szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A halottak és a sebesültek számától függetlenül elsősorban a világmédia, a világpolitika és a világközvélemény azonnali, "lehetőség szerint szélsőséges" reakciója volt az indiai Mumbaiban elkövetett terrortámadás célja, és ebből a szempontból az akciót a terroristák "igen jelentős sikerének" kell tekinteni - áll az egyik vezető londoni stratégiai kutatóintézet elemzésében.

© MTI/AP
Paul Cornish, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után elnevezve, a Chatham House - nemzetközi biztonságpolitikai kutatási programjának az igazgatója elemzésében azt írta: a támadásról szóló beszámolók az első pillanattól fogva "a telítettségig átitatták" a világmédia híradásait, perceken belül vértócsák, égő szállodák, távoli célpontokra tüzelő indiai mesterlövészek, a terroristákat ábrázoló zártláncú kamerafelvételek jelentek meg a tévéképernyőkön.

A Chatham House vezető szakértője szerint azonban a mumbai támadásban - minden szörnyűségével együtt - valójában jóval kevesebb lehetett a tartalmi elem, mint ahogy az a híradásokat figyelők szemében feltűnhetett. A rajtaütést például nyilván előre kitervelték, de a hírekben szereplő "katonai stílusú tervezésre" talán mégsem volt szükség fegyvertelen, gyanútlan polgári személyek halomra gyilkolásához zsúfolt pályaudvarokon és éttermekben. A támadás vezérlő motívumai közül emellett hiányozhatott "a küldetés", "az ügy", "a vízió" is, de a terroristák - mint kiderült, joggal - számíthattak arra, hogy a világmédia és "a nemzetközi terrorizmus-elemző ipar" igen gyorsan betölti helyettük ezt az űrt - áll a vezető londoni stratégiai kutatóközpont elemzésében.

Szerinte Mumbai valami olyasmit jelképezhet, ami "a globális dzsihádnál" is sokkal aggasztóbb. A világ elérkezhetett ugyanis oda, hogy önmagukat radikalizáló, "szociopata" egyének laza szerveződést alkotva, néhány ezer dollárból megfelelően felfegyverkezve és felszerelkezve alapszintű akciótervet dolgoznak ki, és ennek alapján adnak erőszakos kifejezést általános elégedetlenségüknek. Ezek az emberek egyszerűen csak azért hajtanak végre terrorcselekményt, mert képesek rá, "a nézőközönség pedig a nevükben kitalálja hozzá a rációt" - áll az elemzésben.

Cornish professzor szerint elérkezett a "celebrity-terrorizmus" kora, amelyben "a megszállott nézőközönség teszi azzá" a terroristákat, amivé azok haláluk előtt válni akarnak, függetlenül erkölcsi érzékük romlottságától, torzult világnézetüktől, tehetségtelenségüktől és sérelmeik eltúlzott mivoltától.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!