A gazdasági reformjairól ismert Dzurinda-kormányban részt vevő pártok kerülhetnek hatalomra Szlovákiában. Hiába kapta ugyanis Robert Fico kormányfő pártja a legtöbb szavazatot, nem akad koalíciós társa. (képgalériával)
Szlovákia újra Európa kistigrise lesz – jelentette ki Iveta Radicová, a liberális–konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKU) listavezetője, aki Szlovákia első női kormányfője lehet. A szombati választáson a május végi csehországi forgatókönyv ismétlődött meg: toronymagasan, több járásban abszolút többséggel nyert az eddigi kormánypárt, ám koalíciós partner híján nem tud hatalmon maradni. Ivan Gasparovic államfő hétfőn a győztes Smert vezető Robert Fico eddigi miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással, aki jövő szerdáig próbálkozhat társat találni. A sikerben maga sem nagyon bízik, legalábbis a választás másnapján közölte, kész az ellenzéki szerepre.
A leköszönő koalíció bukását részben az okozta, hogy nem jutott be a parlamentbe a Csehszlovákia 1993-as szétválását szlovák részről levezénylő, majd hosszú időn át meghatározó politikai tényezővé vált Vladimír Meciar által vezetett nacionalista Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), mert szavazóinak nagy része átpártolt a Smerhez. Fico másik koalíciós partnere, a magyarellenes kampányt folytató, Ján Slota nevével fémjelzett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) pedig mindössze 900 szavazattal lépte át az 5 százalékos parlamenti küszöböt. Így az új pozsonyi törvényhozásban Fico és párttársai egyszerre lesznek baloldali és nemzeti ellenzék, amivel, hangsúlyozta maga is, gyakran megkeseríti majd a kormány életét.
(A fotóra kattintva képösszeállítást láthatnak)
A voksolás meglepetése, hogy a nyugat-szlovákiai magyar kisebbség elfordult az őt 1998 óta képviselő Magyar Koalíció Pártjától (MKP), így az ezúttal be sem került a törvényhozásba. Nagy vereségét elemzők szerint részben az elhibázott, a párt szakadárjaiból Bugár Béla vezetésével tavaly létrehozott Most-Híd pártra kiélezett negatív kampánya (lásd Híd-avatás című írásunkat), részben a kettős állampolgárság melletti egyértelmű kiállása, illetve a magyar törvényre adott szlovák válasszal szembeni álláspontja okozta.
A nevében és politikájában is a szlovák–magyar kettőség fontosságát hangsúlyozó Most-Híd viszont pozitív üzeneteket küldött. Valódi problémákról – nyugdíjemelés, mezőgazdasági támogatások növelése, decentralizált közigazgatás – beszélt, és hangsúlyozta, hogy segítségével megvalósítható a mérsékelt magyarok szerepvállalása a Ficóval szemben felálló jobbközép kormányban. A párt a magyarokéin kívül nem kevés szlovák szavazatot is szerzett, elsősorban Pozsonyban és Kassán. A frakció felét szlovák politikusok alkotják majd, kivétel nélkül elismert értelmiségiek. Bugáréknak aligha lesz könnyű teljesíteniük a magyarlakta településeknek tett ígéretet, a csallóközi autópályát, mert a leendő kormány nemigen mondhat le a Fico-kabinet által északabbra elindított sztrádaépítési programokról.
A következő hetek Pozsonyban a négy jobbközép párt koalíciós tárgyalásairól szólnak majd. Elengedhetetlen az egymás közti viszonyuk pontos tisztázása, mivel 79 mandátumuk minimális többséget jelent a 150 tagú törvényhozásban. Ráadásul a leendő koalícióban többnyire ugyanazok a pártok vesznek részt, mint a Mikulás Dzurinda vezette előző, 2002– 2006 közötti kabinetben, amikor tapasztalhatták, milyen nehéz bizonytalan parlamenti többséggel kormányozni. Viaskodásuk kormányválsághoz, előrehozott választásokhoz, végül Fico hatalomra kerüléséhez vezetett.
