Vihar a biliben: érvek az "euro" ellen

Nemzeti érvek

A 2008-as eurócsatlakozással számoló lettek "eiro"-nak neveznék a térség devizáját, ugyanis a lett nyelvben nem lehet egymás mellett az "e" és az "u" magánhangzó. A lett állaspont szerint az EU erőszakot akar tenni nemzeti nyelvükön, amiben nincs olyan értelmes szó, hogy euro. A máltai kormányzat is az "ewro" név mellett kampányol, a szlovének pedig "evro"-nak hívnák a közös pénzt. A litván szabályokból az "euras" név következne. A litván kormány tiltakozó levélben fordult a soros EU-elnök Hollandiához, amiben nyomatékkal rámutatott, hogy "a litván nyelv nem tűri az euro szó toldalék nélküli formáját". Az érintettek képviselői - korábban köztük volt Málta is - azzal fenyegetőztek, hogy miniszterelnökeik nem írják alá az új alkotmányt, amennyiben nem írhatják úgy az eurót az EU-s iratokban, ahogy azt nyelvük szabályai megkövetelik. A vita nem vonatkozik az euróbankjegyekre és -érmékre, ott továbbra is marad kétfajta helyesírás.   Forrás: Index.hu

"Az euró azoknak a tagországoknak az egységes valutája, amelyek azt bevezetik. Hogy ez az egységesség kifejezésre jusson, törvény írja elő az euro szó egységes rövid o-s írásmódját" - olvasható a jelentésben. Állítólag azonban helyesírási kérdésekben semmiféle hatásköre nincs a Központi Banknak - legalábbis így reagált a hírre az Európa Parlament egyik munkatársa. Azontúl, hogy az egységes rövid o-s írásmód ellentétes a sokszínűség, illetve a soknyelvűség elvével, további  félreértésekre is okot adhat - válaszolta a hvg.hu kérdésére. Ilyen például az euroszkeptikus szó, amely ebben a formában azt is jelenthetné, hogy valaki magától a fizetőeszköztől irtózik.

Forrásunk rámutat: a magyar helyesírás szerint egyedül a no és a nono szavak végződnek rövid o-ra, az átvett pénznemeket pedig kivétel nélkül magyarosítják - így a dollar az dollár, a Mark pedig márka.

Nemcsak a magyarok és a lettek, hanem a litvánok, a szlovének és a máltaiak is azt követelik, hogy a hivatalos uniós dokumentumokban, amelyet egyébként mind a 21 ország nyelvére lefordítanak, a nemzeti helyesírásuk szerint írhassák a közös fizetőeszközt. Ez viszont ütközik egy 1998-as uniós rendelettel, amely gyakorlatilag kivonja az euró szót a "nemzetek hatásköréből", és egységesíti az "euro" helyesírást (legalábbis latinul, a görögök meg a bolgárok a saját betűikkel írják). Ez azt jelenti, hogy a hivatalos uniós dokumentumokban - például a közösségi jogszabályokban - nálunk is rövid o-val kellene írni az eurót, hiába eltérő a magyar helyesírás.

A jelenlegi vita azért is különös, mert a hvg.hu úgy tudja, a rendelet óta már a litván és a magyar jegybank is megállapodott az EKB-val, így ezen országok nem gördítenek majd akadályt az "euro" név elterjedése elé, még ha saját publikációikban a nemzeti helyesírásuknak megfelelő elnevezést is használják majd.

Az itthoni gyakorlat ráadásul teljesen egybevág a megállapodással: az uniós bankjegyeken rövid o-val, a magyar köznyelvben pedig hosszú ó-val írják - tájékoztatták a hvg.hu-t a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. Pozsgai Ildikó, az intézet munkatársa szerint a mostani írásmód nem veszélyezteti Magyarország eurózónába való bejutását, ezért annak megváltoztatásárs nincs szükség.

Az eredeti tervek szerint december 29-én írják alá Rómában azt az uniós alkotmányt, amely rögzíti az euró szó helyesírását. Kovács László külügyminiszter ez ügyben Bernard Bot holland külügyminiszterhez, a Tanács soros elnökéhez fordul.