Tavaly 4409 magyar folyamodott menekültstátuszért, szemben a 2010-es 2300-zal szemben - írta a lap az ottawai központú Postmedia News médiaügynökséget idézve. 2009-ben 2240 ilyen kérelmet nyújtottak be magyar állampolgárok. A menedékkérők többsége feltehetően roma. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának 2009-2010-re vonatkozó adatai szerint messze Kanada volt a menedékjogot kérő magyar állampolgárok legfontosabb célországa. Utána Belgium következett 188 kérelemmel, az Egyesült Államok 47-tel, majd Norvégia és Franciaország egyaránt 33-33 folyamodvánnyal. 

A kanadai kormány az elmúlt években megszigorította a roma menedékkérelmek elbírálását. A csehországi romák ez irányú törekvése 2010-ben tetőzött: megtörtént, hogy egyetlen éjszaka leforgása alatt 95-en érkeztek a torontói Pearson Nemzetközi reptérre. A kanadai kormány visszaállította a vízumkényszert Csehországgal, és Jason Kenney bevándorlásügyi miniszter "hamisnak" bélyegezte a folyamodványok többségét. 

"Sokakat közülük állítólag kitanítanak arra, hogy Kanadába jöjjenek, hamis menedékkérelmet nyújtsanak be, feliratkozzanak a tartományi közjóléti ellátásra, amelyet aztán bűnszervezeteknek utalnak át. Visszaélnek a menekültügyi rendszerrel, hogy azt felhasználva hozzáférhessenek a közjóléti ellátáshoz" - jelentette ki Kenney a kanadai parlamentben 2010 áprilisában elmondott beszédében. A lap szerint noha azóta Magyarország vált a menedékkérők fő forrásává, a kanadai kormány a jelek szerint ebben a relációban nem készül a vízumkényszer visszaállítására. 

"Kanada rendszeresen felülvizsgálja az egyes országokkal kapcsolatos vízumpolitikáját. Az országok tudatában vannak annak, hogy ha nem teljesítik a vízummentesség követelményeit, akkor kötelező lesz a vízum" - jelentette ki Candice Malcolm, a bevándorlásügyi miniszter szóvivője. "Kormányunk a tényezők széles skáláját veszi figyelembe az egyes országok vízumkötelességének mérlegelésekor, beleértve a folyamatban lévő és a potenciális migrációs kérdéseket, az úti okmányok biztonságosságát, csakúgy, mint a közbiztonságot, a nemzetbiztonságot, a kétoldalú viszonyt, a határellenőrzést, az emberi jogi kérdéseket, valamint a bevándorlási programjaink hatékonyságát" - mondta Malcolm. 

Amióta Kenney nyilvánosan megkérdőjelezte a cseh menedékkérelmeket, a Bevándorlási és Menekültügyi Bizottság sokkal keményebb vonalat képvisel a roma kérelmezők ügyében. A hatóság 2010-ben a Cseh Köztársaságból érkezett menekültkérelmeknek csak a két százalékát hagyta jóvá, 2011 első kilenc hónapjában pedig az öt százalékát. Hasonló szigorúsággal járt el a magyar állampolgárok ügyében is: 2010-ben a folyamodványok 2, a tavalyi év első háromnegyedében pedig a 7 százalékát fogadta el. 2007-ben, mielőtt Kanada megszüntette a vízumkényszert Magyarországgal, a menedékkérők száma mindössze 34 volt. 

"A kanadai kormány mindig keresi a módját, hogy megoldja azok problémáját, akik kihasználják a menekültügyi rendszerünket" - nyilatkozott a lapnak névtelenül egy kanadai kormányzati illetékes, aki az intézkedésnek a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokra gyakorolt várható negatív hatására hivatkozva kizárta, hogy Ottawa a vízumkényszer azonnali visszaállítását tervezné a magyar állampolgárokkal szemben. 

Az illetékes nem árulta el, hogy milyen lépéseket mérlegel a kanadai kormány, de rámutatott, hogy a helyzetet nem orvosolja majd a Kiegyensúlyozott Menekültügyi Reformtörvény júniusi életbe lépése sem. Az új jogszabály ugyanis előírja majd, hogy azokat, akiknek kérelmét elutasították, 12 hónapon belül ki kell toloncolni az országból, de sokan visszavonják folyamodványukat.