Angela Merkel megerősítette, hogy a válság csakis politikai eszközökkel oldható meg, s ezért a rendezést célzó politikai erőfeszítéseket fel kell gyorsítani. Hangsúlyozta, hogy újból be kell indítani az úgynevezett közel-keleti kvartett, azaz az Egyesült Államok, Oroszország, továbbá az ENSZ és az Európai Unió közvetítő tevékenységét, s Németország január 1-jétől uniós elnökként erre fog törekedni.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ehhez szükség van a térség országainak közreműködésére is, s ennek kapcsán elsősorban Egyiptomot, Szaúd-Arábiát és Jordániát említette.

Merkel utalt arra, hogy az unió soros elnökeként jövő februárban fel kívánja keresni a régió országait.

A német kancellár és az egyiptomi elnök egyaránt síkraszállt Libanon függetlensége és szuverenitása mellett. Támogatásukról biztosították a Fuád Szinjóra miniszterelnök vezette kormány erőfeszítéseit, elutasítva a Hezbollah síita gerillaszervezetnek a törvényes kormány megdöntését célzó törekvéseit.

A közel-keleti válság rendezésének előmozdítása olyannyira a német külpolitikai erőfeszítések középpontjában áll, hogy kedden Berlinben Ehud Olmert izraeli miniszterelnök lesz Angela Merkel vendége. A tervezett tanácskozás előtt ugyanakkor meglehetősen kedvezőtlen előjelként hatott, hogy az izraeli kormányfő a napokban élesen bírálta a német diplomáciát amiatt, hogy az általa terrorista államoknak tekintett Szíriát és Iránt is be kívánja vonni az iraki rendezésbe.

Mubarak Berlinben a nyilvánosság előtt nem volt hajlandó kommentálni a Szíria bevonását célzó német külpolitikai erőfeszítéseket. A vasárnapi találkozón értesülések szerint Merkel bírálta Damaszkuszt, amiért nem hajlandó „konstruktív lépéseket” tenni a libanoni válság rendezése érdekében.