Az Izrael ellen rendszeresen elhangzó verbális kirohanásokat még viszonylag higgadtan viselik el az Iránban élő zsidók, akiknek a száma 25 ezer. Ám a náci rezsim alatt lezajlott tömegméretű zsidógyilkosságról tervezett karikatúrák és a holokauszt tagadása egyértelműen sértené az érzéseiket.
Tavaly nyári megválasztása után Ahmadinezsád kikelt az állítólagos zsidó nemzetközi összeesküvés ellen, követelve, hogy Izraelt el kell törölni a térképről. Pár héttel később "rákos daganatnak" nevezet Izraelt, javasolva a zsidó állam áthelyezését Németországba vagy Alaszkába, majd legendának minősítette a holokausztot.
"Efféle szavak miatt nem vándorlunk ki. Mi irániak vagyunk" - mondja Harún Dzsasajai, a 17 ezer főt számláló teheráni hitközség elnöke. - Zsidók 2700 éve élnek Perzsiában, a zsidó vallásnak itt mély gyökerei vannak - teszi hozzá. Az iszlám forradalomig (1979) 80 ezer zsidó élt Iránban.
"Őszintén mondom: problémák nélkül gyakorolhatjuk a vallásunkat. Megvannak a magunk temetői, iskolái, zsinagógái, kóser élelmiszereink" - hangsúlyozza Dzsasajal. Szerinte senki nem viselkedik agresszívan a zsidókkal szemben - még Ahmadinezsád sem.
Miközben az ENSZ tavaly nemzetközi holokauszt-emléknappá nyilvánította január 27-ét, s egyben elítélte a holokauszt tagadásának minden megnyilvánulási formáját, addig Irán - akárcsak a nukleáris vitában - szemben úszik az árral. Államfője tüntetően felsorakozik olyan európai tudósok mögött, akik megkérdőjelezik a zsidóirtás dimenzióját.
Hazájában Ahmadinezsádnak mindazonáltal eddig nem sikerült felheccelnie a tömegeket Izrael ellen. Egy palesztin nem kormányzati szervezet által januárban rendezett szemináriumon, amelynek mottója "Holokauszt: mítosz vagy valóság" volt, alig tucatnyi szervezet vett részt. Három héttel ezelőtt a teheráni külügyminisztérium bejelentette, hogy saját égisze alatt nemzetközi tanácskozást rendez a holokausztról, valamint "független szakértőket" küld a zsidó tömeggyilkosságok helyszíneire.
"Azok, akik úgy vélik, hogy megtörtént a holokauszt, fél évszázad óta minden alkalmat kihasználtak álláspontjuk hangoztatására. Most itt van az ideje, hogy végre másokat is meghallgassanak" - indokolta a lépést Hamíd Reza Aszefi külügyi szóvivő.
Az iráni zsidó közösség is szeretné, ha végre valaki meghallgatná. Az iráni vezetőknek címezve szavait, Dzsasajai így bírálta a jelenlegi állapotokat: "Iránban vannak szónoki emelvények, de ők (a vezetők) sajnos senki mást nem engednek azok közelébe."
Tavaly nyári megválasztása után Ahmadinezsád kikelt az állítólagos zsidó nemzetközi összeesküvés ellen, követelve, hogy Izraelt el kell törölni a térképről. Pár héttel később "rákos daganatnak" nevezet Izraelt, javasolva a zsidó állam áthelyezését Németországba vagy Alaszkába, majd legendának minősítette a holokausztot.
"Efféle szavak miatt nem vándorlunk ki. Mi irániak vagyunk" - mondja Harún Dzsasajai, a 17 ezer főt számláló teheráni hitközség elnöke. - Zsidók 2700 éve élnek Perzsiában, a zsidó vallásnak itt mély gyökerei vannak - teszi hozzá. Az iszlám forradalomig (1979) 80 ezer zsidó élt Iránban.
"Őszintén mondom: problémák nélkül gyakorolhatjuk a vallásunkat. Megvannak a magunk temetői, iskolái, zsinagógái, kóser élelmiszereink" - hangsúlyozza Dzsasajal. Szerinte senki nem viselkedik agresszívan a zsidókkal szemben - még Ahmadinezsád sem.
Miközben az ENSZ tavaly nemzetközi holokauszt-emléknappá nyilvánította január 27-ét, s egyben elítélte a holokauszt tagadásának minden megnyilvánulási formáját, addig Irán - akárcsak a nukleáris vitában - szemben úszik az árral. Államfője tüntetően felsorakozik olyan európai tudósok mögött, akik megkérdőjelezik a zsidóirtás dimenzióját.
Hazájában Ahmadinezsádnak mindazonáltal eddig nem sikerült felheccelnie a tömegeket Izrael ellen. Egy palesztin nem kormányzati szervezet által januárban rendezett szemináriumon, amelynek mottója "Holokauszt: mítosz vagy valóság" volt, alig tucatnyi szervezet vett részt. Három héttel ezelőtt a teheráni külügyminisztérium bejelentette, hogy saját égisze alatt nemzetközi tanácskozást rendez a holokausztról, valamint "független szakértőket" küld a zsidó tömeggyilkosságok helyszíneire.
"Azok, akik úgy vélik, hogy megtörtént a holokauszt, fél évszázad óta minden alkalmat kihasználtak álláspontjuk hangoztatására. Most itt van az ideje, hogy végre másokat is meghallgassanak" - indokolta a lépést Hamíd Reza Aszefi külügyi szóvivő.
Az iráni zsidó közösség is szeretné, ha végre valaki meghallgatná. Az iráni vezetőknek címezve szavait, Dzsasajai így bírálta a jelenlegi állapotokat: "Iránban vannak szónoki emelvények, de ők (a vezetők) sajnos senki mást nem engednek azok közelébe."
