szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az amerikai Robert J. Lefkowitz és Brian K. Kobilka kapta idén fehérjekutatásokért a kémiai Nobel-díjat – jelentették be magyar idő szerint szerdán 12 óra előtt nem sokkal Stockholmban, a Svéd Királyi Tudományos Akadémián.

Brian K. Kobilka a Stanford Egyetem gyógyszerésztudományi intézetében, Robert J. Lefkowitz pedig a Durnhamben található Duke University Orvostudományi Központjának Howard Hughes Intézetében dolgozik. A hivatalos bejelentés szerint a G-fehérjekapcsolt receptorok kutatásáért kapták a tudományos elismerést. 

Az elismeréssel összesen 8 millió svéd korona, vagyis átszámítva körülbelül 263 millió forint jár, amelyet fele-fele arányban kapnak meg a díjazottak.

A WikiPédia szócikke szerint a G-fehérjekapcsolt receptorok vagy más néven szerpentin receptorok a sejtmembránban található, a sejtet teljesen átérő transzmembrán fehérjék egyik nagy családját alkotják. A sejten kívülről érkező jelmolekulákat érzékelve a sejten belül különböző szignalizációs utakat aktiválnak, és a sejtet válaszra késztetik. Egyfajta kapcsolóként működnek az extracelluláris jel, a sejt belső szignál-transzdukciós útjai és a sejtválasz között.

G-protein-kapcsolt receptorokat kizárólag eukariótákban ismernek. Kimutatták élesztőben, növényekben, egysejtűekben és állatokban is. A G-proteinkapcsolt receptorok számos betegségben fontos szerepet játszanak, így lettek a modern gyógyszerek körülbelül felének célpontjai.

©

Évtizedek alatt alkottak molekuláris mesterművet

Hosszú ideig rejtély maradt, hogyan képesek érzékelni környezetüket a sejtek. Azzal tisztában voltak a tudósok, hogy erőteljes hatása van olyan hormonoknak, mint az inzulin: emeli a vérnyomást és felgyorsítja a szívverést. Feltételezték azt is, hogy a sejtek felszínén vannak valamiféle receptorok a hormonok számára. Az viszont, hogy ezek a receptorok valójában miből állnak és hogyan működnek, csaknem az egész 20. században feltáratlan maradt.

Lefkowitz 1968-ban kezdett el radioaktív izotópokat használni a sejtek receptorainak nyomon követéséhez. Ennek során több receptort sikerült megtalálnia, köztük egy adrenalinreceptort. A kutatócsoport 1980-ban tette meg a következő nagy lépést. Az újonnan csatlakozott Kobilka elhatározta, hogy a szóban forgó receptort kódoló gént izolálja az emberi genomból, és kreatív megközelítésének köszönhetően el is érte célját. Amikor a kutatók elemezték a gént, észrevették, hogy a receptor hasonlít egy szemben található, a fény "befogására" szolgáló receptorhoz.

Ekkor jöttek rá arra, hogy egy egész receptorcsaládról van szó, amelyek szerkezete és működése is hasonló. Ma az ebbe a receptorcsaládba tartozó tagokat G-fehérjekapcsolt receptoroknak hívják.

Körülbelül ezer génünk van, amely ilyen receptorokat kódol, például a fény, az ízek, a szagok, az adrenalin, a hisztamin, a dopamin és a szerotonin receptora is ide tartozik. A gyógyszerek körülbelül fele ezen receptorokon keresztül fejti ki hatását.

2011-ben Kobilka újabb áttörést ért el: képalkotó eljárással "megörökítette" a pillanatot, amikor az adrenalin receptorát aktiválja a hormon és jelet küld a sejtnek. A molekuláris mesterműnek számító felvétel több évtizedes kutatómunka eredménye.

Hat Nobel-díjast neveztek meg eddig idén

Az élettani-orvosi Nobel-díjat idén a 79 éves brit John B. Gurdon kapta a japán Jamanaka Sinjával megosztva, áttörést hozó sejtbiológiai kutatásaikért - jelentették be hétfőn.

