szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A fenti mondat és egyéb válogatott trágárságok Vojiszlav Seselj szerb szélsőséges pártvezető szájából hangzottak el egy tavalyi hágai meghallgatáson. Az eset jól mutatja, hogy a csetnikvajda nem sok mindent bánt meg abból, amit az elmúlt másfél évtizedben tett. Szerencsére Szerbiában nem mindenki gondolja így: a belgrádi B92 televízió egy horvát szerkesztő és egy szerb rendező közreműködésével dokumentumfilmet készített a vukovári háborúról. Az alkotás látható lesz a novemberi Verzió fesztiválon.

"Amikor az anyósom elmesélte, hogy a második világháborúban megölték 18 éves lányát, 43 éves férjét, 30 éves sógorát és egy 10 hónapos gyermeket a rokonságából, akkor csak néztem őt, és arra gondoltam: én ezt nem élném túl, biztos belehalnék. Most mégis itt vagyok, és élek. Pedig ugyanezeket kellett megélnem” – mesél gyötrelmeiről egy háborús özvegy a Vukovár – Final Cut című film elején.

A szerb-horvát együttműködésben készült dokumentumfilm producere a belgrádi B92 médiabirodalom, a film szerkesztője pedig az eszéki Drago Hedl, míg rendezője a belgrádi Janko Baljak. Az alkotók a BBC legjobb hagyományait, a propagandamentes dokumentumfilm-készítést próbálják átültetni a Balkánra, megkísérelve a lehetetlent: kommentár nélküli alkotást létrehozni, amelyben mindent, ami elhangzik, az események résztvevőinek elmondásából ismerhetünk meg. A filmben addig nem közölt archív felvételeket is felhasználnak, megszólaltatnak egyszerű áldozatokat, városvédőket, szerbiai önkénteseket és kiskatonákat, politikusokat, orvosokat, újságírókat.
 

A film bemutatja, hogyan sodródott Vukovár egyik pillanatról a másikra háborúba, de a szerzők szándékától eltérően inkább hazai (értsd: délszláv) fogyasztásra ajánlott, mint széleskörű ismeretterjesztésre. A régiót és annak történelmét nem ismerők értetlenül állhatnak az olyan mondatok előtt, mint hogy „visszavágunk ’41-ért” [az usztasa vérengzésekért], vagy hogy a foglyok közül a „siptárokat [a koszovói albánokat] öljük meg legelőször” (ami pedig már az évtizedvégi koszovói konfliktust jelzi előre 1991-ben). Továbbá idegenül csenghetnek a csetnikvezér, usztasák, JNA [Jugoszláv Néphadsereg] szavak is. Itt elkellt volna egy kis értéskönnyítő magyarázat, amit a szerzők – a kétféle értelmezés miatt - szándékosan kerülni akartak.

Nézzen bele!
Részlet az alkotás hivatalos weboldaláról, kattintson ide!
Érdekesebb, még összetettebb, ezáltal árnyaltabb lehetett volna a film, ha nem a ’91-es ovcsári kivégezésekkel zárul, hanem szó esik a kérészéletű szerb uralomról, majd a város - és az ország - villámgyors szerbtelenítéséről, valamint az azt követő évekről, az élet normalizálódásáról. Lehet azt mondani, hogy az egy másik film lett volna, de "egyben a kettő" talán még tárgyszerűbb lehetett volna. Bár még mindig jobb, hogy szerb oldalról ez, a bűnökkel való szembenézés készült el, és nem pedig egy pátosszal teli alkotás a szerbek horvátországi exodusáról.

A film a november 8. és 12. közötti Verzió fesztiválon lesz látható, a részletes programról hamarosan itt olvashatnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!