A Huszonhetek januárra újabb szankciós csomagot állíthatnak össze külügyminiszterek tanácsának csütörtöki ülése alapján, amelyen először merült fel az iráni nyersolaj európai importjának embargója. A tanácsülés következtetései szerint egyúttal újabb 180 iráni személyt és vállalatot vettek fel arra a listára, amely tiltja az Unióba utazásukat és befagyasztja európai számláikat. Az újabb szankciók a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség múlt havi jelentése nyomán merültek fel, amely szerint Irán vélhetően atombomba létrehozásán dolgozik. Teherán továbbra is fenntartja, hogy atomprogramja csakis békés célokat szolgál.

Lapunknak nyilatkozó diplomáciai források szerint miközben a külügyminiszterek ülésén először merült fel az olajembargó bevezetése, az rosszul érintene számos uniós tagországot. A nagy tengeri kereskedelmi flottával bíró görögök mellett más nyersolaj forrás után kéne néznie Ciprusnak, Máltának és Írországnak is. Ezt erősíti meg, hogy Alain Juppe francia külügyminiszter a találkozó után azt mondta tenni kell az olajutánpótlás megoldására amennyiben bevezetik az embargót.

Az elemzők azonban máris arra figyelmeztetnek, hogy egy esetleges iráni embargó árfelhajtó hatással lenne az nyersolaj világpiaci árára, amely tovább fokozná a válság terheit nyögő EU gazdasági nehézségeit. Carl Bildt svéd miniszter vélhetően emiatt úgy nyilatkozott, hogy noha országa támogatná az embergó bevezetését, annak hatásossága megkérdőjelezhető.

Hangsúlyozottan külön kérdésként került a napirendre a teheráni brit nagykövetség elleni támadás kérdése. A brit kormány érvelése szerint azért döntöttek diplomáciai kirendeltségük kiürítése és a személyzet visszahívása mellett, mert a nagykövetség épületének lerohanása nem történhetett volna meg az iráni hatóságok passzivitása vagy jóváhagyása nélkül.

Ennek kapcsán Catherine Ashton uniós külügyi főképviselő kijelentette, azt az egész EU elleni támadásként értékelik és egységesen elítélik. Martonyi János külügyminiszter az ülés után elmondta, kollégái mind szolidaritásukat fejezték ki a britekkel. Míg egyes Teheránban nagyobb delegációval bíró EU országok visszahívták konzultációra nagyköveteinket, ezt hazánk egyenlőre nem ítélte szükségszerűnek - magyarázta a magyar miniszter. Hozzátette, további nemzetközi jogsértések kiválthatják ezt bármikor kiválthatják a jövőben.