Jól szerepelne, s 9 mandátumot szerezne a délvidéki Magyar Koalíció, ha most tartanának Szerbiában parlamenti választást - derül ki egy most ismertetett közvélemény-kutatásból.
A belgrádi CESID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) október 18-a és 28-a között 4718 fős reprezentatív mintán végezte a vizsgálatot, amelynek legfőbb megállapítása, hogy a radikálisok és a májusig kormányon volt szerbiai demokraták jelentősen visszaesnének egy mostani szavazáson.
A tavaly januári választáson még 78 mandátumot szerző radikálisok bukása a párt szakadásának a következménye lenne. A Vojiszlav Seselj vezette SRS ugyanis pár hónapja ketté vált: eddigi alelnöke, Tomiszlav Nikolics létrehozta a Szerb Haladó Pártot (SNS), s csatlakozott hozzá Aleksandar Vucic, a radikálisok főtitkára.
Seselj hívei jelenleg 58 fővel vannak jelen a parlamentben, mivel 20 képviselő távozott az SNS-be. A különböző mértékben radikális irányultságúak azonban a CESID felmérése szerint még mindig komoly erőt képviselnének, mivel Nikolicséknak 62, az SRS-nek pedig 18 képviselője lenne a törvényhozásban, vagyis kettővel több, mint jelenleg van a két erőnek.
A másik nagy vesztes, Vojiszlav Kostunica volt miniszterelnök Szerbiai Demokrata Pártja (az Új Szerbia párttal szoros koalícióban) az eddigi 30 helyett 22 mandátumban reménykedhetne. A jelenlegi kormányt vezető Demokrata Párt mögött felsorakozott koalíció kevesebb szavazattal megőrizné májusban szerzett 102 mandátumát, s a szocialisták is hoznák korábbi eredményüket.
A Magyar Koalíció kiugróan jó eredménye nemcsak a szavazatszám növekedésének lenne az eredménye, hanem a kisebbségi pártok mandátumainak kiszámítása során alkalmazott sajátos szerbiai módszernek is. A magyar pártokra ugyanis a CESID felmérése szerint 87 ezren voksolnának, mintegy 14 ezerrel többen, mint májusban (de 6 ezerrel még mindig kevesebben, mint a januári elnökválasztáson). Ennek ellenére parlamenti mandátumaik száma a jelenlegi négynek több mint a duplájára emelkedne.
A CESID felmérése azt is kiderítette, hogy jelenleg az Európai Unióhoz való csatlakozást a szerbiai szavazók 60 százaléka támogatja, és mindössze 14 százalék az ellenzők aránya, míg 26 százalékuk tanácstalan. A legfontosabb célnak a gazdasági fejlődést tartották a megkérdezettek, amit az életszínvonal növelése, a korrupció és a bűnözés visszaszorítása, valamint a munkanélküliség enyhítése követett. Az EU-csatlakozás és Koszovó megőrzése - az a két téma, amely még mindig uralja a politikai közbeszédet, s ezért a médiát is - csak az 5. és 6. helyen van a szerb polgárok által kialakított fontossági sorrendben.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
