szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A Gangesz-folyó, India gazdaságának egyik fő forrása, életveszélyben van. A zarándokok, akik a 42 napig tartó rituális megtisztulási fürdőzésre érkeznek ezekben a hetekben, szennyvízcsatornához hasonló vízben mártózhattak meg.

A folyóba kerül egy sor város szerves hulladéka, a kanpúri cserzőké is, amelyeknek nincsen tisztítóberendezésük. A helyzetet súlyosbítja a folyónak a gátak, az öntözéshez elvont víz miatti apadása is. "Ez eddig még soha nem történt meg, a Gangesz közepén derékig ér a víz" – mondta az egyik zarándok a Corriere della Sera című olasz napilap riporterének.

A zarándokok tömeges öngyilkossággal való fenyegetőzése miatt Alláhábád hatóságai megnyitottak két zsilipet, a helyzet egy kicsit javult, a megnyugtató megoldáshoz azonban kevés.

A folyó életbevágóan fontos az indiai mezőgazdaság számára. A síkság a világ egyik legtermékenyebb földje. Ennek ellenére a folyó vízét a szennyezéstől alig védi törvény. Nincs szabályozva még az áramtermelésre felhasználható mennyiség sem. És erősen érezteti magát itt is a felmelegedés. A Himalájában lévő Gangotri-gleccser évente több mint 30 méterrel húzódik vissza és olvadásának következménye olyan instabilitás, amely felváltva okoz a múltban egyáltalán nem tapasztalt szárazságot, illetve áradásokat.

A Gangesz völgyében néhány év alatt mintegy száz parasztasszony lett öngyilkos a szent folyó pusztulása miatt. A zarándokok énekükben hosszú életet kívánnak a Gangesznek. Nem véletlen, hogy az indiai kormány 2007-et a "víz évének" tervezi, a gazdaság állapota és a társadalmi béke függ a mihamarabb meghozott hatékony intézkedésektől.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Tech

India is embert küld a világűrbe

Az indiai űrhivatal jóváhagyta azt a tervet, hogy 2014-ben emberrel a fedélzetén űrhajót állítsanak Föld körüli pályára.

MTI Világ

Szárazság és vízhiány lesz Európában is

Jóval több ember kerül veszélybe a klímaváltozás miatt, és a vízhiány is drámai mértékű lesz nemcsak Kínában és Ausztráliában, hanem Európa és Amerika egyes részein is - olvasható a világszervezet keretei között működő klímakutató kormányközi csoport (IPCC) jelentésében, amelynek főbb pontjait a dokumentum egyik szerzője beszélt a Reuters brit hírügynökségnek.

Melléklet

Kínai és indiai gazdasági száguldás

Kína a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált az idén, sőt egyes számítások szerint rövidesen megelőzheti a még harmadik Németországot is. A kínai gazdaság 2006-ban ismét 10 százalék körüli ütemben nőtt, hiába fogadkozott Peking, hogy a túlfűtöttség elkerülésére visszafogja a tempót. Nem törte meg a lendületet - és a kereskedelmi többletet sem mérsékelte -, hogy az USA nyomására, ha óvatosan is, de hagyta felértékelődni valutáját, a jüant. A lendületes export nyomán valutatartaléka az év végére meghaladta az ezermilliárd dollárt, és e tekintetben világelsővé vált, megelőzve Japánt. A kínai gazdaságpolitikusok ezt látva az import növelését és a belső kereslet ösztönzését javasolták.