Rendkívüli intézkedéseket hoztak Franciaországban

A Jacques Chirac államfő vezetésével, rendkívüli jelleggel összeülő minisztertanács "elvi döntést" hozott: kedd éjféltől életbe léptették a rendkívüli állapot bevezetéséréről szóló törvény egyes intézkedéseit. A törvény 1955-ben, az algériai háború idején született.

A helyi hatóságokat felhatalmazták a kijárási tilalom bevezetésére arra az esetre, ha a zavargások megfékezése céljából szükségét látják ennek - jelentette be Nicolas Sarkozy belügyminiszter. "Mostantól fogva képesek leszünk megelőzni az ilyen incidenseket. Minden pillanatban figyelni fogjuk a helyzet alakulását. A kormány politikája szilárd és megfontolt" - mondta.

A rendkívüli állapotról szóló törvény értelmében a rendőrségnek mostantól 12 napon át éjjel-nappal joga lesz házkutatást tartani olyan helyeken, amelyeken a gyanúja szerint fegyverek vannak felhalmozva. A kijárási tilalom megszegőit akár két havi börtönbüntetésre is ítélhetik. A randalírozó bandák gyülekezőhelyéül szolgáló nyilvános helyeket bezárhatják.

Chirac államfő a maga részéről azt hangsúlyozta, hogy a biztonsági erők "eszköztárát megerősítik". Dominique de Villepin kormányfő a nemzetgyűlést rendkívüli ülésén tájékoztatva közölte, hogy ha az erőszak folytatódik, akkor a kormány hosszabbítást kér a törvényhozástól az egyébként csak 12 napig érvényes intézkedésekre. Hangsúlyozta, hogy az életbe léptetett törvény "kizárja a média általi ellenőrzést".

Úgy véli, hogy a rend helyreállítása "időbe fog telni", és "nagy lélegzetű erőfeszítések kellenek" hozzá. A döntést baloldalról máris bírálták. "Nem elég bejelenteni a kijárási tilalmat. Kellenek hozzá biztonsági erők is a helyszínen, amelyek érvényt tudnak szerezni neki" - mondta Laurent Fabius volt szocialista kormányfő.

Marie-George Buffet, a kommunisták vezetője arra figyelmeztetett, hogy a kijárási tilalom csak "tovább szítja a nyugtalanságot, feltüzeli a fiatalokat, akiket a kormány nem tud megfékezni". Nem látom, miként tudják kierőszakolni a kijárási tilalom betartását - mondta.

A jobbközép UDF párt vezetője, Francois Bayrou szerint a kijárási tilalom inkább jelképes, értéke a sokkolásban van. A politikus bírálta Chiracot, mert távol tartotta magát az eseményektől. "Szükség van egy kis távolságtartásra, de az elnök hiánya szembeszökő" - mondta.

Két nagy rendőrszakszervezet közös nyilatkozatban üdvözölte Chirac és a kormány rendeletét, amely szerintük "extra eszközöket ad a rendőrség kezébe a törvény tiszteletének biztosítására".

Összesen több mint ezer gépkocsit gyújtottak fel keddre virradóra Franciaország-szerte a 12. napja randalírozó fiatalok - közölte francia rendőrség. A rendőrök és a csendőrök 143 személyt állítottak elő. A hétfő éjszakai összecsapásokban négy rendőr sebesült meg, szemben az előző éjszakai 36-tal.

A Párizshoz közeli Seine-Saint-Denis megye főügyésze elmondta, hogy a rögtönítélő bíróságok meghozták első ítéleteiket. A bobignyi bíróságon meghallgatott 144 személyből 86 volt nagykorú és 58 kiskorú. Akiről bebizonyosodik, hogy részt vett a gyújtogatásokban, két-négy hónap letöltendő szabadságvesztést kap, de kiszabtak már hat hónapos börtönbüntetést is.

A főügyész nem ért egyet az ügyvédek álláspontjával, akik szerint a bíróság politikai nyomásra megtorlást akar. Ráadásul valamennyi kiskorút szabadlábra helyezte a bíróság, dacára az ügyészség ellenvéleményének - fűzte hozzá a főügyész, aki úgy véli, hogy azokat a külvárosokat, ahol egyáltalán nincs gyújtogatás, helyi alvilági vezérek tartják kézben, akik nem akarják felhívni magukra a rendőrség figyelmét.

Titkosszolgálati és belügyminisztériumi szakértők szerint spontán szerveződő, egymással vetélkedő bandák okozzák a zavargásokat. Egyik legfőbb megállapításuk: semmilyen ideológia nem szolgált annak kialakulásához. "Jelenleg semmilyen információnk nincs arról, hogy helyi vezetők, iszlám hálózatok vagy szélsőjobboldali csoportok irányítanák a zendüléseket. Azért nincs manipulátor vagy karmester, mert egyszerűen nincs rá szükség" - állítja a konzervatív Le Figaro.

A francia belügyminisztérium elemzői szerint a gyújtogatások mögött három konkrét okot kell keresni. Az első a rivalizálás az "érzékeny kerületek" között: "Amikor Aulnay-sous-Bois egyik kerületében felgyújtanak tíz autót hétfőn, a környező városok másnap rekordot szeretnének dönteni". A második ok, hogy a bandák szeretnék, ha beszélnének róluk: "Mindegyik külváros hírnévre törekszik a médiában, azon belül is a tv-ben. Az esti híradóban való szereplésről álmodoznak". Az erőszak országos elterjedésének harmadik okaként az internet használatát jelölték meg a nyilatkozók. A hatóságok hétfőn több olyan személyt őrizetbe vettek, akik zendülésre felhívó blogokat szerkesztettek.

Paul Nahon, a France 3 közszolgálati tv-csatorna igazgatóhelyettese bejelentette, hogy a csatorna a hírműsoraiban nem közli többé a zavargások során felgyújtott autók számát. Magas rangú rendőrségi vezetők arra kérték a francia újságírókat: ne említsék meg az erőszaktól sújtott külvárosok nevét, így korlátozva a gyújtogatásban egymással rivalizáló bandák versengését.

Újabb öt gépkocsit gyújtottak fel garázda fiatalok keddre virradóra éjjel Brüsszelben, ami egyes vélemények szerint azt mutatja, hogy terjed a franciaországi lázongások példája.