szerző:
hvg.hu

Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta idén fehérjekutatásokért a kémiai Nobel-díjat – jelentették be magyar idő szerint szerdán 12 óra előtt nem sokkal Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

Brian K. Kobilka a Stanford Egyetem gyógyszerésztudományi intézetében, Robert J. Lefkowitz pedig a Durnhamben található Duke University Orvostudományi Központjának Howard Hughes Intézetében dolgozik. A hivatalos bejelentés szerint a G-fehérjekapcsolt receptorok kutatásáért kapták a tudományos elismerést. 

Az elismeréssel összesen 8 millió svéd korona, vagyis átszámítva körülbelül 263 millió forint jár, amelyet fele-fele arányban kapnak meg a díjazottak.

A WikiPédia szócikke szerint a G-fehérjekapcsolt receptorok vagy más néven szerpentin receptorok a sejtmembránban található, a sejtet teljesen átérő transzmembrán fehérjék egyik nagy családját alkotják. A sejten kívülről érkező jelmolekulákat érzékelve a sejten belül különböző szignalizációs utakat aktiválnak, és a sejtet válaszra késztetik. Egyfajta kapcsolóként működnek az extracelluláris jel, a sejt belső szignál-transzdukciós útjai és a sejtválasz között.

G-protein-kapcsolt receptorokat kizárólag eukariótákban ismernek. Kimutatták élesztőben, növényekben, egysejtűekben és állatokban is. A G-proteinkapcsolt receptorok számos betegségben fontos szerepet játszanak, így lettek a modern gyógyszerek körülbelül felének célpontjai.

©

Évtizedek alatt alkottak molekuláris mesterművet

Hosszú ideig rejtély maradt, hogyan képesek érzékelni környezetüket a sejtek. Azzal tisztában voltak a tudósok, hogy erőteljes hatása van olyan hormonoknak, mint az inzulin: emeli a vérnyomást és felgyorsítja a szívverést. Feltételezték azt is, hogy a sejtek felszínén vannak valamiféle receptorok a hormonok számára. Az viszont, hogy ezek a receptorok valójában miből állnak és hogyan működnek, csaknem az egész 20. században feltáratlan maradt.

Lefkowitz 1968-ban kezdett el radioaktív izotópokat használni a sejtek receptorainak nyomon követéséhez. Ennek során több receptort sikerült megtalálnia, köztük egy adrenalinreceptort. A kutatócsoport 1980-ban tette meg a következő nagy lépést. Az újonnan csatlakozott Kobilka elhatározta, hogy a szóban forgó receptort kódoló gént izolálja az emberi genomból, és kreatív megközelítésének köszönhetően el is érte célját. Amikor a kutatók elemezték a gént, észrevették, hogy a receptor hasonlít egy szemben található, a fény "befogására" szolgáló receptorhoz.

Ekkor jöttek rá arra, hogy egy egész receptorcsaládról van szó, amelyek szerkezete és működése is hasonló. Ma az ebbe a receptorcsaládba tartozó tagokat G-fehérjekapcsolt receptoroknak hívják.

Körülbelül ezer génünk van, amely ilyen receptorokat kódol, például a fény, az ízek, a szagok, az adrenalin, a hisztamin, a dopamin és a szerotonin receptora is ide tartozik. A gyógyszerek körülbelül fele ezen receptorokon keresztül fejti ki hatását.

2011-ben Kobilka újabb áttörést ért el: képalkotó eljárással "megörökítette" a pillanatot, amikor az adrenalin receptorát aktiválja a hormon és jelet küld a sejtnek. A molekuláris mesterműnek számító felvétel több évtizedes kutatómunka eredménye.

Hat Nobel-díjast neveztek meg eddig idén

Az élettani-orvosi Nobel-díjat idén a 79 éves brit John B. Gurdon kapta a japán Jamanaka Sinjával megosztva, áttörést hozó sejtbiológiai kutatásaikért - jelentették be hétfőn.

A fizikai Nobel-díjat 2012-ben Serge Haroche és David J. Wineland kvantumfizikusok kapták kvantumoptikai kutatásaikért - közölték kedden.

Az előzetes menetrend szerint csütörtökön kora délután jelentik be, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat, pénteken késő délelőtt pedig a Nobel-békedíj idei tulajdonosát nevezik meg. Hétfőn kora délután a gazdasági tudományokhoz kapcsolódó elismerés bejelentése zárja a sort.

104. alkalommal ítéltek oda kémiai Nobel-díjat

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 104. alkalommal ítélték oda. 63 alkalommal kapta egy tudós egyedül, 23 alkalommal két és 18 alkalommal három tudós megosztva. A díjat 163 tudósnak ítélték oda, de a kitüntettek száma csak 162, mivel az angol Frederick Sanger eddig egyedüliként kétszer is megkapta a díjat.

A kitüntetettek átlagéletkora 57 év, eddig a legfiatalabban, 35 évesen 1935-ben Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 85 évesen 2002-ben az akkor 85 éves John B. Fenn vehette át a kémiai Nobel-díjat. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is kitüntették - ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta.

A 162 kitüntetett között négy nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben nyerte el a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést, és Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta.

Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki megítélt kitüntetést: a náci Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át a Nobel-díjat, az azzal járó pénzösszeget viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem kapták meg.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek".

Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért".

1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért".

1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek (1927-) "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferenc 1937-) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Bajban a világ legnagyobb szerződéses félvezetőgyártója

Bajban a világ legnagyobb szerződéses félvezetőgyártója

Nincs apa és anya, csak szülő a francia iskolákban

Nincs apa és anya, csak szülő a francia iskolákban

Okosbörtönt tesztel Hongkong, és ez nagyon rossz hír a bűnözőknek

Okosbörtönt tesztel Hongkong, és ez nagyon rossz hír a bűnözőknek

Idén év végéig fizethetünk a régi tízezressel

Idén év végéig fizethetünk a régi tízezressel

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

És akkor a NER hajója elindult a Balaton felé

A rendőr és a helyi képviselő együtt ment orvvadászatra Baskíriában

A rendőr és a helyi képviselő együtt ment orvvadászatra Baskíriában