Megtaláltuk Lázár János közel 200 milliós, eddig homályos extrabevételének forrását

A kormánytagok tavalyi jövedelmi rangsorában csaknem 400 milliós bevétellel harmadik Lázár Jánosnál egy közel 200 milliós tétel forrása nem volt tisztázott. Eddig.

Megtaláltuk Lázár János közel 200 milliós, eddig homályos extrabevételének forrását

A HVG is írt a K-Monitor korrupciókutató szervezet összesítése alapján arról, hogy egy-egy miniszter és államtitkár mennyi fizetést kapott az adott évben, és mennyi „mellékes” – vagy hivatalosabban „külön adózó” – jövedelme volt még. Ezek jellemzően osztalék- vagy más rendkívüli bevételek lehetnek. 

A 2024-es év legnagyobb jövedelmű kormánytagjai között az első helyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter végzett, akinek 40 millió forintot elérő éves miniszteri fizetése mellett 1,5 milliárd forint külön adózó jövedelme is volt. 

Szalay-Bobrovniczky volt tavaly a legjobban kereső miniszter, Rogán Antal az 520 milliós fizetéskiegészítésével csak második

A miniszterek, államtitkárok fizetésén felüli, külön adózó tavalyi jövedelméről tették közzé a hivatalos számokat. A dobogó így néz ki: Szalay-Bobrovniczky Kristóf, Rogán Antal és Lázár János.

A második helyezett Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter 520 millió forinttal, ennek a nagy része a tárcavezető sokat emlegetett és számára évről évre szép keresetkiegészítést jelentő találmánya után kapott jogdíjbevétel.

A harmadik helyezett volt Lázár János, aki tavaly 394 millió forintot keresett, amelyből 85 milliót vélhetően a miniszteri fizetése, a képviselői tiszteletdíja, illetve a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány elnöki pozíciója hozhatott.  

A K-Monitor szerint a maradék 309 millió forint külön adózó jövedelmének egy része osztalékjövedelme és a földjei után kapott pénz, de itt egy nagyobb részt nem tudtak azonosítani, mondván: a két említett tétel összesen legfeljebb 120 millió forintot tehet ki. 

A HVG jó eséllyel megtalálta a hiányzó 190 millió forint forrását is. Ez az összeg minden kétséget kizáróan egy üzletrészeladásból folyt be a miniszter kasszájába, és a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben meglévő 10 százalékos tulajdonrésze értékesítéséből származik. 

Mint emlékezetes, a mini-Dubaj-projekt körüli vitában derült ki, hogy az azóta – a főváros elővásárlási joga miatt – dugába dőlt beruházás arab befektetői egy Lázár János érdekeltségébe tartozó ingatlanban, a Divatcsarnokban akartak értékesítési irodát nyitni. 

Akkor kiderült, hogy a Párizsi Nagyáruház épületét tulajdonló Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben jó ideig Lázárnak is volt 10 százalékos tulajdonrésze, de állítólag még 2024 vége felé eladta, bár január 27-én az online cégjegyzékben ez még nem látszott. 

Összevetve Lázárnak a december 31-i állapotokat tükröző vagyonnyilatkozatait, a 2023-as évről szólóban még szerepelt ez a céges tulajdonrész, a 2024-esben pedig már nem. Így igaz lehet, hogy év vége felé vált meg tőle, és így a bevételnek is ott a helye a 2024-es adóévről szóló szja-bevallása kivonatában. Erről,

a részletekről a HVG írásban kérdezte hétfő reggel a Lázár-tárcát, de eddig nem kaptunk választ. Ha megérkezik, cikkünket frissítjük.

Vagyis a miniszter 7 évig tartogatta a 2017-ben szerzett, a 2018-ban leadott vagyonnyilatkozatában már szereplő Divatcsarnok-részesedést, majd nem sokkal azelőtt, hogy a mini-Dubaj-projekt befektetői bejelentették értékesítési pontjuk helyszínét, Lázár hirtelen megvált a 10 százalékos tulajdonrésztől. 

Lázár már pont nem tulajdonos a Divatcsarnokban, ahol az arab befektetők a Mini-Dubaj értékesítési pontját nyitják

A hangsúly azon van, hogy “már”. Bár az Opten cégregiszter még azt mutatja, hogy Lázár János miniszternek 10 százalékos tulajdonrésze van a Divatcsarnok Projekt Zrt.-ben, a minisztérium szerint ez már nincs így. Igaz, a kilépése pontos dátumát nem árulják el. A cégben igazgatósági tag egy Habsburg-leszármazott, Lázár vadásztársa.

A HVG birtokába került, tavaly novemberi részvényesi határozat valóban rögzíti, hogy „Dr. Lázár János a 2024. november 26-án kelt részvényátruházási szerződés útján a tulajdonában álló 100 darab, egyenként 5000 forint névértékű törzsrészvényt négy egyenlő részben átruházta a társaság többi részvényesére”.

A négy, addig is tulajdonostárs részvényesnek így egyaránt 25-25 százalékra nőtt a részesedése:  

  • Alexandra-Vossoughi Turnauer,
  • Grafin Daria-Maria von Arco-Zinneberg,
  • Katharina Turnauer,
  • Stanilaus Turnauer. 

A fenti névsorból is látszik, hogy a vállalkozásban a a Turnauer család tagjai komoly szerepet viselnek. Ez egy Habsburg-barát osztrák milliárdos família, amelynek feje, Max Turnauer 2020 novemberében, 90 évesen hunyt el, addig ő volt a cég fő tulajdonosa is. A Habsburg-barátságra pedig jó példa, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagja Habsburg-Lotharingiai Mihály Kálmán. A főhercegi sarj nem más, mint József nádor ükunokája és Lázár János vadásztársa.

Amúgy Max Turnauerről a Válasz Online-nak adott 2020-as interjújában így beszélt Lázár János: „A személyes barátaimról van szó, ezek az emberek nem szorulnak rá egyik kormány kegyére sem. 2018-ban, azon a délutánon, amikor befejeztem a miniszterséget, két ember hívott fel: Klaus Mangold és Max Turnauer. Megkérdezték, tudnak-e segíteni. Tudtak. Turnauer munkát ajánlott, és lehetőséget arra, hogy társa legyek egy vállalkozásban. Ez segített függetlenné válni, ha tetszik, szabadnak maradni.”

A Lázár által említett másik személyről, Klaus Mangoldról azt érdemes tudni, hogy 2021-ben az Orbán-kormány arra szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert üzletember cégével, hogy lobbizzon a Budapest Airport visszavásárlása érdekében. A Mangold Consulting GmbH-val kötött keretszerződés összesen 8,2 milliárd forintról szólt, ám a teljes összeget Mangold végül nem kapta meg.

Mr. Oroszország cégének le sem kellett írnia, pontosan mit teljesített a 8,2 milliárdos állami megbízásért

Tordai Bence hozzáfért az eddig nem nyilvános szerződéshez, és arra jutott: direkt fogalmazott a szerződés homályosan, mert „rosszul néznének ki a milliós-tízmilliós nagyságrendű óradíjak”.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.