A világvégejóslat kapcsán sok szó esik a maják ősi örökségéről, ám kevés a mai életükről. Kiemelkedő képviselőjük, Rigoberta Menchú Tum jogi aktivista – aki a guatemalai polgárháború idején a szüleit és a bátyját is elvesztette, Mexikóba menekült, s ott a maja érdekek szószólója lett – húsz éve kapott Nobel-békedíjat, de népének körülményei vajmi keveset javultak. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a közép-amerikai indiánok – köztük a térségben élő hétmillió maja – negyven százaléka úgy véli, hátrányosak az esélyei a munkához jutásra. Éppen ezért indították a Maja 2012 nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy a több országból meghívott 120 fiatal bejárja a maja birodalom fontos emlékhelyeit, majd külföldön szóvivői legyenek a nép ügyének.
A 800 ezres mexikói maja közösség képviselői is tiltakoznak, hogy a kormányzati Maja világ című programsorozatban nem kaptak szerepet, miközben az ő kulturális örökségükről van szó. Talán az elégedetlenségre reagálva hangsúlyozta Ivonne Ortega Pacheco, Yucatán szövetségi állam kormányzója, hogy a „maják nem tűntek el”, sőt szeptembertől két új múzeum is emlékezik rájuk Mexikóban. A 22 ezer négyzetméteres Maja Világ Múzeumába évi 300 ezer látogatót várnak Meridában, a Maja Civilizáció Palotája pedig a tárlatával versenyre akar kelni a világ legjobb múzeumaival. Az utóbbi a kiemelt turistalátványosságnak számító egykori maja város, Chichén Itzá közelében van. A 400 hektár őserdővel körülvett, piramis alakú épületben lesz étterem, múzeum és oktatóközpont, hogy mindenki megismerhesse a maja rítusokat. Pacheco szerint az új emlékhelyek 770 millió pesós (1 mexikói peso = 17 forint) beruházása munkahelyeket teremt, és erősíti a maja örökséget. Mások viszont bírálják a két új központot, mert úgy vélik, azok nem növelik, hanem megosztják a turisták figyelmét és az idegenforgalmi bevételt.
