Futottak még

Valódi rivális hiányában és pártja népszerűségének köszönhetően akár már most vasárnap a jobboldali liberális Bronislaw Komorowski ölébe hullhat a lengyel elnöki cím.

Futottak még

Az államfő legyen intelligens, határozott, elvhű, hazafias, a társadalmi problémák iránt érzékeny, de nem túl fontos, hogy vallásos-e – így festették le a megkérdezett lengyelek az egyik közvélemény-kutató intézet kérdésére, milyen elnököt szeretnének. Nem biztos, hogy minden kívánalomnak megfelel, de a jelek szerint a varsói óvárosban lévő elnöki palota lakója a következő öt évben Bronislaw Komorowski, a jobboldali liberális Polgári Platform (PO) jelöltje lehet. A sors fintoraként – mert az alkotmány ezt a feladatot az alsóház, a szejm elnökére ruházza – ideiglenesen már most is ő az államfő, mióta a katyni megemlékezésre tartó Lech Kaczynski április 10-én repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette, ami miatt az elnökválasztást is előre kellett hozni.

Bronislaw Komorowski
AP/Alik Keplicz

 A felmérések az 58 éves, történészből lett politikus előnyének csökkenését mutatták, ám varsói vélemények szerint a kérdés így is csak az, hogy már most vasárnap megszerzi-e az abszolút többséget, vagy csak a július 4-ei második fordulóban jut el a célig. A PO ugyanakkor óvatos, mert egyszer már megégette magát a korai örömmel. A pártban emlékeznek rá, hogy öt éve az esélyesebb, az első körben élen végzett Donald Tusk jelenlegi miniszterelnök váratlanul vereséget szenvedett Kaczynskitől. Tusk most nem indult, de Komorowski legnagyobb ellenfele a másik Kaczynski, az ikertestvérénél 45 perccel idősebb Jaroslaw.

A fivére tragikus halálát kísérő szimpátiaszavazatok mellett a 61 éves Kaczynski másik esélye, ha a részvételi arány a megszokottnál alacsonyabb lesz. A testvérével együtt alapított jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság Párt (PiS) mozgósító erejét a liberálisokénál nagyobbnak tartják. A 2006–2007-es miniszterelnöksége idejéből vegyes érzelmeket hátrahagyó Kaczynski kevésbé volt harcias a kampányában, és azt hangsúlyozta, hogy az elnök legfontosabb feladata egész Lengyelország érdekeinek a védelme.

Az ötgyerekes, feleségét a cserkészmozgalomban megismerő, nemesi családból származó, az 1981-es szükségállapot után internált Komorowski legnagyobb ellenfele a kampányban saját maga volt. A rendszerváltás óta parlamenti képviselő, 2000–2001-ben védelmi miniszter politikus szürke egyéniség és rossz szónok, aki mellett Kaczynski minden ellentmondásossága ellenére is karizmatikusnak számít. Komorowski vonakodott nyilvánosan megmérkőzni vetélytársaival, az egyetemi és más vitákon rendszerint vagy ő vagy Kaczynski nem jelent meg a másik nyolc elnökjelölt társaságában. A szejm elnöke végül részt vett a múlt vasárnapi tévévitán, amelyen a négy parlamenti párt jelöltje – rajtuk kívül a PO koalíciós partnere, a Lengyel Néppárt (PSL), illetve az ellenzéki Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) vezetője, Waldemar Pawlak és Grzegorz Napieralski – ismertette elképzeléseit.

A szejm elnökét előreviszi azonban a PO népszerűsége és a Tusk-kormány teljesítménye. Az SLD-t az összeomlás szélére sodró, korrupcióval fertőzött, 2005-ig tartó baloldali kormányzás, majd a PiS szeszélyes szövetségesekkel végigvitt, 2005–2007-es időszaka után nyugalom honol Lengyelországban, a gazdaság pedig tavaly az EU-ban egyedül nőtt. Tusk és a PO lendületét a Lengyelországot sújtó, másfél évszázada nem tapasztalt árvíz sem fogta vissza, mert a kormány gyorsan reagált, a kármentésre szánt 2 milliárd zlotyt (1 zloty = 67 forint) pedig a deficitcél őrzése érdekében a költségvetés tartalékából teremtették elő. Ha Komorowskiból elnök lesz, az államfői és a kormányfői hivatal ütközési pontja is megszűnik. Tusk nekiláthat a Kaczynski által megvétózott egészségügyi és nyugdíjreformnak, és előkészítheti a terepet ahhoz, hogy a PO a jövő évi parlamenti választáson akár egyedül is többséget szerezzen a szejmben.

A mezőny előtt utcahosszal vezető két politikus unalmas kampányának árnyékában a többi jelölt a saját külön céljain dolgozott. Az utóbbi húsz év legnagyobb túlélője, a kormányfői poszton kétszer is szerepelt, jelenleg miniszterelnök-helyettes Pawlak a szereplésével azt igyekszik elérni, hogy a PSL jövőre is átugorja az 5 százalékos parlamenti küszöböt. A 36 éves Napieralski azon dolgozik, hogy a jelenleg főleg a PO táborát erősítő fiatalok megnyerésével az öt éve romokban heverő SLD-ből újra ütőképes baloldali pártot kovácsoljon a két jobboldali erő uralta Lengyelországban. A PiS korábbi koalíciós partnere, a szélsőbaloldali Önvédelem vezetője, Andrzej Lepper – aki az idén februárban szexuális zaklatás vádjával első fokon 27 hónap börtönt kapott – a politikai túlélésért küzd. Az extravagáns nézeteivel a korábbi választásokon is feltűnt csodabogár Janusz Korwin-Mikke is összegyűjtötte az induláshoz szükséges százezer aláírást, és a kampányban azt hirdette, elvenné és a hadseregnek adná a munkanélküliek segélyét, felszámolná az állami egészségügyi rendszert, az euró átvételét pedig 2222-re tűzné ki.

NAGY GÁBOR