Az Izrael ellen rendszeresen elhangzó verbális kirohanásokat még viszonylag higgadtan viselik el az Iránban élő zsidók, akiknek a száma 25 ezer. Ám a náci rezsim alatt lezajlott tömegméretű zsidógyilkosságról tervezett karikatúrák és a holokauszt tagadása egyértelműen sértené az érzéseiket.
Tavaly nyári megválasztása után Ahmadinezsád kikelt az állítólagos zsidó nemzetközi összeesküvés ellen, követelve, hogy Izraelt el kell törölni a térképről. Pár héttel később "rákos daganatnak" nevezet Izraelt, javasolva a zsidó állam áthelyezését Németországba vagy Alaszkába, majd legendának minősítette a holokausztot.
"Efféle szavak miatt nem vándorlunk ki. Mi irániak vagyunk" - mondja Harún Dzsasajai, a 17 ezer főt számláló teheráni hitközség elnöke. - Zsidók 2700 éve élnek Perzsiában, a zsidó vallásnak itt mély gyökerei vannak - teszi hozzá. Az iszlám forradalomig (1979) 80 ezer zsidó élt Iránban.
"Őszintén mondom: problémák nélkül gyakorolhatjuk a vallásunkat. Megvannak a magunk temetői, iskolái, zsinagógái, kóser élelmiszereink" - hangsúlyozza Dzsasajal. Szerinte senki nem viselkedik agresszívan a zsidókkal szemben - még Ahmadinezsád sem.
Miközben az ENSZ tavaly nemzetközi holokauszt-emléknappá nyilvánította január 27-ét, s egyben elítélte a holokauszt tagadásának minden megnyilvánulási formáját, addig Irán - akárcsak a nukleáris vitában - szemben úszik az árral. Államfője tüntetően felsorakozik olyan európai tudósok mögött, akik megkérdőjelezik a zsidóirtás dimenzióját.
Hazájában Ahmadinezsádnak mindazonáltal eddig nem sikerült felheccelnie a tömegeket Izrael ellen. Egy palesztin nem kormányzati szervezet által januárban rendezett szemináriumon, amelynek mottója "Holokauszt: mítosz vagy valóság" volt, alig tucatnyi szervezet vett részt. Három héttel ezelőtt a teheráni külügyminisztérium bejelentette, hogy saját égisze alatt nemzetközi tanácskozást rendez a holokausztról, valamint "független szakértőket" küld a zsidó tömeggyilkosságok helyszíneire.
"Azok, akik úgy vélik, hogy megtörtént a holokauszt, fél évszázad óta minden alkalmat kihasználtak álláspontjuk hangoztatására. Most itt van az ideje, hogy végre másokat is meghallgassanak" - indokolta a lépést Hamíd Reza Aszefi külügyi szóvivő.
Az iráni zsidó közösség is szeretné, ha végre valaki meghallgatná. Az iráni vezetőknek címezve szavait, Dzsasajai így bírálta a jelenlegi állapotokat: "Iránban vannak szónoki emelvények, de ők (a vezetők) sajnos senki mást nem engednek azok közelébe."
