Az új magyar alkotmány nem attól rossz, ami benne van, hanem attól, amit felfed szerzőinek hosszú távú hajlamából - véli Francis Fukuyama amerikai politológus az egyik amerikai magazinban megjelent írásában. R. Daniel Kelemen, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatója pedig arról írt egy bostoni lapban, hogy szerinte Magyarország könnyen ukrán vagy az orosz típusú tekintélyuralommá válhatna, ha nem lenne az Európai Unió tagja.
Magyarország valójában arra példa, mennyire törékeny lehet a demokrácia, még Európa közepén is - írta cikkében a The New York Times. A vezető amerikai liberális napilap kifejtette: "úgy tűnik, (Orbán Viktort) felbátorította az, hogy az Európai Unió meggyengült a szuverén adósságválság miatt".
A The American Interest című amerikai politikai-gazdasági magazinban Francis Fukuyama amerikai politológus megállapította: az új magyar alkotmányos berendezkedés formailag nem sokban különbözik a brit "demokratikus diktatúrától", vagyis a westminsteri modelltől. Ami miatt a magyarországi rendszer mégis rosszabb, az a hatalomgyakorlás módja – véli a politológus. Azt írta: "senki sem bízik benne, hogy Orbán Viktor és a Fidesz felelősen fogja használni hatalmát", szerinte "az új magyar alkotmány elsősorban nem attól rossz, ami benne van, hanem attól, amit felfed szerzőinek hosszú távú hajlamaiból". Fukuyama szerint "a legfontosabb intézményes hatalmi fékek azok, amelyeket az Európai Unió és a szélesebb nemzetközi közösség gyakorol".
A The Christian Science Monitor bostoni lapban R. Daniel Kelemen professzor, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kutatója arról írt: "a demokrácia jövője Magyarországon semmi esetre sem biztos. Az EU-nak nagy nyomást kell gyakorolnia, hogy az Orbán-kormány Magyarországon a következő hónapokban ne szilárdíthassa meg az egypárti uralmat". A szerző szerint ha nem lenne az EU tagja, Magyarország, "könnyen belecsúszhatna" az ukrán vagy az orosz típusú tekintélyuralomba.
A londoni Financial Times elemzője szerint az az IMF álláspontja, hogy Magyarország elboldogulhat pénzügyi mentőcsomag nélkül, ha a dolgok nem fordulnak rosszabbra az euróövezetben. Egy újabb euróövezeti sokk esetén Budapestnek nehézségeket okozhat külső pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése - olvasható a beyondbrics blogban.
A Tages-Anzeiger svájci lap arról cikkezett, hogy Orbán Viktor pártja vissza akarja foglalni "a főváros utcáit és tereit". A zürichi újság a március 15-i térfoglalások kapcsán megjegyezte: "be van programozva" az ellenzéki tüntetők konfliktusa Orbán híveivel és a rendőrséggel. A cikk szerint miközben Orbán támogatottsága apad, a baloldali parlamenti pártok nem tudnak profitálni ebből, és az új mozgalmak még csak most épülnek föl, egyelőre "nincs se programjuk, se személyiségeik". A lap arról is írt, hogy Orbán Viktor a maga oldalára állította a szélsőjobboldali tábor vezető figuráit, akik ma már neki mozgósítják híveiket. A svájci újság szerint "minél inkább tömeggyűlésekre hagyatkozik Orbán, annál inkább függeni fog a szélsőjobboldaltól". A következő lépés az lesz, hogy külföldön tartanak utcai demonstrációkat mindkét oldal mellett – olvasható a cikkben.
A Voks 2025 árából akár kétszáz Tisza-szavazás is kijöhetett volna, ám van olyan mutató, amiben még így is alulmarad a lehengerlő kormánypárti akció a számháborúban.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Pride, EU-csúcs és NATO-találkozó a világlapok fókuszában.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A képviselő szerint legalább 250 millió forintot érhet az ingatlan.
Szekér Gergő szerint hazugságvizsgálóra kötötték.