A fizikai Nobel-díjat 2012-ben Serge Haroche és David J. Wineland kvantumfizikusok kapták kvantumoptikai kutatásaikért - közölték kedden.

Az előzetes menetrend szerint csütörtökön kora délután jelentik be, ki kapja az irodalmi Nobel-díjat, pénteken késő délelőtt pedig a Nobel-békedíj idei tulajdonosát nevezik meg. Hétfőn kora délután a gazdasági tudományokhoz kapcsolódó elismerés bejelentése zárja a sort.

104. alkalommal ítéltek oda kémiai Nobel-díjat

A kémiai Nobel-díjat 1901 óta most 104. alkalommal ítélték oda. 63 alkalommal kapta egy tudós egyedül, 23 alkalommal két és 18 alkalommal három tudós megosztva. A díjat 163 tudósnak ítélték oda, de a kitüntettek száma csak 162, mivel az angol Frederick Sanger eddig egyedüliként kétszer is megkapta a díjat.

A kitüntetettek átlagéletkora 57 év, eddig a legfiatalabban, 35 évesen 1935-ben Frédéric Joliot-Curie, legidősebben, 85 évesen 2002-ben az akkor 85 éves John B. Fenn vehette át a kémiai Nobel-díjat. Az 1954-ben kémiai Nobel-díjat kapott amerikai Linus Paulingot 1962-ben Nobel-békedíjjal is kitüntették - ő az egyetlen Nobel-díjas, aki mindkét kitüntetését önállóan kapta.

A 162 kitüntetett között négy nő van: Marie Curie 1911-ben, a lánya, Irene Joliot-Curie 1935-ben, Dorothy Crowfoot Hodgkin 1964-ben, Ada Jonat 2009-ben nyerte el a díjat. Marie Curie és Dorothy Crowfoot Hodgkin egyedül vették át a kitüntetést, és Curie asszony 1903-ban a fizikai Nobel-díjat is megkapta.

Két kémiai Nobel-díjas nem vehette át a neki megítélt kitüntetést: a náci Harmadik Birodalom hatóságai arra kényszerítették Richard Kuhnt, majd Adolf Butenandtot, hogy a nekik 1938-ban, majd 1939-ben megítélt kémiai Nobel-díjat visszautasítsák. A két tudós csak a második világháború után vehette át a Nobel-díjat, az azzal járó pénzösszeget viszont - az alapító Alfred Nobel rendelkezései miatt - már nem kapták meg.

Magyar származású tudósok közül eddig öten kaptak kémiai Nobel-díjat. Az 1925. évit a Németországban élt Zsigmondy Richárd (1865-1929) vehette át "a kolloid oldatok heterogén természetének magyarázatáért, és a kutatásai közben alkalmazott módszerekért, amelyek a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségűek".

Az 1943. évit a Németországban, Dániában és Svédországban élt Hevesy György (1885-1966) kapta "a kémiai folyamatok kutatása során az izotópok indikátorként való alkalmazásáért".

1986-ban a Kanadában élő Polányi János (1929-) megosztva kapta a díjat "a kémiai reakciók folyamatának jobb megértését szolgáló kutatásaiért, reakciódinamikai felismeréseiért".

1994-ben az Egyesült Államokban élő Oláh Györgynek (1927-) "a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozása terén elért eredményeiért", míg 2004-ben az Izraelben élő Avram Hershkónak (Herskó Ferenc 1937-) a sejtbiológia terén elért alapvető kutatási eredményeiért ítélték oda a kémiai Nobel-díjat.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Olyan volt, mint egy influenza elleni oltás" – újabb önkéntes nyilatkozott a koronavírus-vakcináról

"Olyan volt, mint egy influenza elleni oltás" – újabb önkéntes nyilatkozott a koronavírus-vakcináról

Johnny Depp fellebbezett a „feleségverős” perben, de elutasították

Johnny Depp fellebbezett a „feleségverős” perben, de elutasították

Nagyobb sebességre kapcsol a Google, 400 új játék jön a Stadiára

Nagyobb sebességre kapcsol a Google, 400 új játék jön a Stadiára