Megtaláltuk Lázár János közel 200 milliós, eddig homályos extrabevételének forrását

A kormánytagok tavalyi jövedelmi rangsorában csaknem 400 milliós bevétellel harmadik Lázár Jánosnál egy közel 200 milliós tétel forrása nem volt tisztázott. Eddig.

A HVG is írt a K-Monitor korrupciókutató szervezet összesítése alapján arról, hogy egy-egy miniszter és államtitkár mennyi fizetést kapott az adott évben, és mennyi „mellékes” – vagy hivatalosabban „külön adózó” – jövedelme volt még. Ezek jellemzően osztalék- vagy más rendkívüli bevételek lehetnek. 

A 2024-es év legnagyobb jövedelmű kormánytagjai között az első helyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzett, akinek 40 millió forintot elérő éves miniszteri fizetése mellett 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is volt. 

Szalay-Bobrovniczky volt tavaly a legjobban kereső miniszter, Rogán Antal az 520 milliós fizetéskiegészítésével csak második

A miniszterek, államtitkárok fizetésén felüli, külön adózó tavalyi jövedelméről tették közzé a hivatalos számokat. A dobogó így néz ki: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal és Lázár János.

A második helyezett Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 520 millió forinttal, ennek a nagy része a tárcavezető sokat emlegetett és számára évről évre szép keresetkiegészítést jelentő találmánya után kapott jogdíjbevétel.

A harmadik helyezett volt Lázár János, aki tavaly 394 millió forintot keresett, amelyből 85 milliót vélhetően a miniszteri fizetése, a képviselői tiszteletdíja, illetve a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciója hozhatott.  

A K-Monitor szerint a maradék 309 millió forint külön adózó jövedelmének egy része osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénz, de itt egy nagyobb részt nem tudtak azonosítani, mondván: a két említett tétel összesen legfeljebb 120 millió forintot tehet ki. 

A HVG jó eséllyel megtalálta a hiányzó 190 millió forint forrását is. Ez az összeg minden kétséget kizáróan egy üzletrészeladásból folyt be a miniszter kasszájába, és a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben meglévő 10 százalékos tulajdonrésze értékesítéséből származik. 

Mint emlékezetes, a mini-Dubaj-projekt körüli vitában derült ki, hogy az azóta – a főváros elővásárlási joga miatt – dugába dőlt beruházás arab befektetői egy Lázár János érdekeltségébe tartozó ingatlanban, a Divatcsarnokban akartak értékesítési irodát nyitni. 

Akkor kiderült, hogy a Párizsi Nagyáruház épületét tulajdonló Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben jó ideig Lázárnak is volt 10 százalékos tulajdonrésze, de állítólag még 2024 vége felé eladta, bár január 27-én az online cégjegyzékben ez még nem látszott. 

Összevetve Lázárnak a december 31-i állapotokat tükröző vagyonnyilatkozatait, a 2023-as évről szólóban még szerepelt ez a céges tulajdonrész, a 2024-esben pedig már nem. Így igaz lehet, hogy év vége felé vált meg tőle, és így a bevételnek is ott a helye a 2024-es adóévről szóló szja-bevallása kivonatában. Erről,

a részletekről a HVG írásban kérdezte hétfő reggel a Lázár-tárcát, de eddig nem kaptunk választ. Ha megérkezik, cikkünket frissítjük.

Vagyis a miniszter 7 évig tartogatta a 2017-ben szerzett, a 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatában már szereplő Divatcsarnok-részesedést, majd nem sokkal azelőtt, hogy a mini-Dubaj-projekt befektetői bejelentették értékesítési pontjuk helyszínét, Lázár hirtelen megvált a 10 százalékos tulajdonrésztől. 

Lázár már pont nem tulajdonos a Divatcsarnokban, ahol az arab befektetők a Mini-Dubaj értékesítési pontját nyitják

A hangsúly azon van, hogy “már”. Bár az Opten cégregiszter még azt mutatja, hogy Lázár János miniszternek 10 százalékos tulajdonrésze van a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben, a minisztérium szerint ez már nincs így. Igaz, a kilépése pontos dátumát nem árulják el. A cégben igazgatósági tag egy Habsburg-leszármazott, Lázár vadásztársa.

A HVG birtokába került, tavaly novemberi részvényesi határozat valóban rögzíti, hogy „Dr. Lázár János a 2024. november 26-án kelt részvényátruházási szerződés útján a tulajdonában álló 100 darab, egyenként 5000 forint névértékű törzsrészvényt négy egyenlő részben átruházta a társaság többi részvényesére”.

A négy, addig is tulajdonostárs részvényesnek így egyaránt 25-25 százalékra nőtt a részesedése:  

  • Alexandra-Vossoughi Turnauer,
  • Grafin Daria-Maria von Arco-Zinneberg,
  • Katharina Turnauer,
  • Stanilaus Turnauer. 

A fenti névsorból is látszik, hogy a vállalkozásban a a Turnauer család tagjai komoly szerepet viselnek. Ez egy Habsburg-barát osztrák milliárdos família, amelynek feje, Max Turnauer 2020 novemberében, 90 évesen hunyt el, addig ő volt a cég fő tulajdonosa is. A Habsburg-barátságra pedig jó példa, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán. A főhercegi sarj nem más, mint József nádor ükunokája és Lázár János vadásztársa.

Amúgy Max Turnauerről a Válasz Online-nak adott 2020-as interjújában így beszélt Lázár János: „A személyes barátaimról van szó, ezek az emberek nem szorulnak rá egyik kormány kegyére sem. 2018-ban, azon a délutánon, amikor befejeztem a miniszterséget, két ember hívott fel: Klaus Mangold és Max Turnauer. Megkérdezték, tudnak-e segíteni. Tudtak. Turnauer munkát ajánlott, és lehetőséget arra, hogy társa legyek egy vállalkozásban. Ez segített függetlenné válni, ha tetszik, szabadnak maradni.”

A Lázár által említett másik személyről, Klaus Mangoldról azt érdemes tudni, hogy 2021-ben az Orbán-kormány arra szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert üzletember cégével, hogy lobbizzon a Budapest Airport visszavásárlása érdekében. A Mangold Consulting GmbH-val kötött keretszerződés összesen 8,2 milliárd forintról szólt, ám a teljes összeget Mangold végül nem kapta meg.

Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek