Az 54 éves Klar 1983 januárja óta tölti többszörös életfogytiglani börtönbüntetését, amelyet többrendbeli gyilkosság elkövetésének vádjával kapott. Egyebek között azzal vádolták őt, hogy a hetvenes évek második felében több társával együtt részt vett az akkori szövetségi főügyész, Siegfried Buback, továbbá a munkaadók szövetségének elnöke, Hanns-Martin Schleyer és Jürgen Ponto bankár meggyilkolásában.

Christian Klar esetében a minimális jogi elévülési idő 2009-ben jár le, az egykori hírhedt Vörös Hadsereg Frakció tagja azonban néhány hónappal ezelőtt kegyelmi kérvénnyel fordult az államfőhöz. Köhler azóta tanulmányozta az ügyet, s múlt hét péntekén - saját kezdeményezésére - személyesen is találkozott a volt terroristával. A találkozó miatt magas rangú konzervatív, elsősorban keresztényszociális politikusok részéről heves bírálatok érték, az utóbbiak azt is kilátásba helyezték, hogy megtorpedózzák az elnök esetleges újraválasztását 2009 tavaszán. Határozottan kiállt ugyanakkor Köhler személyének, hivatalának, illetve szabad döntési jogának tiszteletben tartása mellett Angela Merkel kancellár, a konzervatív CDU elnöke, Norbert Lammert parlamenti elnök és a konzervatívokkal közösen kormányzó Német Szociáldemokrata Párt is.

Klar fogva tartásának körülményein a hatóságok a közelmúltban enyhítettek, ami felerősítette azokat a feltevéseket, amelyek szerint valószínűsíthető az elnöki kegyelem. Az 1977-es Buback-gyilkosságban pedig új elemként merült fel az az információ, amelyet elsőként a meggyilkolt főügyész fia tett közzé arról, hogy Klar állítólag közvetlenül nem vett részt apja meggyilkolásában. Saját ügyét nehezítette viszont a volt terrorista azzal a levéllel, amelyet a Baloldali Pártnak címezve az év elején juttatott ki a börtönből. Ebben az imperializmus, illetve a tőke hatalmának megdöntésére szólított fel. A levélből sokan arra következtettek, hogy Klar semminemű megbánást nem tanúsított.

A közlemény szerint az elnök előzetesen konzultált az igazságügyi miniszterrel, a szövetségi főügyésszel, valamint más illetékes szervekkel, továbbá megkereste az áldozatok hozzátartozóit is. Végezetül pedig találkozott Klarral is. Horst Köhler ezt követően hozta a kegyelmi kérvényt elutasító döntését.

A német államfő egyidejűleg elutasította egy másik korábbi RAF-terrorista, Birgit Hogefeld kegyelmi kérvényét is. A közlemény szerint ugyanakkor az elnök a későbbiekben hivatalból ismét határozni fog az utóbbi kérvényről. A politikai pártok első állásfoglalásaikban tudomásul vették az elnök döntését.