A döntés a milánói polgári fellebbviteli bíróságon született meg. Eluana Englaro 1992. január 18-án közlekedési baleset után esett kómába, amelyből nem tért magához. Miután az orvosok a kómás állapotot visszafordíthatatlannak ítélték, az apa 1999-ben az olasz igazságügyi szervekhez fordult, hogy engedélyezzék lánya mesterséges életben tartásának megszüntetését.
A fellebbviteli bíróság bizonyítottnak tekintette, hogy maga Eluana, amikor még tudatánál volt, meggyőződésének adott hangot: inkább meghal, mintsem hogy mesterségesen életben tartsák, s ne legyen képes érzékelni a külvilágot. A fellebbviteli bíróság ítélete ellen elvileg még lehet fellebbezni a semmitőszéknél.