A tajvani kormányzat tiltakozott, amiért "a japán fél új tankönyveiben egyoldalúan és félrevezető módon jogot formál a Tiaojü-szigetekre (Diaoyu)" - hangoztatja a külügyi tárca közleménye, azzal, hogy a szigeteket Tajvan területrészének tekinti. Egyúttal felszólítja Japánt, hogy a kérdést ésszerűen és bölcsen kezelje, mert ellenkező esetben sérülhetnek a kétoldalú kapcsolatok. 

Tavaly szeptember közepén tajvani aktivisták megközelítették a szigeteket, de a japán parti őrség vízen és a levegőben megjelent egységei megakadályozták demonstratív célzattal tervezett partraszállásukat. Tajpejben akkor több mint százan tiltakoztak Japán képviseleténél, ahol zászlót égettek és téptek darabokra, halakat dobáltak. Feltételezések szerint a lakatlan szigetek körüli vizek nemcsak halban gazdagok, de a tengeri talapzat jelentős mennyiségű földgázt és olajat is rejt. A szigetek jelenleg a japán Isigaki kormányzatának fennhatósága alá tartoznak. 

A Tiaojü-szigetek (japán nevükön Szenkaku-szigetek) feletti szuverenitás jogát Peking vitathatatlanul fenntartja magának, s csütörtökön a külügyi szóvivő útján adott hangot a tankönyvek tartalma miatti felháborodásának. Kína érvelése szerint a Tiaojü-szigetek a Ming-dinasztia (1368–1644) óta szerepelnek kínai térképeken, s első említésük kínai dokumentumokban az 1400-as évek elejére tehető. 1895. január 14-én Japán titokban elfoglalta a területet, de a II. világháború után született nemzetközi dokumentumok is egyértelműen megállapítják, hogy Tajvan és a környező szigetek Kína területéhez tartoznak. Japán ugyanakkor az Egyesült Államok kezelésébe adta a szigeteket, amely 1971-ben - kétoldalú egyezmény keretében és Kína tiltakozása mellett - "visszaadta" azokat Japánnak. 

A szomszédok közötti vita legutóbb akkor lángolt fel, amikor tavaly ősszel a japán parti őrség elfogott egy kínai halászhajót a szigetek térségében, kapitányát pedig több mint két héten át fogva tartották. A konfliktus mindkét országban felkorbácsolta az indulatokat, s komoly diplomáciai összeütközéseket váltott ki, amelyeket civil tiltakozások sora kísért Kína több nagy városában, Hongkongban és Tajpejben. 

A kínai-japán diplomáciai kapcsolatok felvételekor, 1972-ben a kínai és a japán fél megállapodott abban, hogy a jövőbeli rendezésig félreteszi a kérdést. A két ország 2008 júniusában jutott elvi megállapodásra az ügyben, és 2010 júliusában megtartotta a konkrét lépésekről szóló tárgyalások első fordulóját. Az ismert okok miatt azonban a folytatás elmaradt.