásnak kísérő, felderítő és összekötő feladatokat szántak.

1821. február 21 éjszakáján a 74 ágyús Rivoli kísérőjeként indult ki a Mercure Malamocco kikötőjéből, de a 74 ágyús Victorious és a 18 ágyús Weasel angol hajók már vártak rájuk. A Mercure 40 perces tűzharc után felrobbant, valószínűleg a lőszertárát találták el és elsüllyedt a Rivoli is. Kétszázötvennégy ember halt meg, 365-en megsebesültek és 304-en fogságba estek - írja az olasz Corriere della Sera című napilap.

A Mercure maradványait azután kezdték keresni, hogy egy halászhajó hálója beleakadt egy ágyúmaradványba. A búvárok rátaláltak a hajótest egy darabjára, ennek érdekessége, hogy a vízvonal alatti része a kor szokásainak megfelelően rézzel van borítva.

Találtak továbbá a XVIII. század vége és a XIX. század első fele között használt rövid csövű, nagy kaliberű ágyúk maradványait, amelyekből négyet már ki is emeltek. A velencei Arzenálban vannak elhelyezve, a leendő hajómúzeumban.

Könnyű, hatékony fegyverek voltak és a szakemberek szerint valószínűleg az egyetlen előkerült példányok egész Európában. Egy előkerült fémjelzőből megállapítható, hogy a Du Creusot királyi öntőműhelyben készültek. A leletek között szerepelnek még különböző kaliberű lőszerek, szegecsek, csigahengerek. A kutatás további relikviák után még folyik.