A koalícióról már a voksolás után javában, bár még nem hivatalosan tárgyaló pártok közül az SDKU és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) frakciója kipróbált, stabil parlamenti hátteret adó politikusokból áll. Bizonytalansági tényező viszont a Most-Híd, főként a magyar kormány Szlovákiát érintő esetleges politikai offenzívája nyomán kialakuló további konfliktushelyzetekre adandó szlovák válaszok miatt. Az igazi talány a parlamentbe újonnan bekerült liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) teljes ismeretlenségből felbukkant 22 képviselője, akikről még a pártvezetés sem tudja, hogyan viselkednek válsághelyzetekben. Ráadásul négyen korábban abban egyeztek meg a pártelnök Richard Sulíkkal, hogy bár SaS-színekben indulnak, függetlenek lesznek.
A legkevesebb vitát a koalíciós tárgyalásokon a gazdasági kérdések kelthetik. A felek egyetértenek abban, hogy a legfontosabb feladat Ficóék piac- és külfölditőke-ellenes, szociáldemagóg intézkedéseinek a visszafordítása. Mindebben a Dzurinda-kormányban sikeresen együttműködtek, az új szereplőként belépett SaS pedig még náluk is radikálisabb piacpárti intézkedéseket tartana szükségesnek. Sulík ráadásul régről ismeri az SDKU-t, annak idején tanácsadóként közreműködött a Dzurinda-kormány gazdasági sikerét megalapozó, az áfára, a nyereségadóra és az szja-ra érvényes egykulcsos adórendszer kidolgozásában. Társadalompolitikai területen vannak viszont vitás pontok, leginkább a SaS és a KDH között. A liberális SaS a marihuána és a melegházasság legalizálását pártolja, ami a KDH számára szóba sem jöhet, a párt ráadásul az egyház és állam kapcsolatával összefüggő kérdésekben idézhet elő konfliktusokat. A koalíción belül feltehetően a KDH érzi majd leginkább kötelességének a szlovák államiság védelmét is – képviselőik az eddigi ellenzékből egyedüliként szavazták meg a Fico-kormány válaszlépését az új budapesti kormány által a kettős állampolgárságról hozott törvényre.
Javában folynak a találgatások a kormányzati posztokról is. A Sme liberális-konzervatív napilap értesülése szerint a Radicová-kabinetben az SDKU-pártelnök Dzurinda külügyminiszteri posztot kap, párttársa, Ivan Miklos korábbi pénzügyminiszter pedig az oktatási tárcát szeretné magának. A pénzügyeket Sulík irányítaná, és nem kizárt, hogy a SaS a gazdasági minisztériumot kapná meg. A KDH-nak jutna a belügy, Bugárék az agrár- és esetleg a kulturális ügyeket vihetnék.
Az új kormány viszonylag jó állapotban lévő gazdaságot örököl, Ficóék csak az utóbbi másfél évben kezdtek felelőtlenül költekezni. Emiatt az idén az államadósság a kormány által gondosan titkolt adóbevétel-csökkenés hatására is várhatóan csak a GDP 40 százalékára emelkedik, ami a várt 3,2 százalékos idei gazdasági növekedés mellett még kezelhetőnek látszik, akár adóemelés nélkül is. Kérdés, milyen magasra teszi a lécet az új koalíció. Visszatér-e a Dzurinda-kormány által annak idején célul kitűzött kiegyensúlyozott költségvetéshez, vagy megelégszik azzal, hogy törvényben szabja meg a költségvetési hiány felső határát. Várhatóan újraindul a privatizáció, amelyből annak idején a nyugdíjreform költségeit akarták fedezni. A Cargo vasúti fuvarozócég és a pozsonyi repülőtér a két legnagyobb falat, melyeknek magánosítását Fico 2006-ban az utolsó pillanatban leállította. A jobboldali kormánynak elsősorban a munkahelyteremtésre kell receptet találnia. A Dzurinda-kormány távozásakor még olyan hiány volt munkáskezekből, hogy Vietnamból hoztak olcsó vendégdolgozókat. Az idén viszont ötéves csúcsra, 12 százalék fölé emelkedett a munkanélküliség.
TUBA LAJOS / POZSONY
A választásokra megnyithatják az egykori Vizoviczki-birodalom ékkövét, az Event Hallt, de a Demeter Szilárd vezette vagyonkezelő alapítvány által ígért grandiózus fejlesztés elmarad, inkább kiadták gebinbe az Óbudai-szigetet. Íme a nyilvános tendereztetés nélkül kiválasztott bérlő tervei a sziget déli felére.
Éves szinten akár 2 milliárd forintra is rúghatnak majd a kártérítési költségek – árulta el a HVG kérdésére a vasúttársaság.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.
