A Helsingin Sanomat névtelenségbe burkolózó forrásokra hivatkozva számolt be arról, hogy az egész ország területén mintegy félszáz kiképzett hírszerző dolgozik, többségük Helsinkiben és térségében.

Az ügynökök 80-90 százaléka diplomáciai képviseletek állományában van, de újságírók, tudományos kutatók, üzletemberek és egyetemisták is puhatolóznak bizalmas információk után a titkosszolgálatok megbízásából. A hírszerzők körülbelül 60 százaléka a polgári életet érintő hírekre vadászik, 40 százalékuk titkos katonai adatokat próbál megszerezni.

Az újság tudomása szerint a pálmát Oroszország viszi el. A Finnországban tevékenykedő kémek több mint fele - harminc ügynök - Moszkvának dolgozik, éppen annyian, mint a kelet-nyugati szembenállás legkeményebb időszakában, amikor a semleges északi államra erős nyomást gyakorolt a szomszédos Szovjetunió. A többiek az Egyesült Államoknak, Kínának és egy sor európai országnak, köztük kelet-európai államoknak kémkednek.

Finnország valószínűleg az utóbbi egy évtizedben elért gazdasági sikerei és földrajzi fekvése miatt - az Európai Unió peremén terül el - került a hírszerző szolgálatok célkeresztjébe, de erőteljes közeledése a NATO-hoz szintén felkeltette a felderítők érdeklődését.

A hidegháború éveiben Helsinki - Bécshez hasonlóan - a nemzetközi kémvilág egyik központja volt.